DOKK

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2829 szerző 37176 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Machó Zsófia
  Apokalipszis
Új maradandokkok

Bártfai Attila Márk: Majomparádé
Kántor Zsolt: Gravírozás
Ötvös Németh Edit: átneveztelek
Bara Anna: a csend árnyékában
Albert Zsolt: CELLAINFORMÁCIÓ
Bártfai Attila Márk: 5
Kiss-Teleki Rita: Veszekszem
Petz György: Arany appendix
Vezsenyi Ildikó: Zsoltárok helyett
Albert Zsolt: ELTÉVEDNI INDULOK ÉS HA LEHET BELÉD SZALADNI
FRISS FÓRUMOK

Gyors & Gyilkos 41 perce
Tóth János Janus 4 órája
Radics Zina 4 órája
Király Ferenc 4 órája
Kiss-Teleki Rita 11 órája
Vezsenyi Ildikó 12 órája
Farkas György 1 napja
Szokolay Zoltán 1 napja
Tóth Gabriella 1 napja
Szücsi Csaba 2 napja
Kiss Anna Mária 2 napja
Bara Anna 2 napja
Dezső Márton 3 napja
Tálos Barbara 3 napja
Szilasi Katalin 4 napja
Petz György 4 napja
Szakállas Zsolt 4 napja
Kosztolányi Mária 4 napja
Bazsó Ádám 4 napja
Nyári László 4 napja
FRISS NAPLÓK

 Hetedíziglen 4 órája
törmelék 6 órája
EXTITXU-UXTITXE 8 órája
az utolsó alma 11 órája
mix 13 órája
A VERS LEGYEN VELETEK 14 órája
az univerzum szélén 18 órája
fejlakók 1 napja
Bátai Tibor 1 napja
Készül az album 1 napja
PÁLÓCZI: BRÜSSZELI CSIPKE 1 napja
Minimal Planet 2 napja
nélküled 2 napja
történések 2 napja
Bátai Tibor alkotói naplója 3 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: kis naiv
Legutóbbi olvasó: 2020-06-01 23:16 Összes olvasás: 1386

Korábbi hozzászólások:  
7. [tulajdonos]: 6.2017-07-16 23:48
6.

Integettem a vonat után. Katáék inkább a vasutat választották, a barátnőm anyukája a városban sem szeret vezetni. Ahogy kikullogtam a váróteremből, azonnal felhívtam Szaszát, el is felejtettem, hogy művészeti táborban van Pest mellett. Jó volt vele beszélgetni, de magányosnak éreztem magam, hirtelen, mintha senkim sem maradt volna.
Ezen a nyáron semmilyen táborba nem jelentkeztem, tudtam anyának kevés a pénze. Akkor azon agyaltam, hogy kellene valami szünidei munka. Ez a gondolat motoszkált a fejemben, ki is kötöttem a Fürge Diáknál.
– Fagyit szívesen árulnál? Csinos lányokat keresnek?
– Nem is tudom…
– Az Árkádban szórólapozás? Órabér van, és egész jól fizet – mondta Barbara. Tudtam a nevét a kis névtáblájáról, mert amúgy nem jegyeztem meg, amikor bemutatkozott.
Elvállaltam, másnap kilenckor ott álltam az Árkád déli bejáratánál, és osztogattam a zöld lapokat, mosolyogtam, és lett egy új barátnőm, Kinga a munkatársam.
– Nagyon fáj a lábam, te hogy bírod abban a magas sarkú papucsban?
Kinga sötét hajú roma csaj volt gyárvárosból, okos, tiszta, és szabad szellemű. Volt benne valami, amit nem tudok megmagyarázni, pont úgy éreztem, hogy előző életemben bizonyára már találkoztam vele.
– Ehe ez meg, a szőke dekorliba, ni milyen büszke! De nézd a pasi seggét NAGYON jó. – Kinga néha szabad szájú volt, ha nem hallotta más, csak én.
Laci és Réka sétáltak tőlünk alig pár méternyire, az ebédszünetben ugrottak át.
– Én ismerem ezt a jó segget…– sóhajtottam bánatosan.
– Mi ez a szomorúság? Mesélj, gyere ki velem, míg elszívok egy cigit.
– Lacinak hívják, és az egyik legjobb barátom bátyja. És nagyoooon tetszik, de észre sem vesz.
– Téged? Te vagy az egyik legszebb lány a városban, ráadásul eredeti vörös. Hm, erre buknak ám a férfiak! Csak le ne borotválj mindent alul, hagyj nekik szőrpamacsot, vagy szép csíkot.
Kinga ki merte mondani, amit más nem, nyíltan és mégis természetesen beszélt az élet dolgairól. Azt hiszem sokat köszönhetek neki, azóta szeretek megismerni különböző sorsokat és életutakat. Ő volt az első ember, akire tényleg kíváncsi voltam hogyan él.
Kinga karcsú alakjának, és érdekes arcának köszönhetően egyre keresettebb modell lett, a és ezt csak a harmadik héten tudtam meg, hogy ritkán de keresik újságoktól.
– Gyere velem castingra – hívott egyik délután munka után, így beültünk egy fiatal nőktől nyüzsgő kisebb irodába. A sok parfüm illat összekeveredett abban a melegben, elkapott miatta a hányinger. Az összes lány olyan hidegen bámult a semmibe, hogy a jégkirálynő szerepét simán elvállalhatták volna, mindenestül letojták a világot. Nem mertek ránk nézni egy idő után, mert Kinga lefitymálóan nézett vissza, megrettentek, míg én jót kuncogtam magamban.
Amikor kijött a negyvenes nő, minden tekintet rá tapadt, de amint rám pillantott, felcsillant a szeme. – Remek! Gyere be!
– Én?...Hát én...
– Menj már! – rivallt rám Kinga, így bent találtam magam a hatalmas divatposzterekkel tarkított szobában.
– Na, végre! Pont ilyen arcot képzeltem – mondta egy kopaszodó úr.
– Aha, a szeplői direkt jól jönnek.
– És hogy ennyire hamvas, üde, akár a barack! – ecsetelte a kopasz. – Az év felfedezettje is lehet! Romlatlan és fiatal – tette még hozzá.

