NAPLÓK: az utolsó alma
Legutóbbi olvasó: 2024-04-19 07:14 Összes olvasás: 6326925. | [tulajdonos]: én nem | 2018-01-31 12:05 |
Henri Michaux: Foglalkozásom
Ritkán láthatok valakit, hogy meg ne verjem.
Mások jobban szeretik a benső monológot.
Én nem. Én inkább verekszem.
Vannak, kik leülnek szemközt velem
a vendéglőben és mit se szólnak, csak várakoznak,
mert kieszelték, hogy ők enni akarnak.
Egyik éppen itt van.
Én megragadom, tokk.
Megint megragadom, tokk.
Fölakasztom a fogasra.
Leakasztom.
Megint fölakasztom.
Megint leakasztom.
Az asztalra teszem, szorítom és megfojtom.
Bepiszkítom, lerondítom.
Még mindig él.
Kimosom, mángorlom
(már ideges vagyok, végezni kell vele)
dögönyözöm, facsarom,
összenyomom, egy pohárba tolom,
akárki lássa, földre csorgatom,
és szólok a pincérnek: „Adjon tisztább poharat.”
De rosszul érzem magam, kifizetem a számlát és megyek.
Weöres Sándor
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!