DOKK

Felvil.levelek (feladó:random) bloggernek 1 feldolgozatlan üzenete van.
Kezelésükhöz itt léphet be.

NAPLÓK: Felvil.levelek (feladó:random)
Legutóbbi olvasó: 2024-05-08 11:07 Összes olvasás: 25077

25.	[tulajdonos]: (tetemre hívás...?)	2015-02-12 15:55
Kedvesem, a mai estére három szelvényt is vettem . ( Hogy megüljük, mint szokás rendesen az új munkás-szombatot .) Egy a tiéd, a másikkal én formálok majd oly híres-hangzatos jogot, melyről büszkén regél a század, a harmadikat pedig jobb ha inkognitóban tartod, mert ma édesem, azzal ma megtréfáljuk a sorsot, ahogy mindig is vágytad. Lehetsz majd minden, ami ellen születni volt kölcsön-bátorságod. Leülhetünk akkor jámbor-naivan mi is, fogyasztani mert belépőnk lesz a rendszer terített svédasztalához , s ülünk is majd ott elátkozott-éhesen, nyammogva a takarmányon, ülünk és csak nézünk, tekintet nélkül, ahogy a köröttünk bolyongó civil halhatatlanok, de mi, ha nem félünk már többé semmitől, hát rettegett kísértetek nyomába eredünk, hosszú köpenyeik peremén taposunk majd és azok előttünk mind hasrafekszenek, előbb érünk a padlásszobába, és te nem engeded majd be őket, mert a padlásszoba édesem, egyedül csak a miénk lesz, és ott a világ többé majd meg nem kísérthet se téged, se engem, mert olykor édesem, a szerelem, csak a szerelem , pont elég.

24.	[tulajdonos]: üzenet a nihilből	2015-01-24 23:24
AZT BESZÉLIK A nő, akiről annyit beszélnek nekem és akiről azt mondják odabent lakik, egyszer majd int egyet, búcsúzik, és csak az anya marad. Nem részletezik, de szerintem átszellemült lesz és békés, ahogyan a mártírokat ábrázolni szokás a szentképeken. Én nem tudom, de valahogy így képzelem, hogy kissé felfelé néz majd, ahová meg talán ő képzeli, talán az istent. De én nem találom, meglehet, nincs is -sehol nem létezik még semmi sem- se én, se nŐ, se anya (bizony mondom néktek, nagyon kéne ide már legalább egy isten). Csak variánsok vannak a képzeletben, készenlétben, mert megesik, hogy valaki, aki szintén képlékeny, unalmában kitalált engem, ilyen hálátlannak, látod, ilyen hálátlannak látott, hisz letagadom magamat, mert szerinte vagyok ily renitens, hogy megrágjam és kiköpjem az almát.

23.	[tulajdonos]: Én,Te,Ő,az Ördög,meg az Isten	2015-01-15 16:16
Egy durcás ördög ül a sarokban napok óta, a cserépkályha mellett, háttal az ajtónak, ha belépsz a szobába. De ilyenkor úgysem nézel soha a hátad mögé, a legutóbb pl én ültem ott, órákig, észre sem vettél, de nekem jó volt ott látni magamat, kívülről, jó volt, hogy nem törődött velem senki sem, én voltam a kísértés, mely meglapul ott szépen, csendben, és nem kísért mégsem. Így hát biztonságban van itt az ördög is, nem kevésbé az isten, tenyér-verejtéked a kilincsen, minden, ami sokatmondó és hallgatag. Szóval most itt lapít az ördög is, kezében a feszület tovább forgácsolódik ( Krisztus meglehetősen passzív, pont, mint ott, akkor a kopár Golgotán, de csak egyszer) , szájában elcsépelt imáink áznak-foszladoznak. Nem is pislog, ha odanézek, csak bámul, meredten és illetlenül, ahogyan neki azt illik mégis. Engem ugyan hiába fixíroz, semmim sincs, amit szégyellhetnék előtte - hogy legalább; a kedvére tennék egy kicsit - így hát unatkozik,hogy a szerepéből is hajlamos kiesni egy pillanatra, időnként, míg lopva visszanézek,s tettenérem, mert ártatlan legalább annyira, mint te, mikor azt hiszed, alszom épp, s engem nézel. Azt gondolod, valaki most meg akar hökkenteni (én, az ördög, vagy az isten ), pedig csak mesélek, s még csak eleje-vége, tanúság-szaga sincsen (erre most a patás is biccent egyet) csak mert , csak úgy, ahogy a levegőt is veszem, s ahogy néhanap megtervezzük a kivitelezhetetlent, ahogy lépünk, törtető-csendesen, ahogy élünk, én, te, ő, egyik láb - másik -', ez csak séta, séta a mennybe: gerenda-gyakorlat,s alattunk olykor felreccsen az isten.

