NAPLÓK: Héderváry Luca
Legutóbbi olvasó: 2024-04-26 15:03 Összes olvasás: 10903| 18. | [tulajdonos]: ahol a lélek | 2019-06-07 15:16 |
33.levél .
azt akarom megmutatni, hogy van egy másik világ is. nem tudom ki vagy, mert nem akarom tudni azt, hogy ki vagy. Nem wikipédiát akarok látni, talán többet de lehet, hogy kevesebbet 110 éves vagyok a skorpió havában születtem 7 éves koromig én voltam az aki a jó a szabályokat betartó copfos emlékszem a kék szobára, és a sárga függönyökre de volt valami abban a szobában amit utáltam de mégis vonzott ez a szoba volt a komplementereivel ami kiegészítette egymást és amiből nem lógott ki semmi , minden a helyén.szilánkokban léptem, és ezek a szilánkok aznapi napomat felsebezték levelemeimet (most megint ugrottam) nehéz dekódolni akkor ha tudod milyen a diszes gondolkodás képzelj el egy optikát a normál ember azt mondja ( vagy korátolt) azt mondja nem látom a fától az erdőt persze nem fogalmazza meg hogy ez a saját szűklátókörűsége ez a mondat találkozik egy diszes gondolkodásúéval de a diszes ránéz legyint magában és azt mondja minek magyarázkodjak képe már van rólam az arcáról leolvasom mit gondol.de ő nem látja hogy én már betájoltam ebben a szóözönben ő a normális, farmer póló mást nem látok csak azt hogy a táskája ezüst hogy sárga sapkája alatt feketék a fürtök de csak azért mert így izgi..rácsodálkozom figyelek rá tudom hogy pár másodperc múlva meghökken találkozik valamivel amit nem tud beskatulyázni és ez zavarja mert az a nap a pllanat törtje rést üt a biztonságán.találkozik velem és azzal hogy őszinte vagyok úgy hogy őszinteség nincs megette a fene nem értékeli de fordítok az idő csavarmenetén és lemegyek mondjuk ki így normálisba megnyugszik azt mondom amit hallani akar ami biztonságot ad ami fogódzó ha azt mondom neki hogy a biztonság a káosz nem értené szóval te aki itt vagy előttem hallani akarsz egy nevet egy iskolai végzettséget és egy tájolást hogy hol élsz a hold egy kráterében amiből előzőleg kidobtam minden gyufaskatulyát porszemek voltak a legőben amikor megállt a kép 12 éves voltam és május hava te szerencsétlen a gyereked dobod el majd én felnevelem és nagyanyám arca körül mint medúzák úsztak azok amiket hajnak hívunk a pigmentet az idő felzabálta tizenkettő voltam és porszemek idegesen vibráltak üvöltözött a két nő a barna és az ősz lebénulva néztem a rábaközi terítőt amin egy Biblia hasalt akár a jégen a szánkó és mellette egy József Attila kötet mitha az egész irodalom ő lett volna mert mindig azt mondta nagyanyám elég e kettőt tudnod minden a tiéd, régies polcok a falon, papa felén utálatos gyagya kémregények. Matuska Szilveszter életét soha nem töröltem le 12 voltam álltam a szobában mit egy fa ami gyökeret eresztett és a pdló résein futott le a földbe tudtam hogy én eztán két öreggel fogok élni.Belemenekültem az olvasásba gyönyörú volt nagy nagy szőlőlugas málna fertődi eper ahová léptem virágok voltak hátul zölségek rend volt az életükben nem volt ruhám nem ismertem Pollockot, a Klein-kéket Scielét mondjuk. 14 voltam és cipőgyárban dolgoztam odaadtam a pénzt nekik én megírtam Tücsinek te figyelj pár göncöt adjál adott vagyis küldött. Alakítottam magam, nagyanyám megelőzte a korát mindenkit annak fogadott el aki összeszedett pár gyereket nekem nyilván arra gondolva hogy nem éppen szokványosan növök le volt edve a málna és a tyúhurt zabáltuk.
