Vendég: Az, van


 
2857 szerző 39911 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Demény Péter
  Egy fehér papírlap
Új maradandokkok

Ötvös Németh Edit: amikor
Szilasi Katalin: A haldokló
Tamási József: üvegember
Nemes Máté: Hűtőhideg
Türjei Zoltán: A virrasztás bajnokai
Jusztin-Horváth Dorottya: Későhajnal
Tamási József: északi szél
Paál Marcell: Szezonzavar
Tímea Lantos: Nyoma veszett
Szakállas Zsolt: ki lapít ki.
Prózák

Zima István: Az igazi győztes
Valyon László: Törpék
Zima István: A megszokott színek(2.)
Molnár Attila: Tibitebitangó (jav.)
Zima István: A másik is
Pintér Ferenc: 230 éves a láthatatlan kéz
Béla Péter: GASZTROMÁK
Szilasi Katalin: Gondolatban
Péter Béla: Halál a kukoricásban
Péter Béla: Tüzérrózsi, Mozi!
FRISS FÓRUMOK

Tikkel Lajos 8 perce
Tóth Gabriella 44 perce
Szakállas Zsolt 1 órája
Szilasi Katalin 1 órája
Horváth Tivadar 1 órája
Péter Béla 1 órája
Ötvös Németh Edit 7 órája
Zima István 8 órája
DOKK_FAQ 18 órája
Tímea Lantos 1 napja
Ur Attila 1 napja
Valyon László 1 napja
Bátai Tibor 1 napja
Nemes Máté 2 napja
Tamási József 3 napja
Paál Marcell 3 napja
Gyors & Gyilkos 3 napja
Mórotz Krisztina 6 napja
Debreczeny György 7 napja
Farkas György 7 napja
FRISS NAPLÓK

 nélküled 10 órája
útinapló 1 napja
ELKÉPZELHETŐ 2 napja
Holle anyó :-) 3 napja
Baltazar 3 napja
Janus naplója 3 napja
az univerzum szélén 4 napja
Szuszogó szavak 14 napja
Minimal Planet 16 napja
Paricska. Életmű 23 napja
Conquistadores 23 napja
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 25 napja
szilvakék 28 napja
Vezsenyi Ildikó Naplója 31 napja
Felvil.levelek (feladó:random) 32 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: Vendég
Legutóbbi olvasó: 2026-08-14 18:46 Összes olvasás: 24502

Korábbi hozzászólások:  
118. [tulajdonos]: Az, van2023-09-17 17:03
Dara Yen Elerath:
Amiért nem tudtam elhagyni a bántalmazómat


Mert évekig szomorú voltam és ő ragyogott, mint egy sötét angyal.

Mert Carl Jungot olvastam, aki szerint a sötét angyalok fényt hordoznak, és hordozzák az eget.

Mert az ég hideg, ezért a hidegségét, a közömbösségét, a szeretet tüneteként fogadtam.

Megfelelni vágytam, de nem tudtam neki. Acél tüskékkel rúgott ló voltam. Futásra kényszerítettek, és jól esett a futás.

Mert a szája egy rothadt szilva volt, ha megcsókoltam, folyadék csorgott le torkomon,
keserű, mint a méreg, táplálva bennem valamit, ami arra vágyott, hogy marják.

Mert éjjelente acél színű csüngőlepkékkel álmodtam  – a csüngőlepkék cianidot nyelnek, hogy megmérgezzék a ragadozókat, és magukhoz vonzzák a párjuk. Azt hittem, cianid lepke vagyok. Azt hittem, a méreg az elemem, hogy része a véremnek.

Mert amíg vele voltam, megszűntem félni a saját halálomtól. Ahogy a tömegektől, pókoktól, az idegen szemektől. Egyedül tőle féltem.

Mert minden reggel szorongva ébredtem: ma vajon fog-e bántani? Felhív-e részegen, hogy  ismét elmondja, te hülye, te csúnya, te szerencsétlen?  Ő újság volt, borzalmas híreivel és függővé tett az olvasása.

Mert amikor körém tekerte súlyos karjait, elöntött a béke. Mert azokban a pillanatokban majdnem el tudtam hinni, hogy szeret, még amikor a telefonjáért is nyúlt, hogy a nőkkel beszéljen, akikkel épp csalt.

Mert egyszer egy nő voltam, akivel csalt. Hazudott a feleségének, és a felesége elhagyta.
Vajon én megérdemeltem-e a bántalmazást, amelyet aztán kapni kezdtem?

Mert amikor egy barátnőmnek magyaráztam a kapcsolatunkat, ő egy utazáshoz hasonlította azt.

Mert az utazás izgalom, mert még akkor is ha rettegsz, felélénkülsz, így amikor éreztem, hogy a fejemet a kocsiablaknak üti, és dudorok nőnek a koponyámon, nem tudtam
erőt venni magamon, hogy kiszálljak. Az ülésbe kapaszkodtam, az ajtó fogantyújába.

Mert az acélszínű csüngőlepkék a cianidot egyszerre fogyasztják és termelik, ez a csüngés, az hogy ő kell, volt a mérgem.

Mert amikor megalázott, a karjaimba üvegszilánkokat véstem, hogy kivérezzem a mérget.

Mert vérem eláztatta a havat a háza előtt, rózsaszínre pecsételve, mint egy szerelmeslevelet.

Mert a sürgősségi egy órára volt kocsival, és ő túl részeg volt ahhoz, hogy vezessen.

Mert épp esésben voltam, és már hét éve estem.

Mert hét év hosszú zuhanás.

Mert attól féltem, ha padlót fogok, végül összetöröm magam.

Mert elkápráztatott fenyegető szépsége, és elkápráztatottságomban voltam őz, ami egy épp szembejövő kocsi fényszórójába bámul.

Mert a verőfény könnyen tűnhet mennyországnak.

Visky Bence fordítása.



Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2026-03-30 15:49 ŐK
2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2026-08-14 18:38   új fórumbejegyzés: Tikkel Lajos
2026-08-14 18:02   új fórumbejegyzés: Tóth Gabriella
2026-08-14 17:41   Új fórumbejegyzés: Szakállas Zsolt
2026-08-14 17:40   új fórumbejegyzés: Szilasi Katalin
2026-08-14 17:34   Új fórumbejegyzés: Horváth Tivadar
2026-08-14 17:21   Új fórumbejegyzés: Tóth Gabriella
2026-08-14 17:11   Új fórumbejegyzés: Péter Béla
2026-08-14 17:02   új fórumbejegyzés: Szilasi Katalin
2026-08-14 14:41   új fórumbejegyzés: Szilasi Katalin
2026-08-14 14:31   új fórumbejegyzés: Szakállas Zsolt