NAPLÓK: Qui? Legutóbbi olvasó: 2024-04-26 14:42 Összes olvasás: 23801189. | [tulajdonos]: . | 2019-12-08 00:35 | Veres Péter: Ha nem lehettél szálfa...
Kapaszkodj meg ebbe a földbe erősen, magyarom, Ha nem lehettél szálfa, legyél hát cserje, vagy legyél csak gyom. Nézd a tarackot, nem árthat annak se aszály, se árvíz, se fagy, se tűz, hiába perzselik azt fönt, s hiába vagdalják alant. Tavasszal nem mozdul, azt hinnéd, kihalt, pedig azalatt, ott lenne a mélyben ágakat ereszt, acélhegyű gyökerével bejárja a sívó homokot, a zörgő kavicsot; a sovány agyagot éppúgy, mint a buja televényt, szorgosan furkál, terjed, telepít, s mire a tavasz virágzó füvei száraz avarrá válnak, ő vígan zöldell újra, s buja sűrűségét felmutatja a nyárnak. Vagy nézd a perjét, hiába fordítja ki eke, hiába tépi szét a kegyetlen borona, ahová kerül, ott ragad, gyökerei mindjárt új szálakat eresztenek, lekötnek, tanyát vernek, s holnap a gazda szemébe nevetnek. Ez a föld itt a tiéd, tartsad hát erősen, magyarom, ha nem lehettél benne szálfa, legyél csak cserje, vagy legyél csak gyom. Nézd csak a tippant, a szikes puszták apró bokrait. Nyár végén kiégnek s még torsaikat is porrá veri ezernyi birkaláb. Tavasszal mégis kibújnak, s pici magvaikkal telt zászlóikat vígan lengetik a sovány pusztai szelek. Vagy nézd a sziksalátát, a lekaszált ájult füvei közül kiugrik hirtelen, s ehetetlen kórójának örök lila virágával fenn tarja az életet a halott mezők felett Nézd a töviseket is: a gyengén szúrót, a cigánymogyorót, a gerlicetövist és az ördögszekeret. Nézd a messze viruló bogáncsot s a ravaszul lapuló királydinnyét. Hiába írtja ezeket csőszök, kerülők serege, hiába röpködnek bennük írott parancsok, nem engednek, újra és ezerszer újra visszajönnek – és szúrnak, mert egyebet nem tehetnek. Szúrj hát te is, de ne engedd ezt a földet, magyarom, ha nem lehetsz már benne szálfa, legyél hát cserje, vagy legyél csak gyom. S hogyha nem élhetsz magadnak, virágod legyen mérges, mint a kutyatej, ágaid legyenek tüskések, mint a vadrózsa, legyenek görbék, mint a galagonya, gyümölcsöd legyen fanyar, mint a vadkökény, vagy legyen keserű, mint a farkasalma, – csak bőven termő bamba diófája ne legyél senkinek. Ez a föld a tiéd, tartsd hát meg magadnak, magyarom, ha nem lehetsz már benne szálfa, legyél hát cserje, vagy legyél csak gyom. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|