NAPLÓK: Páli levelek Legutóbbi olvasó: 2026-05-03 17:12 Összes olvasás: 19358| 101. | [tulajdonos]: 41 | 2012-03-29 19:19 | Negyven1edik levél
Anyám, Schmitt Pál!
Tegnap írtam Neked privátban egy levelet, hogy mit nyilatkozz, ha kérdeznek. Kicsit bántott, hogy nem tettél idézőjelbe, és még csak meg sem lábjegyzeteltél, de aztán rájöttem, hogy úgy tartalmilag, mint ahogy formailag igazad van, hiszen a nyilatkozatod legalább tíz százaléka önálló végkövetkeztetés, illetve hozzátoldás is. És mégis, a büszkeségem nem engedi, hogy ne közöljem az eredeti szöveget, amit én, azaz én írtam, a lábjegyzet:
Elfogadom a végkövetkeztetést, ami gyakorlatilag arról szól, hogy tartalmilag és formailag megfelelt az akkori követelményeknek. Legjobb tudásom szerint írtam ezt a dolgozatot, azt kívántam vele elősegíteni, hogy a magyar társadalom is megismerje, hogyan kerülhetnek föl, hogyan kerülhetnek onnan le. A legjobb tudásom szerint, ugye. Nem lehetett mást csinálnom, mint követnem, és ehhez igénybe vettem természetesen minden rendelkezésre álló. Nem mulasztottam el feltüntetni a végén, ezér ezt fontosnak tartom, és nyilván, akik megítélték a munkámat, ezt számításba vették. Örülök, hogy Magyarországon működik a demokrácia, örülök, hogy nincs kettős mérce, örülök, hogy az elnökre is ugyanúgy vonatkoznak a szabályok, mint bármely más magyar állampolgárra. Hozzáteszem: nem zavar ez az ügy, kicsit hosszú volt, örültem volna, hogyha Rám is vonatkoznak azok a szabályok, ami úgy hangzik, hogy az ártatlanság vélelme, de most, hogy pontot teszünk a dolog végére. azt mondhatom, hogy a munkámat változatlanul alázattal és szorgalommal fogom végezni, betartva az Alaptörvény Rám vonatkozó előírásait. Egy pillanatig nem gondoltam, hogy lemondok. Nem azért választottak a Köztársaság Elnökének, mert húsz évvel ezelőtt milyen kisdoktori dolgozatot írtam, valószínű más egyéb kvalitások miatt, én változatlanul a munkámat felelősséggel végzem, az elnöki munkámat, és ez a végkövetkeztetés számomra egyfajta elégtétel, hogy akkor is igazam volt húsz évvel ezelőtt. A legjobb tudásom szerint. És most is úgy vagyok vele. Ehhez nincs mit hozzátennem.
Na, szóval ez volt, Anyám, Schmitt Pál! Ügyesen betanultad.
Angyal Kád
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
