DOKK


 
2843 szerző 39285 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Dobos Krisztina
  Aki a kórházkertben lakott
Új maradandokkok

Egry Artúr: kést tart a kéz (Csontváry Kosztka Tivadar: Almát hámozó öregasszony 1894)
Albert Zsolt: Hátha*
Szakállas Zsolt: Így tűntünk el...
Szakállas Zsolt: mátrix
Szőke Imre: Ötven évvel később
Bara Anna: Apám útja - 2. verzió
Szilasi Katalin: A titok
Bátai Tibor: Hova lett?
Tamási József: másik Magyarország dűlő
Szőke Imre: Achilles orr
FRISS FÓRUMOK

Szilasi Katalin 6 órája
Nagyító 7 órája
Ötvös Németh Edit 7 órája
Szőke Imre 8 órája
Szakállas Zsolt 9 órája
Bátai Tibor 9 órája
Ilies Renáta 10 órája
Mátay Melinda Mária 10 órája
DOKK_FAQ 10 órája
Gyors & Gyilkos 15 órája
Tamási József 19 órája
Gyurcsi - Zalán György 1 napja
Egry Artúr 1 napja
Tímea Lantos 2 napja
Serfőző Attila 2 napja
Kiss-Teleki Rita 3 napja
Bara Anna 3 napja
Albert Zsolt 4 napja
Duma György 5 napja
Horváth Tivadar 6 napja
FRISS NAPLÓK

 Bátai Tibor 7 órája
Minimal Planet 7 órája
nélküled 11 órája
Hetedíziglen 12 órája
útinapló 14 órája
Készül az album 1 napja
az univerzum szélén 1 napja
PÁLÓCZI: BRÜSSZELI CSIPKE 1 napja
N. D. S. L. (Vajdics Anikó) 2 napja
Janus naplója 2 napja
argumentum 2 napja
Vezsenyi Ildikó Naplója 2 napja
Párbeszéd a DOKK jövőjéről 3 napja
ELKÉPZELHETŐ 4 napja
Ötvös Németh Edit naplója 5 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: Dokk-verspályázat
Legutóbbi olvasó: 2025-09-03 02:30 Összes olvasás: 8668

Korábbi hozzászólások:  
Olvasói hozzászólások nélkül
63. pb.: UTÓSZÓ2025-08-25 16:35
UTÓSZÓ
.
.
Nem mondhatom el mindenkinek,
elmondom hát valakinek.
Ránk nehezedet a nyári ború,
elcsendesedett a nagy háború.
Ágyrajáróvá tette Angyalföld.
Jő egy nő a piacon, szeme zöld,
izzik a vágy, omlik a szemérem,
Jő a vajúdás, s fogó nyúl értem.
Néma a gyerekkor mond, mit érek?
Hol maradnak már el a testvérek?


Nem mondhatom el mindenkinek,
elmondom hát valakinek
Meglelt minden tócsát a kiskölyök.
A tornasorban egyre csak növök.
Titkos dohányzónk a Györe-kastély.
Falainál csókkal zárult az estély.
Honnan volt bátorság, ma is talány
csaknem ájulásig ölelt a lány.
Rámtört valami töretlen szívverés,
de hazakísérni, sem volt kevés.


Nem mondhatom el mindenkinek,
elmondom hát valakinek.
Mozi: Szállnak a darvak, matiné:
e hely a szemüveges Katié.
Mit ád isten, hittanóra volt épp
ha figyelsz, a jutalom egy szentkép.
Az érintés nélküle, csak álom.
mióta keresem mégsem találom.
Könyörgésem istenhez mond, mit ér?
Hiába várom, csak pezseg a vér


Nem mondhatom el mindenkinek,
elmondom hát valakinek.
Sokat láttam, de kíváncsi a szem.
Ha bűn a vágy, lesz bűntett, felteszem. Menteni magamnak mindenáron,
az Istenadtát karomba zárom!
Jöhet a büntetés, jöhet bármi,
legyen erőm, s türelmem kivárni!
Tudom, fenyeget már a temető,
kerítést húz körém a teremtő?




Nem mondhatom el mindenkinek
elmondom hát valakinek.
Jártam Délen, s Északon, mond,
lehetek immár egy okos-bolond?
Vagy bennrekednek végleg a szavak,
kiszáradnak aztán, mint a tavak.
Az elhagyott szószék magában remeg,
kutyát sem érdekli, hogy itt mi megy.
Lehet, az élet eldobható holmi!?
Igaz lehet? - kell nekem papolni?
Nem mondhatom el senkinek,
mégis, most elmondtam valakinek!










Olvasói hozzászólások nélkül
62. Péter Béla: Utószó2025-08-25 16:29
UTÓSZÓ
.
Nem mondhatom el mindenkinek,
elmondom hát valakinek.
Ránk nehezedet a nyári ború,
elcsendesedett a nagy háború.
Ágyrajáróvá tette Angyalföld.
Jő egy nő a piacon, szeme zöld,
izzik a vágy, omlik a szemérem,
Jő a vajúdás, s fogó nyúl értem.
Néma a gyerekkor mond, mit érek?
Hol maradnak már el a testvérek?


