NAPLÓK: Hamu és hajnali szél (mesék)
Legutóbbi olvasó: 2024-12-04 10:01 Összes olvasás: 9578| 40. | [tulajdonos]: Esti versolvasásom eredménye | 2020-07-30 22:13 |
Akármilyen is lett... Örülök, ha lehet ilyen estém...
Maria Kindermann, 2012
Ungarn
Wo die Wurzeln sind geblieben,
Spuren noch der Ahnen sind.
Heimatland, dich muss man lieben,
die Gedanken trägt der Wind.
Land der Pußta und des Weines,
dort steht noch mein Elternhaus.
Jahre kamen und entschwanden,
Sehnsucht brennt tagein, tagaus.
Geigenklänge hör ich leise,
sie erzählen von vergang'ner Zeit.
Tränen füllen meine Augen,
Heimatland - wie bist du weit.
Vater und Mutter ruhen in Frieden,
Gott gab beide ewge Ruh.
Heimat hat man ihnen genommen,
fremde Erde deckt sie zu.
Magyarország
Ott maradt a gyökérben,
az ősök nyoma mind.
Haza, téged kell szeretnem,
a szél hordoz bennem s kint.
Pusztád s borod földes,
rejtek még a szülői ház.
Évek jöttek és elvettek,
vágyakkal ég el a parázs.
Csended csak hegedülve
meséli az összes trillát.
Könnyel tölti el a szemem
Haza: milyen távoli világ.
Apa, Anya nyugodjon benned,
Isten adott örök békét nekik.
Otthonról vitték el őket, rájuk
idegen földem takarót hint.
Aki megpróbálta...: Oláh Imre, 2020.
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
