Vendég: Az, van

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2842 szerző 38892 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK


 
Új maradandokkok

Filip Tamás: Tizenkilenc sor egy arnóti kertbe
Filip Tamás: Versek a hajnali házban
Filip Tamás: A te néped
Filip Tamás: Együtt-hajnal
Filip Tamás: A torony szavai
Ocsovai Ferenc: Egy obulust, semmi többet
Ocsovai Ferenc: A Via Etneán
Kiss-Teleki Rita: nekem oké
Gyurcsi - Zalán György: Kalandozások kora
Gyurcsi - Zalán György: eltékozolt idő
FRISS FÓRUMOK

Vadas Tibor 31 perce
Serfőző Attila 12 órája
Filip Tamás 1 napja
Vasi Ferenc Zoltán 1 napja
Ötvös Németh Edit 1 napja
Szakállas Zsolt 2 napja
Mórotz Krisztina 3 napja
Tóth Gabriella 8 napja
Kiss-Teleki Rita 12 napja
Ligeti Éva 13 napja
Tóth János Janus 14 napja
Farkas György 14 napja
Bátai Tibor 15 napja
Duma György 15 napja
Gyors & Gyilkos 16 napja
Valyon László 16 napja
Tímea Lantos 16 napja
Paál Marcell 17 napja
Szilasi Katalin 23 napja
Pataki Lili 24 napja
FRISS NAPLÓK

 Hetedíziglen 10 órája
Bátai Tibor 10 órája
fiaiéi 1 napja
Baltazar 1 napja
Zúzmara 2 napja
Vezsenyi Ildikó Naplója 3 napja
mix 4 napja
az univerzum szélén 6 napja
Nyakas 9 napja
Játék backstage 13 napja
Gyurcsi 14 napja
ELKÉPZELHETŐ 16 napja
nélküled 17 napja
négysorosok 18 napja
Janus naplója 22 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: Vendég
Legutóbbi olvasó: 2024-12-04 05:33 Összes olvasás: 17472

Korábbi hozzászólások:  
118. [tulajdonos]: Az, van2023-09-17 17:03
Dara Yen Elerath:
Amiért nem tudtam elhagyni a bántalmazómat


Mert évekig szomorú voltam és ő ragyogott, mint egy sötét angyal.

Mert Carl Jungot olvastam, aki szerint a sötét angyalok fényt hordoznak, és hordozzák az eget.

Mert az ég hideg, ezért a hidegségét, a közömbösségét, a szeretet tüneteként fogadtam.

Megfelelni vágytam, de nem tudtam neki. Acél tüskékkel rúgott ló voltam. Futásra kényszerítettek, és jól esett a futás.

Mert a szája egy rothadt szilva volt, ha megcsókoltam, folyadék csorgott le torkomon,
keserű, mint a méreg, táplálva bennem valamit, ami arra vágyott, hogy marják.

Mert éjjelente acél színű csüngőlepkékkel álmodtam  – a csüngőlepkék cianidot nyelnek, hogy megmérgezzék a ragadozókat, és magukhoz vonzzák a párjuk. Azt hittem, cianid lepke vagyok. Azt hittem, a méreg az elemem, hogy része a véremnek.

Mert amíg vele voltam, megszűntem félni a saját halálomtól. Ahogy a tömegektől, pókoktól, az idegen szemektől. Egyedül tőle féltem.

Mert minden reggel szorongva ébredtem: ma vajon fog-e bántani? Felhív-e részegen, hogy  ismét elmondja, te hülye, te csúnya, te szerencsétlen?  Ő újság volt, borzalmas híreivel és függővé tett az olvasása.

Mert amikor körém tekerte súlyos karjait, elöntött a béke. Mert azokban a pillanatokban majdnem el tudtam hinni, hogy szeret, még amikor a telefonjáért is nyúlt, hogy a nőkkel beszéljen, akikkel épp csalt.

Mert egyszer egy nő voltam, akivel csalt. Hazudott a feleségének, és a felesége elhagyta.
Vajon én megérdemeltem-e a bántalmazást, amelyet aztán kapni kezdtem?

Mert amikor egy barátnőmnek magyaráztam a kapcsolatunkat, ő egy utazáshoz hasonlította azt.

Mert az utazás izgalom, mert még akkor is ha rettegsz, felélénkülsz, így amikor éreztem, hogy a fejemet a kocsiablaknak üti, és dudorok nőnek a koponyámon, nem tudtam
erőt venni magamon, hogy kiszálljak. Az ülésbe kapaszkodtam, az ajtó fogantyújába.

Mert az acélszínű csüngőlepkék a cianidot egyszerre fogyasztják és termelik, ez a csüngés, az hogy ő kell, volt a mérgem.

Mert amikor megalázott, a karjaimba üvegszilánkokat véstem, hogy kivérezzem a mérget.

Mert vérem eláztatta a havat a háza előtt, rózsaszínre pecsételve, mint egy szerelmeslevelet.

Mert a sürgősségi egy órára volt kocsival, és ő túl részeg volt ahhoz, hogy vezessen.

Mert épp esésben voltam, és már hét éve estem.

Mert hét év hosszú zuhanás.

Mert attól féltem, ha padlót fogok, végül összetöröm magam.

Mert elkápráztatott fenyegető szépsége, és elkápráztatottságomban voltam őz, ami egy épp szembejövő kocsi fényszórójába bámul.

Mert a verőfény könnyen tűnhet mennyországnak.

Visky Bence fordítása.



Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2024-12-04 08:49   új fórumbejegyzés: Vadas Tibor
2024-12-03 22:48   Napló: Bátai Tibor
2024-12-03 20:32   új fórumbejegyzés: Serfőző Attila
2024-12-03 16:08   új fórumbejegyzés: Serfőző Attila
2024-12-03 14:10       ÚJ bírálandokk-VERS: Kiss-Teleki Rita izé
2024-12-03 09:44       ÚJ bírálandokk-VERS: Tóth Gabriella Szívszorító
2024-12-03 08:37   új fórumbejegyzés: Vadas Tibor
2024-12-03 00:56   Napló: fiaiéi
2024-12-03 00:50   Napló: fiaiéi
2024-12-03 00:46   Napló: fiaiéi