NAPLÓK: Volt egy pillanat Legutóbbi olvasó: 2024-04-26 13:52 Összes olvasás: 49894| 810. | [tulajdonos]: sötét(ség) | 2019-06-29 07:28 | Nézzük csak! Mi "sötétet" találok magamnál még?
Házi feladat 2019.04.03.
Vezsenyi Ildikó
Jónás-sommája
Szavaim elrugaszkodva számból,
incselkednek velem, medrük hiába vagyok,
nem térnek hozzám vissza, hiába kopog,
guvad a szemem, míg követem gyors
folyásukat, Uram, valami hatalom, valami
idegen, aki nem Te vagy, felkapja őket s
viszi, nem hozzád, mint azt reméltem. Sem
a rímek, sem a gondolatok nem tőled valók
Uram, mint ahogy hittem, hinni szerettem,
mert nem féltem a halált, míg el nem jött
értem.
De, most már félek, mert itt ólálkodik,
Uram. Mert, hitem meggyengült, szavaim
fölött nincs hatalmam. Gépiesek, Uram.
Elszabadultak, s félek, élükkel
elmetszik kiszáradt torkomat.
Hozzád fohászkodom, Uram, korlátlan
wifiről, Jónás vagyok, Uram, a cet
hasából. De nem jut el hozzád a jel,
mert a rendszer kéri a biztonsági kódot.
Sajnos nem mentettem el, azt hittem,
megjegyzi az elmém, de ekkora
sötétségre nem voltam felkészülése.
Ezért lett zárlatos.
Kérlek, ne büntess Uram, szabadíts ki
innen, hisz nem kell hallanod szavam,
elég, ha ismered.
Nem kell fürkészned az enyémet, mint
nekem a Te útjaidat. Azt is tudod,
istenfélő vagyok, félem hatalmadat.
Eskümet elfogadtad, és most bajban
vagyok.
Amióta a cet hasában lakom, egy rím se
jut eszembe. Vagy, ha mégis, lemetszi
vacogó fogam, mikor kiserken belőlem
a szó.
Babits Mihály
JÓNÁS IMÁJA
Hozzám már hűtlen lettek a szavak,
vagy én lettem mint túláradt patak
oly tétova céltalan parttalan
s ugy hordom régi sok hiú szavam
mint a tévelygő ár az elszakadt
sövényt jelzőkarókat gátakat.
Óh bár adna a Gazda patakom
sodrának medret, biztos útakon
vinni tenger felé, bár verseim
csücskére Tőle volna szabva rim
előre kész, s mely itt áll polcomon,
szent Bibliája lenne verstanom,
hogy ki mint Jónás, rest szolgája, hajdan
bujkálva, később mint Jónás a Halban
leszálltam a kinoknak eleven
süket és forró sötétjébe, nem
három napra, de három hóra, három
évre vagy évszázadra, megtaláljam,
mielőtt egy mégvakabb és örök
Cethal szájában végkép eltünök,
a régi hangot s, szavaim hibátlan
hadsorba állván, mint Ő sugja, bátran
szólhassak s mint rossz gégémből telik
és ne fáradjak bele estelig
vagy míg az égi és ninivei hatalmak
engedik hogy beszéljek s meg ne haljak.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