– Neked aztán szerencsét hoztam kis anyám! – vágott később hátba Kinga. – Tartozol nekem ezért három hamburger menüvel.
Szédelegtem hazafelé, mint akit fejbe vágtak. A zsebemben ott lapult a szerződés fotósorozatra, egy halványító krémhez. Otthon aztán sokáig bámultam magam a tükörben. Szép lennék? - filóztam. Nem láttam magam sem csúnyának, sem szépnek.

Anyám először kikelt magából, hallani sem akart semmiféle fotósorozatról. Ordított, mintha minden rosszért én lennék a felelős. Ahogy azonban lassan lecsillapodott, és elszállt a dühe, a végén mégis aláírta a szülői beleegyezést!
Szabad utat kaptam a modellkedés felé.

6. [tulajdonos]: 5.2017-07-16 23:20
5.

Azt hiszem Tavasz másra számított, csak pislogott, amikor közöltem vele és Patrikkal, hogy takarítani kell a buli helyszínét. Réka amúgy is kezdett sok lenni, talán, ha továbbra is otthon maradok vele, becuccol hozzám.
– Utána pizzázunk gyerekek, szóval hajrá!
– Nem hívtatok takarítókat? – kerekedet el Tavasz szeme.
– De igen, te kis okoska, csak nem hagytunk nekik ott kulcsot! – replikázott Rékám. Magamhoz húztam és megcsókoltam, ezzel lehet lenyugtatni leginkább egy féltékeny nőt. Talán Tavasz melle nem tetszett neki, merthogy sokkal nagyobb az övénél. Ezt, amint a hőerőmű felé autóztunk a visszapillantó tükörben is megállapítottam, Tavasz nap sárga, elöl kötős felsőt viselt, a karcsú derekát szabadon hagyta.
– Szerintem tesó, rendeld meg most a pizzát, erő kell meg idő, jó néhány óra.
Álltunk a terem közepén, szemlélve a romhalmazt.
– Nem olyan vészes, két óra alatt megleszünk.
Réka lecserélte a magassarkúját papucsra, aztán mind neki álltunk. Vödröket ragadtunk parfist, Patriknál szemetesszák.
Amikor egyszerre akartunk Tavasszal egy gyűrött szalvétát felvenni a betonról, összekoccant a homlokunk.
– Au! – de kemény a fejed.
– A melled is ilyen kemény lehet – ez kiszaladt a számon. A lány elpirult, gyorsan odébb álltam.
Három óra múlva lett tisztaság, egy kicsit bántott, hogy kihasználtam a kölyköket. A harmincfokos melegben biztosan találtak volna jobb elfoglaltságot is. Ráadásul a következő buli csak két múlva volt esedékes, kidobó vagyok ilyenkor másodállásban.
– Olyan mintha járnátok Patrikkal, nagyon távoli rokonok vagytok talán?
A két fiatal összenézett vörösödve, tessék kellett nekem füllentenem!
– Mi nem, azaz hogy…– Tavasz kereste a szavakat.
A beálló csendbe szerencsére beleciripelt a mobilom.
Egészen késő estig, míg haza nem fuvaroztam Rékát, azt bizonygattam neki, hogy az öcsém és Timi mennyire összeillenek.


