Pálóczi: Nyomolvasó napló: Nyomolvasó napló

NAPLÓK: Pálóczi: Nyomolvasó napló
Legutóbbi olvasó: 2024-05-06 19:43 Összes olvasás: 42849

294.	[tulajdonos]: Nyomolvasó napló	2008-05-23 22:04
Igen, a Szépírók Társaságába igyekszem. Kettős tagság vagy mi? Miközben tényleg az való nekem... Bonyolult. Nem a kérdés politikai háttere - az inkább szomorúan egyszerű - hanem az én tökéletes elfogulatlanságom ebben az ügyben. Én már egyszer baloldali lapnál jobboldali tudtam lenni (a kluturharcos régebbi Magyar Hírlapnál publicisztikát írtam a saját publicistája, Eőrsi István ellen (ekkor használtam először mai írói nevemet) - és én minden ottani kollégával szemben támogattam (volna) a Világkiállítást, de ezt a cikket végül mégis a Népszabadság hozta le. Később, egy jobboldali lapnál (Új Magyarország) mégis szinte politikailag balosként rúgtak ki, mert nem voltam hajlandó dehonesztálni az MVM Rt. akkori vezérigazgatóját a Fidesz "egész pályás letámadásakor". Vagyis nagyon jól ismerem a pártoskodó féligazságosságokat. A Magyar Írószövetség és a Szépírók Társaságának viszályában is féligazságosságok állnak szemben féligazságosságokkal. Szándékosan fogalmaztam így. De valóban a Szépírók Társasága lenne az inkább nekem való hely - ezért most direkt jól esett a Magyar Írók Szövetségében felolvasni. És jól esik most játszanom a hülyegyereket: hátha rám üti a (politikába be)sorozó orvos a "pártoskodásra alkalmatlan"- stemplit. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Lehet, hogy van még könyvtári tartozásom az Írószövetség könyvtára felé még régről, amikor csak ez egy írói csoportosulás működött? Majd megnézem otthon... Talán egy Rilke regény a Malte Laurids Brigge feljegyzései? - majd megnézem - és majd mindjárt citálok belőle (egy aztóta antikváriumban is megvett példányból) a TROM-naplóba. Nem szólt olyan jól A nudista strandon, mint reméltem és ahogyan készültem rá. Nem mertem "spilázni" a "rizsa" meg talán nem volt elég ütős. Ez a két legfontosabb terminus technicus a színészetben. A legnagyobbak - például Jászai Mari - beszéltek így. Előadás után csak ennyit a fiatal szinésznek - ennél és ennél a résznél sok volt a "spila". Ebből tudta az ifjú szinész, hogy ott túljátszotta a dolgot. Spila=spielen=játszani. A "rizsa" a szövegmondás neve. Milyen kiábrándító ugye, hogy a világot jelentő deszkák éteri klasszikusai nem a szini kritikák (ezeket gyakran ígéretes kezdő költőkkel írtattak a főszerkesztők) tetszetős nyelvezetén rajonganak Thália papnőiként? Vagy úgy kellene nekik? A dokk az én érkezésem előtt állítólag ilyen Idilli volt: "Madarak csiviteltek az ágakon, habitusuknak megfelelően ki-ki hexameterben, szonettben, villanellában vagy kassáki szabadversben. A sétáló emberek arcán is szeretet visszfényét üdvözölhették a tavaszi napsugarak. Akadtak, akik padon ülve beszélgettek a költészetről, mások szótlanul rótták reggeli vagy esti sétáikat. Aki szembejött, arra illett rámosolyogni, hiszen oly szép itt. Pályakezdő fruskák, éltesebb kékharisnyák is kedvelték ezt a ligetet." Nos ez épp olyan, mintha Jászaiék a maguk szinészi körében a szinikritikusok fennkölt fogalmaival dobálóztak volna, nehogy visszatetszést keltsenek rajongóikban. Mostanra egy kicsit olyan lett a dokk, mint egy szinészöltöző, ahol a szinészek maguk között mégiscsak így beszélnek. "Sok volt". "Nem jön át" STB. Ettől nem lett szakmaiatlanabb a dokk, könyörgöm! A versek nagyon szépen köszönik, ettől jól vannak és még szaporodnak is. Attól pedig nem lenne "költőibb" itt, hogy költeni nem tudó esztéták akadémiai tolvajnyelvén játszák az eszünket. Szakmailag sokkal jobb, ha az érzékelés, nem pedig a kanonizálás nyelvén instruálunk. DE - ezt most kénytelen vagyok belátni - a szalon mesterkéltségére is igény van. A rejtőzködőbb, kevésbé érzelmes karakterek hadd zsenírozzák ott magukat. Legyenek azok, akivé önstílizálódnak. Csak nagyon nehéz a szokásosnál sokkal éberebb - merthogy írói szemmel - megállni, hogy ne azonnal röntgenezzük meg az összes allürt és az összes lehetséges emberi játszmát. S hogy ne akarjuk még a kollégát is modellé látni - ami persze kínos olykor. Rámutatni olyan vonásokra, amelyeknek az illető nincs is a tudatában. Ezért azt hiszi, hogy meghamisítod... De ez most csak eszembe jutott... Majd ugyanezzel indítván bővebben kifejtem máskor. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Most senkivel sem tudtam kommunikálni a ves elmondása után. Gyorsan eljöttem... Arra emlékszem azért, hogy Tornai József a vers közepére fölélénkült. Talán "átjöttek" neki a balatoni strand leskelődős kamaszfiú motívumai. Ő fordította a Táncol a hullámsapkás tenger című archaikus népköltészeti versgyűjteményt, amely az én egyik legfontosabb könyvem volt 20 évvel ezelőtt. Óceáni népek költészete. Ebben szerepel a Földanya-gazdám fogalom is. Amelyet lentebb használok az új férfi megszületésének paradigmaváltását beharangozó megszólalásomban (miközbe látszólag Payer Imre "Asszír istennő" című versét védem. ) Én így váltok paradigmát, az erotika témájának ezzel az archaikus verziójával. S most íme találkoztam Tornaival is. Ideje összegezni amim van.

Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!