22.	[tulajdonos]: kedvenc	2015-01-05 15:31
Tatár Sándor Nem vádolok. De : idolok?! Nem dicsekszem, csak nekem soha nem ment : rang s tekintélyek előtt hasra esni ( az sem főnyeremény, amire sorsom (talán) rendelt, s lehet : épp másokat igazol (??) majd a plecsni ) - minden nagy embert anya szült, és eszik és ürít, legföljebb nem ő az, ki egyhamar kikészül itt. Hiszen mit tesz, akit rajongva tisztelsz, s érte tán tűzbe mennél, ha nem : hibádat másnak adva elnyomj' a bűntudatot benned, s nagyzolás-papival töm, hiszékeny kölyköt - hogy ki ne hagyd az áthárítás-ziccert : gyarlóságaidért, pechedért mást gyűlölnöd s önmagadat becsapnod enged. Nem rombolok én le minden tekintélyt, csak azt szeretném, ha nem lelnétek annyi kéjt vak engedelmességben, skandálásban ˙(hecc-szintű skandalumban), kar- és zászlólengetésben ; úgy vélem, súlyos Pár szó ellenérvem : Emlékezzünk : a Nagy Tanítók mily sokszor voltak agytalanítók.

21.	[tulajdonos]: Álmatlan	2014-12-31 06:02
csak ülök itt hidegen tart a múló december, dögszag, bomló fantazmagória, fűteni kéne, a sarokban reszket egy ördög, kezében feszület forgácsolódik, talán kéntál valamit, nem jött potyára megtért, azt hiszem, de nem hiszek semmiben, ez csak a képzelet, akármit jelenthet, ez igazi, ez egy pakli kártya, teljes, 32 db, ez a most, rutin-dobbanás, a céltalan túlélés a gépezethez láncol, sorjázatlan darab, szoros foglalat, vakolat hullik, kuncogás, remélem, csak a képzelet, igen, a képzelet hazárdjátéka, belőlem kipörgetett, alig-zseton szerelem, elherdállak, ártatlan voltam, tömjén és pátosz, rám hagyod, kukoricára térdeplek mégis, génkezelt, remélem, fétis lesz, mert a megbocsátás érdektelen. nem kell még elszámolnom senkinek egyhamar, azért lesz majd minden, megígérem, random ítélet, szél hordta jegyzőkönyvek, posztumusz akasztás, én csak hallgatom, hallgatom a vissz-hangokat, csendesen gyilkol az agyam, működik, mint méreg a poharamban, biztosan angyalok keverték, felelősek, lopakodni meglesni lábujjhegyen a legfőbb eufória titkát, játszani, igen, jó volna most játszani és nyerni hagyni a pancsert, a simlist, a piást, mi az nekem, szót fogadok,látod , itt állok a helyemen, dolgozom, primitív embereket szolgálok, táncolnak az idegeimen, vállak hátra, mellkas ki, levegő, mosoly, káprázat, séta, séta a mennybe, gerenda-gyakorlat, reccsenés, magamba harapok, idegen enzimek, maradék semmi sem derogál, minden elmúlik, egy darabig duzzog még az ördög, te elfogytál, egyedül vagyok, összefirkált falak fecnikre szakadnak,de vajon én a megfelelő módon múlok-e el?

