NAPLÓK: az univerzum szélén
Legutóbbi olvasó: 2026-09-01 16:02 Összes olvasás: 91837| 4. | [tulajdonos]: | 2018-11-22 19:34 |
| először úgy tűnik, lényegtelen semmiség. mintha valaki dobolna kicsit az ujjával, miközben egy hasonlat után keresgél. pedig lehet, hogy egy élőlény első pár szívdobbanása. idővel, ahogyan nőttön-nő és kitölti a számára ideiglenesen kijelölt territóriumot, kiderül, hogy nagyon is élő, mozog. feszít, kitörni törekszik és fájdalmat okoz. felkavarja a gyomor tartalmát, a szívért nyúl, mint elsőszerelmes szorít egy csokor virágot. lemerevít nyakat és vállat, áttöri a vér-agy gátat; az agy részeit, mint sakkfigurákat rendezgeti, töpreng; ezt hol ide, majd vissza, nem, mégsincs még minden jó helyen. mintha vedlene, az jutott eszembe, vagy egy rovar változna éppen át. vagy mintha isten ásítana, alvás közben, mikor egyik oldaláról a másikra fordul. ahogy bejár, meggyötör. növekszik, vért követel és vérrel is fizet. talán mindennek oka van. talán az ifjúság az élet penitenciája. ma először mondtam ki magamban, hogy itt vagy. |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
