NAPLÓK: gingiva Legutóbbi olvasó: 2024-11-21 11:39 Összes olvasás: 198485. | [tulajdonos]: Ponyvaregény 1. | 2006-11-23 18:40 | Valamikor félve gondoltam a létnek arra a szakaszára, amikor már érthetetlennek tűnik az életbe való kapaszkodás; amikor már hatalmas tartályokban áll a könny és a fájdalom, és üres pléhdobozzá válik a test, mely a fásult, elérzéktelenedő lelket öltözteti. Rettegő irigykedéssel figyeltem a környezetemben élő egyistenhívőket, akik látják a kín értelmét, és szánakozva néztem a buddhistákra, hisz bűneik két kézzel rántják vissza őket újra és újra a földi világba. A genetikailag kódolt állítólagos életcél - az örökítőanyag továbbadása -, hiábavalóságnak tűnt hitetlenségem tükrében. Gúnyosan kacagtam a szőke, fehér lovas és érzelmektől csöpögő húsdarabokon, akik küszködve próbáltak hormonjaik irányítása alatt a közelembe férkőzni; nevettem ösztöneiket, és finnyásan válogattam. Megtehettem. Lényegtelen volt, hogy a Quasimodo és Antonio Banderas között húzódó képzeletbeli egyenesen hol helyezkedik el a külsejük, ha az agyuk nem tudott elvarázsolni és a humoruk nem csalt mosolyt az ajkamra még álmomban is.
A csatolt tartozékom - bár varázsolni nem tudott - kétségtelenül ügyes bűvésztrükköket ismert. Irgalmatlanul hosszú járószerkezete, vékony ujjai és csúcskategóriás arca döbbenetes szószátyársággal párosultak - szó szerint a szőnyeg alá beszélt. Nem voltam hozzászokva, hogy csak úgy, erőlködés nélkül valaki többet fecsegjen, mint én; az pedig különösen váratlan fordulatot jelentet az előző kapcsolataimhoz képest, hogy zordonbordon és szigorú szüleim nem találtak őmérnökségében kifogásolnivalót. Amikor terhességemre fény derült, a kezdeti lázadásomat gyáva megfutamodás váltotta fel. Bégetve álltam be a sorba, miközben fityiszt mutattam háborgó és házasság ellen tiltakozó belsőmnek, és szépen, illedelmesen hoztam az elvárt patyolat-papírformát. Volt minden: esküvő függönyreklámba csomagolt mennyasszonyként, könnyező nagynénik, mosolygó szülész, óbégató csecsemő, éjszakai küzdés a diplomákért, lakás, újabb gyerekek... Csak én nem voltam sehol.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|