20.	[tulajdonos]: merry, merry....	2014-12-26 02:58
A Karácsony örök, ezt el kell ismernem. Bármilyen korok tűnnek még fel és le , tökéletes alkalom a fényűzésre, annak pedig valamiért szinte minden ember eredendően szükségét érzi most és mindörökkön, s hogy ámen-e avagy sem, az itt nem játszik ugyebár. Ennek okát még nem sikerült magamban konkretizálni, de minden bizonnyal rá lehetne jönni az ember különféle gyarlóságaiból, ha összevetnénk, koncepcióra lelnénk, azt hiszem. Továbbá igen fanyar humorra vall, jól tudom, de engem kifejezetten szórakoztat a jelenség (leginkább, mert akarom is hogy szórakoztasson, mert belefáradtam már a szégyenbe) hogy fajtánk prominens (vagy magukat annak vélő) egyedei minél inkább elegáns benyomást kívánnak gyakorolni, annál esetlenebbnek, méltatlannak tűnnek , és végül paródiájává lesznek önmaguknak. Karikatúrát rajzolnak , méghozzá igen jól, szándéktól mentesen. - Spontán művészet?Ó!- Emlékszem, mikor gyerekek voltunk, mindíg remek volt az ünnep. Félreértés tehát ne essék, engem nem bántott a karácsony sohasem. Ha magányos voltam ezeken a napokon, pontosan ugyanakkora súllyal nehezedett rám, mint akármikor máskor. Tulajdonképpen társam a négy fal, inkább áldás, mint teher az egyedüllét annak, akinek adatik a jóféle spirituszból gazdagon, és itt azt hiszem, fennáll ez az inkább kiérdemelt, mint kijutott helyzet. Amit kifejezetten ez az alkalom adni tud, arra gyerekeknek és hátrányos helyzetű felnőtteknek van szüksége. Minden más ugyanúgy privilégiuma a mindennapjainknak, mint dec 25nek. Ez egy kapitalista szeánsz, jelenlegi formájában. A főváros akár egy olcsó kupleráj, viszont van ingyenhitel, juppiíí.- Olcsó, profi kupleráj. -Vidéken talán azért még rádkacsintanak mielőtt magukba hajtogatják a farkadat, de itt, (...) Szerettem volna valami magasztalót, vagy legalább érdekeset írni az ünnepekről, lám, ennyire hidegen hagy, annyira sem érint meg, hogy előhívjon pár kapcsolódó, érdemleges gondolatot. Nos, attól még megannyi békét-boldogságot mindenkinek, azonnalra-állandóra, lehetőleg! (Kivéve az ostobáknak, azok orgazmushegyek között tejbe-vajba dagonyáznak így is, értő-érző lények számlájára", szóval nekik nagy fityiszt, leginkább )

19.	[tulajdonos]: nincs semmi baj	2014-12-19 15:23
Mama, remélem megérted, de már megszűntek istenek lakozni idebenn. Fogták a sátorfájukat, és eliramlottak mind ahányan voltak. Talán utánad mentek, hogy árulkodjanak, sokmindent a fejükhöz vágtam, miután elmentél, de folyvást csak rád emlékeztettek, és már nem volt miért megtűrnöm őket. Ami azt illeti, nem lakik itt már senki. Csak az örökkön durcás kisgyerek ül a szoba közepén, és szipog, de nem vigasztalja senki, mert végül magára maradt. Csak az összefirkált falak jegyzetelnek csendben körülöttem, és fecnikre szakítanak, előbb-utóbb, jól tudom, mert nem történik semmi, mert zokszó, toporzék, miegymás már mind érdektelen. De hisz élek, mégis, oly képtelen, nézd, magamba harapok, kicsordul a vérem, és jaj, soká lesz, míg apadok. Valami szépet kéne most írni, neked, valamit a madárcsicsergésről pl., hogy elhidd, jól vagyok, ami igaz is, tulajdonképpen, mert bár hazárdjáték az életem, valahogy, mindig is hasonlót képzeltem magamnak, kiegyezem hát mindennel, amit elém raknak, míg meghagynak simulékony hitemben, hogy kértem.

18.	[tulajdonos]: még valami	2014-12-16 13:35
Hatóságilag Tilos - A Híd Apa, nézd, az a nagy hajó milyen szépen úszik alattunk a kék Dunán Ilyen hajóval szeretném, ha elmennénk innen holnapután Nem kell elmennünk fiam, mert maholnap beköszönt a változás Egy kényszermentes világ jön el, jólét, szellemi gyarapodás Neked így lesz jó Boldogulsz majd a tehetség alapján Igen, így lesz jó Egy szebb élet vár a híd túloldalán ...Húsz éve a "Remény hídján", két éve egy mocskos kórházi szoba ágyán Hitted, hogy igazságosabb lesz minden ennyi szenvedés után Sokan voltunk, a verseny szabad volt, akadt, aki szép karriert csinált Kik lemaradtak, elvéreztek, s a játék egyre kegyetlenebbé vált S lásd, ez jutott rám Nem volt kedvező a szereposztás Az egzisztenciám Egy húsz évre szóló banki tartozás Alattam hömpölyög a szürke Duna, az arcomat fújja az északi szél Húsz napja, hogy kilakoltattak, a közelgő tél nem sok jót ígér Azt mondják, semmire nem vagyok jó Ez a világ nem a gyengéknek való A híd alatt egy jobb élet vár rám Ugye így van jól? "Természetes kiválasztódás" Biztos így van jól? Vajon nincsen emberibb megoldás? Körülöttem örvénylik a folyó, lassan elnyel a jeges víz https://www.youtube.com/watch?v=aOI7j__gnEk

17.	[tulajdonos]: ...	2014-12-16 00:10
Láttam a Kapitalizmust régi orosz zubbonyában a plázában sétálni, a tömegek megtiporták istenüket, a spirituális aktus nem kegyelmezett hosszasan elidőzött az éttermek előtt nem evett semmit, és láttam a piroson kifelé menet vissza se nézett, amikor két autós egymásnak koccant mögötte, peckesen odébbállt a kirakatok gyönyörködtek benne a próbababák mind felhúzták a szoknyájukat.

