NAPLÓK: N. D. S. L. (Vajdics Anikó) Legutóbbi olvasó: 2024-04-26 15:04 Összes olvasás: 71722| 97. | [tulajdonos]: para-micsoda | 2018-07-20 16:19 | Maja szigetmonostori veteményeskertje olyan, mint ő maga: világ ősrobbanás utáni állapota édenkertbe ágyazva. Azt mondom, összevisszaság/ ő feleli, teljes egész. Június elején elültettem három paradicsompalántát, naponta többször is megnézem. Ő visszanéz. (A paradicsom visszanéz! Kötetcím lehetne).
Évek óta szerettem volna eljutni a Thalassa Házba, S. P. terápiás csoportjába. Tegnap végre sikerült. Izgultam, odaérek-e időben, egyáltalán odatalálok-e, vagy eltévedek megint, ahogyan szoktam, ha új helyre kell mennem, de szerencsére, P. is ugyanarra a buszra szállt fel, csak később, amire én. Beszélgettünk. P. elmesélte a Ház történetét. Korábban szülőotthonként szolgált leányanyáknak, a 80-as években vált pszichoterápiás intézetté. P. hetvenéves, olyan, mint egy kiérdemesült középkori lovag, egy kijózanodott Don Quijote, aki még nem szokott le teljesen az álmodozásról, de már elég élettapasztalatot és öniróniát begyűjtött ahhoz, hogy ne vegye túl komolyan a dolgokat, a terápiát kivéve. Ismerlek már, mondja a valóságnak, és legyint hozzá, de a szeme sarkában a huncut mosoly mellett mindig marad hely a rácsodálkozásnak is. Készen áll a meglepetésekre, és amikor – nagy ritkán – még meg tudják lepni, úgy örül, mint egy gyerek. De nem róla akartam írni, csak húzom az időt, mert amiről írni szeretnék, ahhoz más hangot kellett volna megütnöm, mindjárt az elején. Ez most így marad.
Folytatódik a virágbajnokság. Nincs kire bíznom a cserepes virágaimat, amíg nyaralunk. Amelyik kibírja két hétig víz nélkül, az győz 14:0-ra. A kaktuszok bírni fogják, de én az aloeveráimat és az aszparátuszt is szeretném még élve látni.
Apósommal és anyósommal utazom Székelyföldre. (Ha egymondatos szatírát akarnék írni, ez lenne az.) Az Aranka szeretlekkel hangolódom; érzékeny kis lelkemet ha valami sérelem érné, ne álljak a mező szélén, mint egy idióta hűlye, ó, yeh. Készülnöm kell, nehéz lesz megtalálnom az egyensúlyt az önvédelem és a mindenre való nyitottság között. Márpedig nyitottnak kell lennem több száz százalékosan, ha már úgy alakult, hogy a gyermekeim a „Székely himnusz” szerzőjének a dédunokái. De nem csak ezért. A szkafander biztonságos, de esetlenné tesz. Egyébként is nincs már időm összébb/ zárni magamat. Ha bombáznak,/ mondják, jobb kinyitni minden/ ablakot.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