– El kell valamit mondanom.
A Király utcában csücsültünk, a színháztól nem messze egy padon. Három gombócos fagyival vigasztaltam magam. Katának egyetlen napja maradt, míg elutaznak a Balatonra, igyekeztünk minél többet együtt lenni.
Rám emelte a kék szemét, szája egy ó betűt formált.
– Tudod, szóval Patrik.
– Tudtam, hogy jártok, éreztem!
– Neeeem.
– Nem? Akkor?
– A bátyja. Szóval a Laciról van szó. Már elakartam mondani, csak nehéz róla beszélnem.
– Csak nem tetszik?
– Miért, neked nem?
– Hát, de igen, de túl idős hozzád.
– Csak hat és fél évvel.
– Igaz, igaz, de verd ki a fejedből!
– Így tudsz biztatni? Szerelmes vagyok!
– Akkor te szeretsz szenvedni. Nem ajánlom Lacit, de amíg plátói a szerelem, addig nincs gond.
Fellélegeztem, és végre áradozhattam Laciról. Mindent kitárgyaltunk, azt is hogy milyen tusfürdőt használ.
A drogériában már kevesen lézengtek, tulajdonképpen csak nézelődni mentünk be.
– De ez férfi illat – szívta befelé a levegőt Kata. Nem érdekelt, megvásároltam egy férfi tusfürdőt, pont olyant amilyent Laci használ.

5. [tulajdonos]: 4.2017-07-15 15:54
4.

Tavasz ajkai közé éppen koktélcseresznyét ejtett Patrik, amikor észrevett, míg én a barátnőmet pusziltam szájon. A cseresznye valamiért megakadt Tavasz torkán, Kata és az öcsén együtt veregették hátba. Köhögött és könnyezett, lecsurgó
szempillafestéke csíkot húzott a szép arcán. Aztán szem elől vesztettem, pontosabban egyszer láttam, mérges kígyóként nézte amint táncolok az ügyeletes barátnőmmel. Akkor csókolta meg Patrikot olyan hevesen és gyorsan, hogy Patrik kiejtette a kezéből a sörét is.
– Forog a plafon – mondta később szaggatottan Tavasz.
– Aha, hát persze.
– Szép vagy, túl szép – mondta, és folyamatosan csuklott.
– Nem vagyok jól – vinnyogta végül. A smaragdszín szemét lehunyta, hosszú szempillája árnyékot vetett az arcára. El kellett ismernem, hogy Tavasznak van a legszebb melle és a legcsodásabb nyaka, amit valaha is láttam. A szeplői is kezdtek tetszeni külön, de az már kevésbé, hogy nem tartotta a szavát, és a barátnőjével együtt bepiált. Nem rettenetesen, de ahhoz eléggé, hogy kiüsse magát. A karomban vittem a raktárba és fektettem a matracra. Az arca, akár a porcelán, vörös haja, mint a tűzselyem, és bírtam volna bámulni sokáig. Betakartam és ott töltötte az időt hajnalig, Patrikkal felváltva néztünk be hozzá. A barátnője is kótyagos volt, de az legalább tudta hol van. Kis sírdogálás után Kata Tavasz mellé ült, és talán el is szundított a falnak dőlve.
Máskor nem engedek pisiseket a bulimba.
– Nem is mondtad, hogy a kis vörös a rokonod.
– Öhm, igen, távoli – dünnyögtem Rékának, akivel éppen kavartam. Gyorsan megcsókoltam és megfogtam a mellét, nem hiányzott, hogy egy kislányra kezdjen el féltékenykedni. Már párszor felhúztam a farkamra ebédszünetben a munkahelyen, és reggel is őt vittem haza, nehogy már egyedül aludjak! Bár az nem tetszett neki, hogy hazavittük a lányokat is, de útba esett Katáék háza.


