NAPLÓK: N. D. S. L. (Vajdics Anikó) Legutóbbi olvasó: 2024-04-27 21:13 Összes olvasás: 71848932. | [tulajdonos]: az-Üveghegyeken-innen | 2023-02-12 12:31 | „Kövek a Vargyas-szorosból és a Szelters-forrás környékéről borkányban” – ezt írhatnám a befőttes üvegre, amelybe a legújabb kavicsgyűjteményet rakom, mintegy száraz dunsztba. A borkány a befőttes üveg székely neve. A leostyaant (lestányt) sóval és ecettel tesszük el télire borkaanyban, annak a levétől ollyan savanykaas ízű a csorbaleves, magyarázza a szentegyházi pincérnő, és elpirul, amikor megkérdeztem, mi az a borkaany. Nekem kellett volna elpirulnom, gondolom, miközben ezt írom, ugyanabba a tévedésbe esve, mint a pincérnő, mintha bárkinek szégyenkezni kellene. Pedig ez történik minden alkalommal, elpirulnak vagy a szájukra csapnak, amikor más szót használnak, mint „otthon”, Magyarországon szoktunk. Én pedig, merő együttérzésből, másodlagosan szégyenkezem. L. Gyurka felesége a „murok” szónál javítja ki magát röstelkedve. Arra is én kérdezek rá, mert hirtelenjében azt hiszem, valamiféle gyomnövényről beszél, és már látom is magam előtt az ernyősvirágzatot, pedig tudhattam volna, mit jelent, ittam már Erdélyben sárgarépaitalt. A pityókát tudtam. A „havasi meggyet” (áfonyát) és a „lúdordát” (pöfeteg gomba) megint nem.
Az elől lévő hegyek még biztosan földből vannak, a hátul lévők már csak fényből, nedvességből és levegőből. Üvegből? Sose gondoltam, hogy az Üveghegyeknek közük volna a valósághoz. Most értem meg, a Hargita mögül előtűnő Fogarasi havasok csúcsait látva, hogy az Üveghegy még nem mese, csak azért meseszerű, mert már az ismert és az ismeretlen világ határán van, ugyanúgy, mint az Óperenciás-tenger. A mese azon túl kezdődik.
Csillámló sziklafalak. Tegnap még fenn ültem az Almási-barlang felett a bércetőn, holnapután már József Attila szobra mellett „szoktatom szívemet a csendhez”, már ha „kapok” egy kis nyugalmat a lillafüredi nyüzsgésben. Magamba bújnék, nem lehet: Szentegyházáról – Debrecent egy éjszakára útba ejtve -- egyenesen Mályiba megyünk, a gyülekezetünk nyári táborába.
A márvánnyal és arannyal díszített cigánypaloták árnyékában bádogglóriás Krisztusok néznek maguk elé lehajtott fejjel, és ez így van rendjén.
Szentegyháza, 2018. 07. 29.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|