| KIEMELT AJÁNLATUNK |  |

| Új maradandokkok |  |

| Prózák |  |

| FRISS FÓRUMOK |  |

| FRISS NAPLÓK |  |

| VERSKERESő |  |

| SZERZőKERESő |  |

| FÓRUMKERESő |  |

|
NAPLÓK: Hetedíziglen Legutóbbi olvasó: 2026-01-13 12:30 Összes olvasás: 437159| 5550. | [tulajdonos]: szavazás | 2022-06-24 18:53 | Itt vagyok az anyaggal. Válasszatok!
1. gallardus
Galád vagyok, nem bukhatok a harcon. Ha bántanál, sokat kibír az arcom, de téged... sóhaj, talált, ez most az én kudarcom.
2. "A hársfaágak csendes árnyán..."
A hársfaágak csendes árnyán, bánatsárga templom mögött, ott láttam múlt hét vasárnapján egy férfit. Egy nőt lökdösött. Sóhajtottam mélyeket óh,jajajajj! a nő karján kisgyerek.
A hárs lombjában arcod láttam, ezüstmolyhos téged,magam. A kicsi sírt a nő karjában, s virág hullott illattalan. Kezdődött a szentmise, óh,jajajajj! de nem szólt rá senki se.
(Walther von der Vogelweide: A hársfaágak csendes árnyán...)
3. emlékszem
a teremtés kertjében ültünk állt a Nap és barackot szort a Hold hajamra szállt sok tarka-barka csillag emlékszem milyen nagyszerű volt
de elmúlt a szív és az arc is vén lett nem maradt más csak pár fotó az élet még s hogy feledni kéne téged
de bánt az a kép oly galád a régi jó
4. csalódva
bánat ül arcán bántották tán de sírni mi végre galád szeretője üzente: elhagylak téged elmúlt a szerelem már sóhajtva visszaüzeni ha nem hát csak szállj te hűtlen madár
5. Aranyba hajló
Negyven év immár elszelelt, illessen egész rózsakert, bokor csokor.
Szerettél nyersen, édesen, kettőnkből állt a végtelen, pazar csavar.
Rám hagytad, fejem merre vitt, hajlékony gyám is merevít, összve- kötve.
Arcodra vájtam éveim, rejtőzöm ráncok mélyein, élet véset.
Örömök, kínok, sóhajok, nagyon fáj, hagyjál, jól vagyok, minden kincsem.
Mafla kis ifjú álmai: Nem foglak Téged bántani- ugyan! Hogyan?
Esküsznek sírig, holtukig, hiába szándék, elbukik, rontom, bontom.
Galád az idő, elvakít, mindent, mi fénylett, elfakít, homály- hodály.
De mégis itt vagy énvelem, várom az újabb negyvenem, tisztul, indul.
Kezed kezemben itt lapul, van, ami sosem csillapul, örök körök.
6. a fenyegetők
arcukon furcsa, torz mosoly jönnek és jönnek és jönnek az utca szűk sötét bugyor röppen egy galád tekintet téged már majdnem eltalált érzem most engem vesz célba egy sóhajt hallhat aki bánt vesszek de nem leszek céda
7. ennek most nincs címe mert fontos...
téged nem ismerlek de még magamat sem még lehetek galád de talán nem vagyok a világ talán bánt te akkor sem bántasz egy arc és egy sóhaj szavak puha mosoly vagyunk kettő és egy ez most tényleg komoly
8. tikkadásig
arcán nem játszik a szellő a nap nem barnítja bőrét kemence izzása némítja el galád a halál nem kérdez csak arat a mezőn a széles penge a méretes nyélen sóhajok ülnek kétoldalt esnek a tarló tüskéi közé fáj a levegővétel engem téged sőt őt sem kíméli bántani fog akár váratlanul de addig élni kell élni élni élni míg kiürül a gang
Extrák
1. Haiku
Egy arc egy sóhaj. Nem bánt a galád mosoly, de téged idéz.
2. Edward király
Ötszáz a bárd, de mind galád, hálát nem ismerő, ha tűzbe áll, ott is rinyál, s dicsérik: vakmerő.
Edward- gyalog, sóhajt nagyot: Ki sajnál téged itt? Mindenki bánt! Az arca ráng, s számolja lépteit.
3. korlátok nélkül
nem bántok én senkit ki ontja a belemet galád az ki csak feji de nem eteti a tehenet sóhajtozik egyre gyomrát borzolják a szelek elküld mindenkit a búsba közben Istent emleget
4. Itt maradni
Arcodon sóhaj, galád a halál, tolvaj, bánt, de nem téged. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
|