skype

Patrik: Jobban vagy már?
Timi: Igen, persze.
Patrik: Emlékszel, hogy megcsókoltál a bulin?
Timi: Tényleg?
Patrik: Szóval nem emlékszel?
Timi: Hát, nem mondhatnám. Nagyon haragszik a Laci?
Patrik: Aham.
Timi: Nem is mondtad, hogy barátnője van.
Patrik: Miért mondtam volna? Lacira tapadnak a nők. Neki mindig van csaja.
Timi: Egy helyen dolgoznak a szőke ribivel.
Patrik: Honnan tudod?
Timi: Mondta!
Patrik: Ja...Még most is itt a csaj, nagyon finomat főzött.
Timi: Tényleg?!
Patrik: Laci nem nagy szakács. Rántott hús volt petrezselymes krumplival, meg csokis süti. Minden nap elbírnám.
Timi: Én is tudok főzni!
Patrik: Nem tudtam. Nincs kedved átjönni?
Timi: Most, hogy haragszik a Laci?
Patrik: És? Barátok vagyunk. Előbb-utóbb úgyis összefutnátok. Különben is, Laci mást sem csinál, mint döngeti a csajt.
Timi: I-igen?
Patrik: Ja. Akkor jössz?
Timi: Jövök!

4. [tulajdonos]: 3.2017-07-15 02:57
3.

Elvörösödtem és nagyot nyeltem. Barna szempár meredt rám. Nagyon-nagyon ismerős szempár!
Nem gondoltam, hogy Patrikkal futok össze éppen a Plázában. Csupán azért buszoztam kertvárosba, nehogy az ismerőseim meglássák mit vásárolok, mondjuk az Árkád valamelyik butikjában. Hát ennyit a rejtőzködésről.
– Mit keresel itt? – támadtam le Patrikot. Meg is rebbent a szeme, a vörös haverjával volt, aki zsebre tett kézzel bámult.
– Moziban voltam, hm? Dereng, hogy mi az?
– Oké – nevettem fel idegesen, míg kínomban gyűrögettem a fekete csipkés melltartót a hátam mögött. A fiatal eladók úgy figyeltek minket közben, mint a holdlakókat. Erősen készültem lelkileg a Patrik által beharangozott bulira. Annál is inkább, mert Kata kiharcolta, hogy csak a buli után költözzenek ki nyárra a balatoni nyaralóba.
Imádtam miatta.
– Mit dugdosol? – rántotta előre a kezemet Patrik. Szörnyen elvörösödtem, azt sem tudtam hová legyek. Mindkét fiú a csipkecsodára meredt, láttam, hogy a fantáziájuk azonnal elindul.
– Tudjátok, anyunak lesz a szülinapjára! – vágtam ki magam gyorsan. – Sosem vásárol magának ilyesmit, én meg az Elle magazinban olvastam, hogy minden nőnek szüksége van egy-egy szép darabra.
Emelt fővel, vöröslő arccal álltam a pénztárhoz.

Patrikék nem akartak magamra hagyni, beültünk pizzázni. Amikor a vörös haver újabb üdítőért ment, Patrik a fülemhez hajolt.
– Az a cicitartó bomba jó. Az anyukádnak Márciusban volt a születésnapja, emlékszel? Együtt vettünk neki ajándékot. Új táskát. Különben meg túl nagy méret lenne neki, de neked azt hiszem, pont passzos.


