NAPLÓK: Etzel Mark Bartfelder
Legutóbbi olvasó: 2024-05-18 02:18 Összes olvasás: 43699147. | [tulajdonos]: Mikor van nekünk jaj? | 2021-01-07 21:55 |
HAN-
A térrel nincs baj, sem a teret felfogó és elgondoló tudattal. És ez így áll egy kivételével mindennel. Ez az egy kivétel pedig nem más mint az ember és az embert felfogó tudat. Úgy tűnik az ember kicsinyes büszkeségét, trükkös kegyetlenségét nem lehet meghaladni, sem elveszíteni. Hiába analizáltuk és banalizáltuk szét az egyéneket, a csoportokat és a társadalmakat, nem következett be elmozdulás a nagyvonalú szerénység és az egyszerű gyöngédség irányában. Mindössze annyit értünk el, hogy az ember még a stílusát is elveszítette. Nem hiszem, hogy az emberi elme sokáig képes elviselni azt, ha nem jelent önmaga számára semmit. Sőt, azt is nehezen viseli, hogy valaki más, mondjuk Isten számára ne jelentsen semmit. Persze, el lehet játszani a semmi bajt, a vagány cinizmust, a kultikus gyökérséget, mint a legutolsó szerepet, mint a babonás tudatlanságoktól mentes őszinteség csimborasszóját. Tapsra azonban nem szabad számítani. Elmarad majd. Vajon miért nem érzékeljük, hogy elementáris probléma emészt valamennyiünket? Olykor azt hiszem, az emberek gyanútlanok a kollektív öngyilkosság veszélyével szemben. Azt hiszik, hogy az csak atombomba, biológiai fegyver stb. következtében, mintegy másodlagos eseményként érinthetné őket. Mi van azonban, ha az emberiségnek igen is van hangyaboy tudata is, amihez semmilyen egyén, csoport és szerveződés nem fér hozzá, azonban az mégis dönt, vagyis halmaza minden elemére nézve a legfőbb és legelementárisabb valóságot generálja. Mi van, ha unja már a "kollektív tudatfeletti" a banánt?
-GYA |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!