Úgy úsztam mint az angolna akik nem tudnak úszni magas szinten rossz szeretők behunytam a szemem és lehunyt szemhéjam mögött narancs képek vibráltak feketékkel belenéztem a napba és akkor jöttem rá arra hogy ide kéne rejteni miden titkot akkor amikor ébred a hajnal alja ott nem keresné senki aztán valamikor az időben nagyapám agyér-elmeszesedéses lett. Egyszer majdnem felgyújtotta házat. máskor a bilijében volt egy egy villa a bili az egy utálatos újsággal letakarva a prosztata miatt éjjel mindig hallottam a vékonyka csorgást az ötödik gyerek lettem nagybátyáim és nagynéném között vannak testvéreim akiket illene szeretni az illem mint olyan egy skatulya. Belőlük nevelt anyám jó gyerekeket egoista felnőtteket Angliát falja fel az egyik mint a porozinkót a másiknak 2 házat és egy vállalkozást kinek apja prima primissima nem láttam a tengert, de talán olyan lehet mint a kukoricán megtörő napfény szerettem ünnepeket, de nam hallowént ünnepeltünk hanem a reformációt zsidófalú volt ez zsidómesékkel odamentem gyerekfejjel a tisztelendőhöz soha nem felejtem el az akkori szavaimat hello evangélikus akarok lenni levetném a merev katolikus dogmákat apostoli hitvallás nyugi öt perc alatt lemegy. még most sem tudom kik lehettek a keresztszüleim katolikus gyermekként Igazából családot akartam, olyat ami normális mindig sejtettem hogy mamának van esze régész akartam lenni és lovász (ehelyett hurrá optimizmus de jó hogy vagy) legyen óvónő igazából lovász azért akartam lenni hogy érezzem azt az őszinteséget azt a meleget amit egy állat adott. Máig az a meggyőződésem hogy az állatok ha az ösztönük hajtja is őket de jobbak mit az emberek milyen jó lett volna állatnak születni ültettem fát mentettem emberéletet amit nekem is fel kellett dolgozni és írtam pár sort és mintha kötelező lenne az hogy egy tudatosság kell a költészethez hogy legyek tudatos ha ötödik gyerek voltam és az első ez már önmagában irracionális ezért vagyok 110 és a hold kráterében lakom amit elneveztem Galileo strassénak egy hajszál választ el az íróságtól mondod te de az a hajszál lehet olyan vékony is hogy nem mersz fésülködni ego vastag mint egy daróckötél és pofátlanul azt mondod nem értem a gondolataidat te nem értesz engem, én nem értelek téged meg akarsz fejteni de nem vagyok vízszintes tízes nem tudok írni a szavak elszállnak mint májusban a pihék a nyárfáról, hogy megtelepedjenek egy épp akkor festett asztalon persze lakkal festeni annyi mint amikor a nap felpattogtatja apró porszemenként a kemikáliát levetkőzteti mert lehet hogy kopottan szebb tudod mint az öreg csónakok...
A szomszédban lakott . ki akartam húzkodni a gazokat nála rámkiálltott Krisztikém azok mind gyógynövények Teát ivott de nem volt két egyforma csészéje és azt mondta válasszatok egy bögrét akkor fog jólesni a tea és másképp hat így rád. citromfű teát és komlót kaptam. mézgafényekre emlékszem és kalácsba font hajára vékony én és kaptam tőle csalánfőzeléket mit spenótnak hívtak vas kell a lánykának meg minden zöld és piros nyersen átmentem egy színpadon ahol ráadásul wagner szólt de nem azért mentem át a deszákon mik cseresznyeszínüre voltak pácolva mert éppen jódolgomban nem tudtam mit csináljak hanem azért mert arra vitt az utam azt mondod érthetőbben mert egy hajszál vélaszt el.rétemen kukoricás az tenger tudod? két kaparatlan folyó amit sások nőnek be. Több hárs volt de rengeteg a tölgy nem ültethetsz hársat virágcserépbe azt mondta a férfi kelta lelked van nincsenek barátaim ez a rét van rengeteg fával. van az az anyaföld a nagy tölgy és ha van erőd gondold hozzá azt hogy egy kavicskupac ami a doveri fehér sziklákról szakadt le. akkor vagyok jól ha fűben futkozom erdélybe megyek szólt a középosztály bikahangján egy nő melírral és ha unatkozni fogok viszek magammal origamit hajtogatok rátekikintettem halott papírmadaraira szántam valahol szántam de irigy is voltam, hogy elmegy minden mellett elmegy mit a felhők mondjuk itt nyugaton még gomolyfelhők vannak amik az aztán leesnek a fölre a föld beszíja cseppjeiket ez jutott eszembe boldog birkanyáj és a kevély bárányfelhő egyébként ne várd tőlem a verseket egyet utálok a rímképleteket és a habos tortákat meg a húst.Nem szeretem azokat az embereket kik nem szárnyalnak hanem csak úgy vannak felkelnek dolgoznak szép verseket írnak és 10-kor megnézik újra és újra a filmjeiket . Dél van zabkását ettem próbáld ki önts rá tejet szelj bele banánt kis cukrot, és hozászoksz.
Mit akarsz tudni még?
volt egy kutyám puli egy reggel megmérgezték, de kevés mérget evett így három nap agonizált. Nem tudtuk megölni esett az eső ponyvát terítettünk rá az álatorvos nem akarta elaltatni. harmadnapra talán még feltámadhat de nem volt húsvét és én nem írtam a jézuskának
nyugi ne félj nem lesz belőlem nagy író még semmi sem sikerült nekem selimovic sorai jutnak eszembe: madárraj rikolt a sötét éjben és az ember néma várakozás.
gondold el, hogy a föld nem gömbölyű...
fáj valami fáj ahol a lélek ahol a lelked lakik
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