Nem mondhatom el mindenkinek,
elmondom hát valakinek
Meglelt minden tócsát a kiskölyök.
A tornasorban egyre csak növök.
Titkos dohányzónk a Györe-kastély.
Falainál csókkal zárult az estély.
Honnan volt bátorság, ma is talány
csaknem ájulásig ölelt a lány.
Rámtört valami töretlen szívverés,
de hazakísérni, sem volt kevés.


Nem mondhatom el mindenkinek,
elmondom hát valakinek.
Mozi: Szállnak a darvak, matiné:
e hely a szemüveges Katié.
Mit ád isten, hittanóra volt épp
ha figyelsz, a jutalom egy szentkép.
Az érintés nélküle, csak álom.
mióta keresem mégsem találom.
Könyörgésem istenhez mond, mit ér?
Hiába várom, csak pezseg a vér


Nem mondhatom el mindenkinek,
elmondom hát valakinek.
Sokat láttam, de kíváncsi a szem.
Ha bűn a vágy, lesz bűntett, felteszem. Menteni magamnak mindenáron,
az Istenadtát karomba zárom!
Jöhet a büntetés, jöhet bármi,
legyen erőm, s türelmem kivárni!
Tudom, fenyeget már a temető,
kerítést húz körém a teremtő?




Nem mondhatom el mindenkinek
elmondom hát valakinek.
Jártam Délen, s Északon, mond,
lehetek immár egy okos-bolond?
Vagy bennrekednek végleg a szavak,
kiszáradnak aztán, mint a tavak.
Az elhagyott szószék magában remeg,
kutyát sem érdekli, hogy itt mi megy.
Lehet, az élet eldobható holmi!?
Igaz lehet? - kell nekem papolni?
Nem mondhatom el senkinek,
mégis, most elmondtam valakinek!










Olvasói hozzászólások nélkül
61. Ötvös Németh Edit: a gyermekkor szép ígérete2025-08-25 15:12
a gyermekkor szép ígérete

nem hallgatott meg engem
sem anyám sem apám
csak a tyúkok a kerítés túloldalán
az innensőn demizson állt
a farönk mellett
ahol apám üldögélt
minden este

anyám elkülönült
a pirulák mély álomba döntötték
olyan csend volt hogy fájt
csak a könyvekből szivárgott
rám egy kis ragyogás

néha elvitték anyut
mentővel a kórházba
akkor
kerülgettem aput
körülötte
tócsában állt a bor
kis kupacokban a cigarettahamu

aztán elment mindkettő messze
északra ahol mindig hideg van
most már szemüveget kell tennem
olyan aprók ott a fagyban

Olvasói hozzászólások nélkül
60. Szőke Imre: Verspályázat3.jav.2.2025-08-25 11:04
Elárulom hát

Felébredtem, az ágyam tócsa volt.
Nagyanyám szellőztetett, perelt, porolt.

S kint, láncban szívott nagyapám
Kossuth cigit hokedli-birtokán.

Te, gyerek, meséld el végre, ott, azok,
mit tettek veled, mer' idegbajt kapok!

Bántottak csak, szerettek is?
Ijesztgettek vagy vertek is?

Így faggatott megint a mama
hiába, tőlem nem jöhetett
felelet soha.

Kutyatejek és szőlőtőkék
hűsöltek kint az udvaron.

Ezt már akárkinek bevallhatom.
A vízcsap délen volt, a budi északon.

S a szúnyoghálótól zöld lett a vágy:
ne csak fürösszön, de
valaki máris öleljen át.

Papa foga még pohárban ázott.
Lándzsás kapunkon lakatot, láncot
csavargatott a szél.

Nem mondhattam el senkinek,
hogy álmomban a jóságos kerítés
rádőlt apámra, és
álmomban anyámat én hagytam magára!

Elárulom hát mindenkinek:
a gyermekátok semmit ér.

Nagyanyám fekete szemüvegtokja
csattant szép hímzése fölött.

Beleremegtem.
Beleremegett a vályogfalú ház is.

Olvasói hozzászólások nélkül
59. Szőke Imre: Cím a vershez2025-08-24 15:58
A beküldött versem címe: Elárulom hát.
Hiba: "Beleremegtem".

Olvasói hozzászólások nélkül
58. Szőke Imre: Verspályázat3.2025-08-24 15:53


Felébredtem, az ágyam tócsa volt.
Nagyanyám szellőztetett, perelt, porolt.

S kint, láncban szívott nagyapám
Kossuth cigit hokedli-birtokán.

Te, gyerek, meséld el végre, ott, azok,
mit tettek veled, mer' idegbajt kapok!

Bántottak csak, szerettek is?
Ijesztgettek vagy vertek is?

Így faggatott megint a mama
hiába, tőlem nem jöhetett
felelet soha.

