Ezt a bejegyzést elküldtem a brüsszeli csipkére is, der gyanítom, ott nem jelenik meg. :)
"Te már berágódtál, mint a kenetlen csapágy. Csak nyikorogsz körbe-körbe.
Ki az öregisten akar téged lesöpörni? Miért akarnálak legyőzni? Gondolod, hogy jobban érezném magam, ha sikerülne kivívnom az elismerésedet? Engem úgy nem zavar a véleményed, hogy az már gyöngyvirág... Az már jobban zavarna, ha egy levegőt kéne szívnom veled.
És miért is szavaljak? Lehet, hogy dadogok, lehet, hogy selypítek, lehet, hogy kappanhangom van. De ha nincs is így, ez minek a mércéje?
Ha Szokolay szépen szaval, akkor megváltozik a múltja? Ha én, vagy Gyula szépen verselünk, akkor nem hozzuk rád a frászt? :D
Ingyen utazok. Ez egy jó érv. Vagy tizenöt éve nem ültem vonatra, buszra, villamosra. Ja, és a kocsimba se tankoltam még az idén, most is félig van a tank. Nem anyagi oka van annak, hogy nem keresem a társaságodat. Inkább egészségügyi. Nem akarom felbosszantani magam. Inkább jókat derülök azon, hogy milyen idióta vagy, bár egy kicsit szégyellem is ezt, nem kéne egy fogyatékot kinevetnem.
Tudod, egy ember mércéje nem csupán az, hogy jó verseket tud-e írni. A tehetségéről senki sem tehet. Ez olyan, mint a hajszín vagy a balkezesség. De ahogy a balkezesek közt is van boszorkányosan ügyes, úgy a tehetséges költők között is vannak jellemtelenek vagy (és) idióták. Ha nekem tetszenek a verseid, elolvasom azokat, és nem kell, hogy közben elviseljem ellenszenves személyedet. Ha neked tetszik vagy nem tetszik egy versem, dicsérd vagy kritizáld, de velem ne foglalkozz, se a múltammal, se a jelenemmel.
Lehet, hogy azt a széket, amin ülsz, vagy azt a kanalat, amit a szádba teszel, egy börtönműhelyben egy bűnöző csinálta. Akkor mostantól villával eszed a levest is (és állva)?
Egy szónak is száz a vége,verseid tekintetében te biztosan a legjobbak közé tartozol én ezt nem tudom felmérni, nem értek hozzá, de mint egy autistának, a többi készséged elmarad az átlagtól. A szövegértésed biztosan. Az eddigi bejegyzéseimből se vettél le szinte semmit, csak egyes szavakat, és gyanítom, hogy a mostaninak is ez lesz a sorsa." |