– Pizsamaparti? – rebbent anyám szeme, majd a szája szélét rágcsálta. Ez azt jelentette, hogy erősen gondolkodik.
– Utálom, ha nem itthon alszol.
– Katáéknál mindig jó helyen vagyok! Különben is, nem vagy túl szigorú? Mások az én koromban már...
– Eh, hagyd. Jól van, ott aludhatsz a barátnődnél! – A szemem csillogása biztosan elárulta, hogy menyire repesek a boldogságtól, szabad utat kaptam a bulira. Vacsora után gyorsan lezuhanyoztam, felöltöztem, majd a hátizsákomba gyűrtem a titkos szerzeményeimet, amit a spórolt pénzemen vásároltam, amiről anyu azt hitte, hogy rég elsütiztem.
A nyári szünet első hete telt. Még akkor, hat óra környékén is túl meleg volt, spagetti pántos hosszú ruhában és papucsban szedtem a lábam az aluljáró felé.
Kata anyukájával elfogyasztattunk hármasban pár gombóc fagyit, és közben illedelmesen válaszolgattam neki. Persze alig bírtam figyelni, egyfolytában azon járt az eszem, hogy éjjel láthatom majd Lacit, és életemben először dögös ruhában leszek. Hogyha bármilyen versenyre akarok kelni a jó bőrökkel, akik Laci körül hemzsegnek, muszáj bevetnem magam.
– Szóval, akkor nekem most el kellene titeket engednem a házibuliba? Tudjátok, két ilyen gyönyörű, fiatal lány sokat veszíthet az efféle eseményen. – Kata lehajtotta a fejét, ő már betöltötte a tizenhetet is, Augusztus után született. Jó neked – gondoltam irigykedve.
– Jól van, amitől féltelek titeket az megtörténhet fényes nappal is. Vannak akik tizennégy-tizenöt évesen elvesztik a szüzességüket, felkészületlen lélekkel engednek annak a csöpp vágynak, amiről azt hiszik a nagy szerelem. Ti mégis érettebbek vagytok már, és okosak, én meg nem vagyok vén banya! – mosolyodott el.
Erika néni természetesen viselkedett, egy cseppet sem akart a menő szülő szerepében tetszelegni, a diákjai is szerették, akkor már tudtam, hogy miért. Ahogy ránk nézett, látszott, hogy bízik bennünk. Könnyes lett a szemem a hálától, és muszáj volt magamhoz ölelni. A sötétbarna hajából kamilla illat áradt. Kata is oda bújt, szövetséget kötöttünk mi hárman.

3. [tulajdonos]: jav2017-07-14 23:28
5 nem érdekel miatt, javítva

– Basszus, elvitték a killemet! Nem segítettél, tessék, meghaltam. Ezt most jó neked? Direkt csináltad, fogadjunk!
Patrik agya elszállt, mindig illedelmesen beszélt velem és kedvesen, ekkor történt legelőször, hogy kikelt magából. Legszívesebben kiléptem volna az éterből.
Kissé lehiggadva folytatta.
– Nem tudnál a játékra figyelni?
– Mi?
– Mit mi? Most sem figyelsz! Hetek óta tele van veled a faszom!
– Most mi a baj? – értetlenkedtem.
– Az hogy már nem érdekel a játék, a csapat. Egyáltalán, miért játszol, ha semmiben nem lehet rád számítani? Sorra vesztünk, és legtöbbször miattad.
Fintorogtam. Igaza volt Patriknak, erőltettem a dolgot, mert nem akartam megváltozni. De akkorra már hetek óta megfogalmazódott bennem, hogy sokkal szívesebben töltöm az időmet olvasással, és ábrándozással. Igen, Laci lett a belső témám. Mint egy múzsa és ez magával hozta azt is, hogy pár gyerekes dolgot ledobjak magamról.
– Tudod mit? Igazad van – vallottam be. – Kinőttem ebből az egészből. Csakis miattad játszom már két hónapja – kiléptem a játékból és levettem a fülhallgatót a fejemről. Az ágyamra vettettem magam és bőgtem.
Hogy mit sirattam?
Sok mindent felsorolhatnék, de igazából azért itattam az egereket, mert nem akartam felnőni. Éreztem, hogy ráléptem ama bizonyos rögös útra, ahonnan már nincs vissza.

Csak akkor nyugodtam meg, amikor megfogadtam, hogy a lelkem örökre gyerek fog maradni, azzal együtt, hogy fejlődök az élettel.

2. [tulajdonos]: 2.2017-07-14 22:57
2.

