Vendég: Az, van


 
2855 szerző 39729 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Fodor Fanni Dóra
  Idill
Új maradandokkok

Paál Marcell: Magányos szabadság
Tímea Lantos: A példázat után
Szakállas Zsolt: a sünbogár kényeztette...
Francesco de Orellana: lágyak és ólmok (átdolgozott verzió)
Francesco de Orellana: lágyak és ólmok
Szakállas Zsolt: haránt.
Szilasi Katalin: Igaz mesét
Francesco de Orellana: nagy szürke (áranvonalasított verzió)
Szakállas Zsolt: karzat.
Markovics Anita: Rókadomb
Prózák

Béla Péter: GASZTROMÁK
Szilasi Katalin: Gondolatban
Péter Béla: Halál a kukoricásban
Péter Béla: Tüzérrózsi, Mozi!
Pintér Ferenc: Asszisztens akarok lenni (Állásinterjú)
Pintér Ferenc: Billy és a rózsapatron (A westernfilmről)
Tamási József: Ferike
Pintér Ferenc: Maffia avagy a hűség romantikája (a maffiafilmről)
Péter Béla: Madárrántotta
Péter Béla: PONT
FRISS FÓRUMOK

Egry Artúr 10 perce
Bátai Tibor 15 órája
Kási Ferenc/ Francesco 17 órája
Paál Marcell 23 órája
Francesco de Orellana 23 órája
Tímea Lantos 23 órája
Szilasi Katalin 23 órája
Mórotz Krisztina 1 napja
Karaffa Gyula 1 napja
Tamási József 1 napja
Szücsi Csaba 2 napja
Szakállas Zsolt 2 napja
Zima István 3 napja
Ötvös Németh Edit 3 napja
Bara Anna 3 napja
Horváth Tivadar 4 napja
Vadas Tibor 4 napja
Pataki Lili 4 napja
DOKK_FAQ 5 napja
Burai Katalin 5 napja
FRISS NAPLÓK

 Baltazar 14 órája
Minimal Planet 3 napja
A vádlottak padján 4 napja
Vezsenyi Ildikó Naplója 4 napja
mix 4 napja
Hetedíziglen 5 napja
Játék backstage 6 napja
szilvakék 7 napja
nélküled 7 napja
Janus naplója 8 napja
ELKÉPZELHETŐ 10 napja
Lángoló Könyvtár 15 napja
Bara 18 napja
útinapló 26 napja
Szuszogó szavak 26 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: Vendég
Legutóbbi olvasó: 2026-03-10 13:17 Összes olvasás: 22094

Korábbi hozzászólások:  
118. [tulajdonos]: Az, van2023-09-17 17:03
Dara Yen Elerath:
Amiért nem tudtam elhagyni a bántalmazómat


Mert évekig szomorú voltam és ő ragyogott, mint egy sötét angyal.

Mert Carl Jungot olvastam, aki szerint a sötét angyalok fényt hordoznak, és hordozzák az eget.

Mert az ég hideg, ezért a hidegségét, a közömbösségét, a szeretet tüneteként fogadtam.

Megfelelni vágytam, de nem tudtam neki. Acél tüskékkel rúgott ló voltam. Futásra kényszerítettek, és jól esett a futás.

Mert a szája egy rothadt szilva volt, ha megcsókoltam, folyadék csorgott le torkomon,
keserű, mint a méreg, táplálva bennem valamit, ami arra vágyott, hogy marják.

Mert éjjelente acél színű csüngőlepkékkel álmodtam  – a csüngőlepkék cianidot nyelnek, hogy megmérgezzék a ragadozókat, és magukhoz vonzzák a párjuk. Azt hittem, cianid lepke vagyok. Azt hittem, a méreg az elemem, hogy része a véremnek.

Mert amíg vele voltam, megszűntem félni a saját halálomtól. Ahogy a tömegektől, pókoktól, az idegen szemektől. Egyedül tőle féltem.

Mert minden reggel szorongva ébredtem: ma vajon fog-e bántani? Felhív-e részegen, hogy  ismét elmondja, te hülye, te csúnya, te szerencsétlen?  Ő újság volt, borzalmas híreivel és függővé tett az olvasása.

Mert amikor körém tekerte súlyos karjait, elöntött a béke. Mert azokban a pillanatokban majdnem el tudtam hinni, hogy szeret, még amikor a telefonjáért is nyúlt, hogy a nőkkel beszéljen, akikkel épp csalt.

Mert egyszer egy nő voltam, akivel csalt. Hazudott a feleségének, és a felesége elhagyta.
Vajon én megérdemeltem-e a bántalmazást, amelyet aztán kapni kezdtem?

Mert amikor egy barátnőmnek magyaráztam a kapcsolatunkat, ő egy utazáshoz hasonlította azt.

Mert az utazás izgalom, mert még akkor is ha rettegsz, felélénkülsz, így amikor éreztem, hogy a fejemet a kocsiablaknak üti, és dudorok nőnek a koponyámon, nem tudtam
erőt venni magamon, hogy kiszálljak. Az ülésbe kapaszkodtam, az ajtó fogantyújába.

Mert az acélszínű csüngőlepkék a cianidot egyszerre fogyasztják és termelik, ez a csüngés, az hogy ő kell, volt a mérgem.

Mert amikor megalázott, a karjaimba üvegszilánkokat véstem, hogy kivérezzem a mérget.

Mert vérem eláztatta a havat a háza előtt, rózsaszínre pecsételve, mint egy szerelmeslevelet.

Mert a sürgősségi egy órára volt kocsival, és ő túl részeg volt ahhoz, hogy vezessen.

Mert épp esésben voltam, és már hét éve estem.

Mert hét év hosszú zuhanás.

Mert attól féltem, ha padlót fogok, végül összetöröm magam.

Mert elkápráztatott fenyegető szépsége, és elkápráztatottságomban voltam őz, ami egy épp szembejövő kocsi fényszórójába bámul.

Mert a verőfény könnyen tűnhet mennyországnak.

Visky Bence fordítása.



Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2026-03-10 13:11   új fórumbejegyzés: Egry Artúr
2026-03-10 13:11   új fórumbejegyzés: Egry Artúr
2026-03-10 12:47       ÚJ bírálandokk-VERS: Barna T Attila Hologram
2026-03-10 12:45       ÚJ bírálandokk-VERS: Barna T Attila Hajnali naplójegyzet
2026-03-10 12:42       ÚJ bírálandokk-VERS: Barna T Attila Vihar után
2026-03-10 12:38       ÚJ bírálandokk-VERS: Barna T Attila TANKOK
2026-03-10 12:36       ÚJ bírálandokk-VERS: Barna T Attila ŐSZ NAGYMAROSON
2026-03-09 22:43   Napló: Baltazar
2026-03-09 22:24   Napló: Baltazar
2026-03-09 21:41   új fórumbejegyzés: Bátai Tibor