16.	[tulajdonos]: részletek József A. szabad ötl	2014-12-13 18:42
borzasztó, hogy az ember egyedül van borzasztó, hogy van tudata csak ezért van egyedül vagy csak azt hiszi, hogy egyedül van Judit azt mondta: te nem állsz mellettem hát mit tegyek valakit föl kellene falni szájba venni és rágni én másoktól tanultam szégyelni magamat a gyermek koitálás helyett játszik talán csak azért várok többet a szerelemtől, mint amennyit kapok tőle, mert vertek, mert azt akarták, dolgozzak és nem engedtek játszani az igaz, hogy önmagát nem csaphatja be az ember, de becsaphat másokat saját magával nem baszhat ki, de kibaszhat mással saját magát nem baszhatja meg, de megbaszhat mást ajjaj, milyen féltékeny lennék így megspórolom a féltékenységet a neurózissal hogy lehetne dühbe guritani a Gyömrőit, ugy hogy kivágjon és visszakönyörögjön hát ezt nem nagyon lehet akkor ki fogok vele baszni az életben, analizisen kívűl, elrontom a prakszisát „véletlenül elszólom magam” hogy viszonyom volt vele aztán olyan módon fogom tagadni, hogy mindenki, még az analitikusok is elhiszik a lényeg az, hogy én guritom őt dühbe és mégis ő kérjen tőlem bocsánatot, hogy beszüntessem az ellenségeskedést erre azt a feltételt szabom, hogy nyalja ki a seggem anyám ilyen viszonyra kényszeritett egész viselkedésével - de még ennek a valóságától is elütött most már értem, hogy mi az „a perverz forditottja” a felnőtt-gyermek konfliktus = konfliktus a koitusz-vágy és a perverz vágy között ez a konfliktus terrorral társulva megfordittatik oly módon, hogy az inverz koituszvágy küzködik az emberben az inverz-perverz vággyal ez a neurózis az analitikus mennél passzivabb, annál aktivabb ebben a viszonylatban, míg végül belepusztul az aktivitásba azt az aktivitást, ami normális életben az övé volna ráruházza a páciensre, két személlyé teszi meg kell ölni, ahelyett hogy az ember a saját vágyát folytaná el ha Gyömrőit megölném - mi sem volna könnyebb - még mindig nem volnék egészséges, mégpedig azért nem, mert a nővel szemben használna a fenyegetés az erdőben, de nem használ a kulturában a kulturában minden nő kurva, mennél öntudatosabb, annál inkább anyám azért gyülölt öntudatlanul, mert azt hitte, mint anya nem lehet kurva, neki csak dolgoznia muszáj és ezért is akarta, hogy én is csak dolgozzak a Gyömrői disznósága abban áll, hogy nem anyámról akar beszélni, hanem rólam, hát majd visszaadom ezt neki a hülye - azt mondja szeretem is, gyülölöm is, holott már a szeretetben magában benne foglaltatik az ambivalencia, hogy hogyan azt nem tudom, de talán rá lehet jönni a gyülöletből a gyülölet megforditott szeretet, tehát szintén ambivalens a gyülöletben az ambivalenciát a megsemmisitésre irányuló vágy s az ezt visszatartó tehetetlenségi érzés jellemzik tehát a szeretet ambivalenciáját a megsemmisülésre irányuló vágy s az ezt feloldó aktivitás jellemzi mint neurótikus, ab ovo hülye vagyok, az analitikus ugy látsz ik ex professo az professzionista hülye amit keresel, nincs magadat keresed másban magadat szereted - ilyet nem találsz s ha találsz nincs az ismert nők között vagy megtalálod majd azt, akit keresel, vagy nem, addig vedd a nőt az öleléshez ugy, mint a szaráshoz a klozetot hiszen a gyógyulás abból áll, hogy belátja az ember: ha olyan buta marad, mint amilyen butaság analizisbe menni és pénzt adni azért, hogy őt boldogitsd a saját boldogtalanságoddal - akkor boldogtalan is marad JA

Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!