NAPLÓK: Dokk-verspályázat Legutóbbi olvasó: 2025-06-01 02:00 Összes olvasás: 426Olvasói hozzászólások nélkül| 6. | furim: sor | 2025-05-29 16:36 | "az időt mint focipályát beszaladnom lehetetlen"
Jónás Tamás
((Mivel a dokk-faq-ba újabb bejegyzések jönnek, legyen meg itt is a pályázati vers témáját (tetszőleges módon) meghatározó sor.)) | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 5. | Pataki Lili: Verspályázat | 2025-05-29 08:05 | A Legnagyobb Szülő
Tűvé tettem mindent az ép eszemért. Remélem
a jövőben megtalálom, mert a jelenben nem lelem.
Az igék ideje néma csendben lejárt. Emlékké vált, mint
a tudás, szertefoszlott, mint a hit, a remény, a bizalom.
Az Emlék rozsdabarna mellényt hordott.
Durva tapintásút, mégis kellemeset, mert
mindent magában hordozott, amiért
érdemes volt élni. Az Emlék nevetést szült.
Ezredszerre is ült a poén, ahogy papucsban
rúgta felém a labdát és a komisz lábbeli messzire
repült, hogy két kézzel szorította a zöld takaró alá
bújtatott fejem dinnyét sőt, tököt kiáltva, vagy
bájos tündér mosollyal visszatartott egy adut,
csak hogy nyerni lásson. Mert az Emlék azt
szerette volna, hogy győzzek. Hogy győzzek
azon a pályán, amelyen játszanom kellett,
söprögetnem másokért, mások előtt,
rúgnom a bőrt, mielőtt engem öklelnek fel,
játszanom mielőtt végleg kispadra ültetnek
a többi nagy reménnyel indult csalódás közé.
Tűvé tettem mindent az ép eszemért.
Emlékszem létezett, játszani tanított egy
olyan világban, ami nem nekem készült, egy
olyan időben, ami nem nekem kedvezett.
Az ép eszem akkor még megvolt, de
nélküle? Nélküle elveszett. Emlékké vált,
mint a hit, remény, bizalom, s a tudat:
Egy gól becsúszhat, egy gyerek soha!
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 4. | Bátai Tibor: Javítás szóismétlés miatt | 2025-05-28 22:52 | Ösvény a rengetegbe
.
A jó tördelés ösvény, amelyről tilos letérned, ha ki akarsz keveredni a rengetegből. Eleve kudarcra vagy ítélve, ha nem a szabályként előírt pályát futod be. A jó tördelés könnyen emészthető, olyannyira, hogy meg sem kell rágni. A jó tördelés útjelző fény a sztrádán vagy még inkább automata kormány egy limóban. Esélyt sem ad eltérésre a helyes iránytól, meghagyja mégis hitében a sofőrt, hogy ő vezet. A jó tördelés esztétikus látványt nyújt, a vers mindig elegáns Chanel-kosztümje. Prófétája szabálytisztelő és szigorú. Elismeri versképző elemnek a belső ritmust, csak éppen teljességgel érzéketlen rá. Betéve tudja a leckét a szabad versről, ám a gyakorlatban hallani sem akar róla. Ha ismeretlenül megkínálnák kézirataikkal, Bukowski szemérmetlenül hosszú mondatokkal váltakozó egyszavas sorai láttán sértetten fintorogna, és habozás nélkül teremtené le Whitmant, miért nem margótól margóig fut a szöveg. A jó tördelés a végső magyarázat, hogy szószólója miért nem próbál soha a versbe sűrített psziché mélyére hatolni. Ha elfogadod, a jó tördelés ösvényén díszlépésben veszel bele a legsűrűbb rengetegbe.
. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 3. | Bátai Tibor: Verspályázatra | 2025-05-28 22:32 | .
Ösvény a rengetegbe
.
A jó tördelés ösvény, amelyről tilos letérned, ha ki akarsz keveredni a rengetegből. Esélyed sem marad, ha nem a szabályként előírt pályát futod be. A jó tördelés könnyen emészthető, olyannyira, hogy meg sem kell rágni. A jó tördelés útjelző fény a sztrádán vagy még inkább automata kormány egy limóban. Esélyt sem ad eltérésre a helyes iránytól, meghagyja mégis hitében a sofőrt, hogy ő vezet. A jó tördelés esztétikus látványt nyújt, a vers mindig elegáns Chanel-kosztümje. Prófétája szabálytisztelő és szigorú. Elismeri versképző elemnek a belső ritmust, csak éppen teljességgel érzéketlen rá. Betéve tudja a leckét a szabad versről, ám a gyakorlatban hallani sem akar róla. Ha ismeretlenül megkínálnák kézirataikkal, Bukowski szemérmetlenül hosszú mondatokkal váltakozó egyszavas sorai láttán sértetten fintorogna, és habozás nélkül teremtené le Whitmant, miért nem margótól margóig fut a szöveg. A jó tördelés a végső magyarázat, hogy bálványozója miért nem próbál soha a versbe sűrített psziché mélyére hatolni. Ha elfogadod, a jó tördelés ösvényén díszlépésben veszel bele a legsűrűbb rengetegbe.
. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 2. | Szilasi Katalin: Pályázati vers | 2025-05-28 19:18 | Véges és végtelen
A téridőt befutni nem fogom, hisz
se vége-hossza, így bejárhatatlan.
A végtelen leírható szavakban,
de íze, színe, hangja nincs. A kófic
világom élhetőbb, akácfalombbal
s a nyári este cirpelő tücsökkel.
Ha földereng öreg Napunk, örömmel
futunk a fény felé. A két karommal
ölelve tartalak, amíg szeretni
lehet s tudunk. Ez összevissza létben
rövidre szabva életem, de élem.
S ha néha hív a végtelen merengni,
anyagba ágyazottan vár a lélek
csodára, mit nem ér el földi lényem.
| |
| 1. | [tulajdonos]: Feltöltés | 2025-05-27 21:50 | Sziasztok Dokkerek!
Ebbe a naplóba lehet a kiírt verspályázat pályaműveit feltölteni. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
