NAPLÓK: Bara
Legutóbbi olvasó: 2024-04-26 06:21 Összes olvasás: 50576421. | [tulajdonos]: :( | 2021-05-21 22:43 |
exitus
véget ért az álom pár évig hogy bírta égig érő füzek földig visszanyírva hervadó virágok maradtak és hantok a darvak elszálltak belehalt a dalnok
Elvesz(t)ő
Kihajtanék a járdarepedésen, ha rózsa volnék. Tövis sem kellene. Csak szúrna az, s a véred hogy is nézzem a szirmaim között, amint lecsepeg? Kihajtanék egy hatalmas plakátot, betakarnálak, mint sok betonfalat. Mindenki látná, mit égbe kiáltok: enyém vagy. De a ragasztó nem tapad. Kihajtottam, s a szélvédőn kinéztem, az a kamion most itt sem fékezett. A rózsaszál, mit leltél járdaszélen régen fehér volt. Most hervad véresen.
Visszakozz, ha visz a kosz
Innen, a netről tán végleg kiköltözöm, lelkem - ami maradt - emberbőrbe kötöm. Nyakamról kötelet akaszthatnék fára, megéri bárki is, hogy lógjak a sárba?
Ami volt, szétszórtam, a hó betemette, ezen a tavaszon a jég is megverte. Jön a nyár, csupa báj, csak én leszek pőre, van itt még épp elég rügyhalasztó dőre.
Faágról kötelet mégiscsak leszedtem, bogokat csomóztam, erősebbnek tessen. Od'adom akinek épp ennyi hiányzik, kösse ki ladikját, miből rám vadászik.
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!