– Ez a készülék teljesen rendben van.
Megrebbent a szemem, mertem remélni, hogy rendesen felkészültem az akcióra.
– Pedig nálam nem működött – néztem ártatlanul a pult mögött ülő fiú szemébe.
– Nem nyitott meg egyetlen alkalmazást sem – füllentettem. Aztán a feje fölött körbe hordoztam újra a tekintetem, Lacit kerestem, tudtam, hogy abban az üzletben dolgozik a Rákóczi úton, de nem jártam szerencsével. Egyik pult mögött sem ő ült. Keservesen csalódtam, minden idegszálammal látni akartam, legalább egy pillanatra. Nos, ez a pillanat be is következett, nyílt a belső iroda ajtaja, Laci pedig mosolyogva lépett ki maga előtt terelve a szőke cicababát! Majdnem a szívemhez kaptam, mint akibe golyót eresztettek.
A szőke bombázó a csípőjét ringatva lépkedett a magas sarkújában, Laci pedig bámulta a neccharisnyás, formás lábát. Ekkor ösztönösen végignéztem a bő pulóveremen és a gyapjú szoknyámon, hogy is versenyezhettem volna a lánnyal!
A szőkét az üzletben lévő minden férfi észrevette, ő pedig kidüllesztette a mellét, megrázta loknis haját és besétált a pultja mögé. Laci követte őt, odatámaszkodott a pultnak kívülre és mosolyogva ecsetelt valamit. A szeme ragyogott, és akkor jöttem rá, hogy rám sosem fog úgy nézni.
Soha, de soha.
– Óhajt még valamit? – rántott vissza a valóságba a telefontársaság türelmes beosztottja. Ki tudja már hányadszorra kérdezett, míg én idióta módjára le sem bírtam venni a tekintetem Laciról, aki persze észre sem vett. De ekkor már örültem neki, nem is akartam, hogy meglásson.
– Öhm, nem köszönöm, én sietek – hadartam, majd felkaptam a telefonom a pultról, és már ott sem voltam.
Könnyek csípték a szemem, nem is tudom mire számítottam. Egy hétig terveztem a dolgot, és annyiszor elképzeltem, hogy mi fog történni, ha találkozom Lacival. Erre tessék, még csak arra sem volt bátorságom, hogy odamenjek és köszönjek neki. Nem mintha elértem volna vele bármit is.
Telefonos terv kilőve.



– Basszus, elvitték a killemet! Nem segítettél, tessék, meghaltam. Ezt most jó neked? Direkt csináltad, fogadjunk!
Patrik agya elszállt, mindig illedelmesen beszélt velem és kedvesen, ekkor történt legelőször, hogy kikelt magából. Legszívesebben kiléptem volna az éterből.
Kissé lehiggadva folytatta.
– Nem tudnál a játékra figyelni?
– Mi?
– Mit mi? Most sem figyelsz! Hetek óta tele van veled a faszom!
– Most mi a baj? – értetlenkedtem.
– Az hogy már nem érdekel a játék, már nem érdekel a csapat. Egyáltalán, miért játszol, ha semmiben nem lehet rád számítani? Sorra vesztünk, és legtöbbször miattad.
Fintorogtam. Igaza volt Patriknak, erőltettem a dolgot, mert nem akartam megváltozni. De akkorra már hetek óta megfogalmazódott bennem, hogy nem érdekel a játék, sokkal szívesebben töltöm az időmet olvasással, és ábrándozással. Igen, Laci lett a belső témám. Mint egy múzsa és ez magával hozta azt is, hogy pár gyerekes dolgot ledobjak magamról.
– Tudod mit? Igazad van – vallottam be. – Kinőttem ebből az egészből. Meguntam és már nem érdekel. Csakis miattad játszom már két hónapja – kiléptem a játékból és levettem a fülhallgatót a fejemről. Az ágyamra vettettem magam és bőgtem.
Hogy mit sirattam?
Sok mindent felsorolhatnék, de igazából azért itattam az egereket, mert nem akartam felnőni. Éreztem, hogy ráléptem ama bizonyos rögös útra, ahonnan már nincs vissza.

Csak akkor nyugodtam meg, amikor megfogadtam, hogy a lelkem örökre gyerek fog maradni, azzal együtt, hogy fejlődök az élettel.

