NAPLÓK: fejlakók... Legutóbbi olvasó: 2024-04-26 17:25 Összes olvasás: 29703100. | [tulajdonos]: Mentés | 2021-06-18 22:38 | Kérdőjel nélkül. Természetesen.
Haver
Útnak indul hősünk, felkerekedik; Vállán viszi zsákját, elmúlt éveit, Hátra hagyván elárvult könnyeit, Zsebre tett kézzel, fütyörészve Lépdel s közben bort iszik.
Faggatja a fákat, kérdésekkel ostromol; Hogy nősz nagyra kicsi magvadból? S te miért adsz árnyékot magadból? Belőled lesz fa szán is, gondolkodik magán is, A hajón majd kaszál is.
Hallja már a kürtöt meglódul a lába, Siet a dokkhoz, Velence már várja, Kalapját fogja, szél ne vigye sárba, Nocsak egy ismerős! Haver! Együtt utazunk a Mába!
Harapja a száját; De jó volna látni,! Hörpint az üvegből, így eszébe jut bármi, Széles mosollyal üdvözöl, karját kitárja, Keressünk egy szép nőt, mellesleg Hiányzik egy pár, na....
Nézzük a tengert, futnak a habok, Árad a szó s áradnak a szagok, Hirtelen kiált, majd csattan egy nagyot, A földről szól fel, - A szúnyog halott, S az leszek én is, ha harapnak még nagyot.
Arca kissé savanyú, mint ki citromot evett, Csípés az arcán megelevenedett, A pofon hatására, kétszer akkora lett, Bort kért, tovább fecsegett, Végül beesteledett.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|