Kutyatejek és szőlőtőkék
hűsöltek kint az udvaron.

Ezt már akárkinek bevallhatom.
A vízcsap délen volt, a budi északon.

S a szúnyoghálótól zöld lett a vágy:
ne csak fürösszön, de
valaki máris öleljen át!

Papa foga még pohárban ázott.
Lándzsás kapunkon lakatot, láncot
csavargatott a szél.

Nem mondhattam el senkinek,
hogy álmomban a jóságos kerítés
rádőlt apámra, és
álmomban anyámat én hagytam magára!

Elárulom hát mindenkinek:
a gyermekátok ennyit ér.

Nagyanyám fekete szemüvegtokja
csattant szép hímzése fölött.

Belefemegtem.
Beleremegett a vályogfalú ház is.


Olvasói hozzászólások nélkül
57. Szilasi Katalin: Pályázat2025-08-16 14:37
Szilasi Katalin

Süketen, vakon

Úgy döntöttem, gazember nem,
csak süket és vak leszek.
Fülembe ólmot öntök, ha kell,
és összetöröm a szemüveget.
Pocsolyában dagonyázom,
s elhiszem, hogy az Égei - tenger.
Északon a delet csodálom,
hisz ezt mondja a horda.
Bekeríthet a kerítés,
én nem mászom át rajta.
Lehet, már nem is ember vagyok,
csak azt nem tudom, miféle fajta.

Olvasói hozzászólások nélkül
56. Bátai Tibor: Verspályázat 3.2025-08-16 12:53
tócsa • szemüveg • kerítés
.
elmondta már szinte mindenki
helyettem
északtól délig kelettől nyugatig

elmondták a filozófusok
lao-cétől és a védáktól a misztikusokig
meg az egzisztecialistákig

el a költők és írók
évezredeken átívelő sora
elmondták a történészek

a forradalmárok "ellenforradalmárok"
katonák polgárok proletárok
politikusok és hadvezérek

akár a végtelenségig
folytathatnám
ki mindenki még

a tehetségemből ennyire futja
versbe írt szavaim hozama
olcsó hasonlattal élve

talán tócsa ha lehet
nincs szemüveg amellyel tónak vagy
pláne tengernek lenne vélhető

mégis ha jól vigyázok szerencsémre
egész életem egyetlen poémává
állhat össze hogy

mindenkihez szóljon aki ismer
hiszen nincs védőfal kerítés
amelytől ne látszana
.

Olvasói hozzászólások nélkül
55. csd: pályázat2025-08-14 10:36
Sziasztok,

A 'J. A. levele Horger Antal úrhoz' jeligére kiírt verspályázatunkra sajnos nem érkezett elég pályamű ahhoz, hogy eredményt hirdethessünk, a pályázatot lezártuk.

A következő lehetőséget a játékos vetélkedésre Kopriva Nikinek köszönhetitek.

A pályázat leírása:

“Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek”, írja Karinthy Frigyes Előszó c. versében. Te mit nem mondhatsz el senkinek? Mit mondanál el mindenkinek? Írj verset - formai megkötés nélkül - a témában az alábbi szavak felhasználásával: kerítés, tócsa, szemüveg, észak.
Terjedelem: max. 2000 karakter
Beküldési határidő: szeptember 15.

Díjazás:

1. helyezett: 30000 forint
2. helyezett: 20000 forint
3. helyezett: 10000 forint

A pályaműveket továbbra is a Dokk-verspályázat naplóban lehet regisztrálni.

Sok ihletet és jó munkát az alkotásban!



Olvasói hozzászólások nélkül
54. Szebeni Sándor: József Attila levele...2025-07-20 23:54
"Névtelen" levél

Körbe ellenséges ég és parttalan a messzeség.
Néz a költő szerteszét, hallgatja léptei neszét.
Énekelni nem lehet, ha nem felelnek rá hegyek.
Flórától sincs üzenet, jaj, itt fogódzni mint lehet?
Hangot, formát köd nyel el, mordul a partfok, nem felel.
Sirálynak itt csak fél hona, de ínséget nem lát soha.
Ki népe nyelvén énekel -- csak itt honos -- itt veszhet el!
Volt példa rá, bár furcsaság, hogy anya ölte meg fíát.


Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-09-02 23:52   új fórumbejegyzés: Szilasi Katalin
2025-09-02 23:52   új fórumbejegyzés: Szilasi Katalin
2025-09-02 23:01   Napló: Bátai Tibor
2025-09-02 22:51   Napló: Minimal Planet
2025-09-02 22:31   NAGYÍTÓ /Burai Katalin:Szegény idők/
2025-09-02 22:30   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2025-09-02 21:51       ÚJ bírálandokk-VERS: Csapó Angéla Életkép
2025-09-02 21:36   új fórumbejegyzés: Szilasi Katalin
2025-09-02 21:28   új fórumbejegyzés: Szőke Imre
2025-09-02 21:08   új fórumbejegyzés: Szakállas Zsolt