1. [tulajdonos]: 1.2017-07-14 20:40

A vacsorát készítettem, amikor valósággal becsörtettek ők ketten.
– Tímea – meredt rám a lány, a nagy zöld szemével.
– Szia Tavasz, Laci vagyok – fogtam meg a felém nyújtott keskeny kis kezet. – A tavaszt mindig lánynak képzeltem el, hasonlónak, mint te. Bocs, de én már csak így foglak hívni – vigyorogtam. Aztán el is múlott a jó kedvem, odakint villámlott és mennydörgött. Kiláttam az ablakon az utcára, a Mecsekről hömpölygött le a víz. Az Ágoston tér környéke már csak ilyen.

Tímea sárga esőkabátjáról csurgott a víz, ahogy az öcsém is bőrig ázott. Patrik szőke haja, és barna szeme anyámra emlékeztetett, anyura, aki már nincs velünk.
– Nem tudtatok volna behúzódni valahová? Láttad, hogy egész nap esni fog! Miért nem akkor jöttél haza, amikor csöpörgött? – intéztem a szavaimat Patrikhoz. Az lehajtotta a fejét, és Timi is elpirult.
– Így is két órát vártunk, míg elindultunk. Az Árkádban ücsörögtünk. Timi meg velem jött, mert otthon felejtette a lakáskulcsát, az anyukája pedig, este tízig dolgozik. Úgyhogy…
Sóhajtottam, alig nőttem ki a kamaszkorból, már is meg kellett tapasztalnom milyen szülőnek lenni. Én vagyok Patrik gyámja, anyu elment, egy éve temettük.
– Oké srácok. Most azonnal vessétek le a vizes gönceiteket és törölközzetek meg! Mire vártok? Adjátok már a kabátokat – lettem erélyesebb. Nem akartam, hogy az öcsém és a lány megfázzon. Aztán rohantam a tűzhelyhez megfordítani a tojásokat, épp még nem égett oda. Bekapcsoltam a vízforralót, hogy teát készítsek és örültem, hogy akad még néhány tojás és Tímea is gond nélkül velünk vacsorázhat. Patrik is feleszmélt, gyorsan kerített Timinek tiszta törölközőt, én meg a vendégünk kezébe nyomtam egyik nagyobb pólómat és pulóveremet.
– Szerintem vesd le a harisnyádat is, mert nekem ne mondd, hogy van rajtad egyetlen ruhadarab is, ami nem nedves.
– Hát jól gondolod, nincs. – Megakadt a szemem a vörös tincseken. Azonnal az jutott eszembe, hogy biztos festett az intenzív, mélyvörös árnyalat.
– Eredeti – fogta meg Timi a haját.
– Öhm, nagyon szép színe van – motyogtam valami hasonlót. – A szobámban átöltözhetsz, vegyél le mindent és bedobjuk mosógépbe. Aztán gyere, mert vacsorázunk, és lesz forró tea is.
– Az jó lesz – mondta Timi, én pedig betereltem a szerény szobámba.
Tavasz velünk vacsorázott, jól esett látni, ahogy issza a teámat. A pólóm a térdéig ért, alig százhatvan centi az a lány. Az anyukája érte jött éjjel tizenegy tájban, pedig felhívtam külön én is, és biztosítottam róla, hogy minden a legnagyobb rendben lesz, felelősséget vállalok érte. Még abba is belementem volna, hogy a kanapén alszom, Patrik szobájában, és átadom Timinek az ágyam.
– Még nem is ismerem magukat – válaszolta a féltő anya. – Tímea még csak tizenhat éves.

Így találkoztam először Tavasszal.


Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2020-02-26 09:25 lista
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
2018-09-28 23:41 furim
2018-08-27 10:16 Vajdics Anikó -- kedvencek
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2020-06-06 02:41   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos
2020-06-05 23:16   új fórumbejegyzés: Tóth János Janus
2020-06-05 22:59       ÚJ bírálandokk-VERS: Albert Zsolt Verseny utca
2020-06-05 22:52   új fórumbejegyzés: Radics Zina
2020-06-05 22:28   új fórumbejegyzés: Király Ferenc
2020-06-05 20:26   Napló: törmelék
2020-06-05 20:23   Napló: Hetedíziglen
2020-06-05 18:55   Napló: EXTITXU-UXTITXE
2020-06-05 17:31   új fórumbejegyzés: Király Ferenc
2020-06-05 16:43   új fórumbejegyzés: Király Ferenc