NAPLÓK: A HÁRMAK Legutóbbi olvasó: 2024-10-09 09:11 Összes olvasás: 16955| 90. | [tulajdonos]: LOMBROSO - ÜDV A FEDÉLZETEN! | 2023-09-18 18:03 | 
imageupload
KARAFFA GYULA úgy hazudik legújabb (a 14-ei, 15-ei naplós majd üzenet fórumi előzetes változatai után), 18-án immár a Dokk üzenőfali hivatalos életrajzaként is föltett Curriculum Vitae-jében, hogy közben azt a látszatot kelti: mi hazudunk róla.
Mi?
Kik?
Ezt legújabb, a Dokküzenőfal életrajzául kibővített Curriculum Vitae elkussolja.
Viszont három nappal előtte, üzenőfal üzeneti verziója elé még beírta a Pálóczi-Filip-Bátai „márkaneveket” (melyek áruvédjegyek mint akármely mosóporé), hogy „meghurculhasson” minket.
Azt a hamis látszatot keltve, hogy mi mindenfélét „összehazudunk” róla.
Az így kreált szemétdomb közepére például az én (egyébként bizonyított, s ha kell, hozok új citátumokat) álnépiességét bíráló kritikai meglátásomat helyezte. Hogy kidobandó kacatnak látszódjék, s kukorékolhasson fölöttük.
Csak nem lehet.
Mert felhúzott egérfogóként elpattanak, s lerúgják őt szemétdombjáról.
UGYANIS Karaffa Gyula (ál)parasztizált attitűdje
1.) tényleg ahhoz kell itt, legalábbis a Dokk-on rendelkezésre álló írásos dokumentumok szerint, hogy koholt osztálygyűlöletet szólaltathasson meg az „urakkal” szemben (akik itt a többet vagy jobbat író, nagyobb sikereket elérő pálytársak – gondoljunk például Filip Tamásra).
Így írni, így gondolkodni a Dokk irodalmi műhelyben szerintem káros a zavartalan alkotóunkát tekintve. Ezért teszem szóvá, máskülönben nem érdekelne.
Karaffa nem paraszt, hanem műkedvelő vidéki értelmiségi, bőrös iparos. (Nem „kapás Veres Péter”, vagy „szántó-vető Tolsztoj” – amikor az épp feledni igyekszik grófi valóságát).
2.) Karaffa Gyula azonban csak szítaná (!) a parasztlázadást – de nincsenek hozzá parasztok. Nyíltan politizél. Ezzel még nem lenne baj. A nosztalgó-proli osztálygyűlöletnek azonban semmi keresnivalója egy költő-iskolában.
Pláne egy bukott egalista utópia után, amikor újra osztálytársadalmat kell szervezni. (Mint Nyugaton.)
Hogy itt is (miként ott) hazai munkaadói réteg képződjön. Az államosításokkal tönkretett régi munkaadói réteg helyett.
Mert kiderült: nélkülük nem lehet működő kapitalizmust létrehozni. S ha tényleg emelkedő életszínvonalat, mondjuk magasabb tanári fizetéseket szeretnénk, akkor ahhoz előbb az új munkaadói réteget kell lehetősséghez juttatni.
Csak kereskedni egy országban sem lehet – valamit termelni is kell.
Nyugaton is termelnek termelnek és termelnek. És nem engedik, hogy más országok munkaadói kamózzák el a helyi munkaadók elől a fővállalkozásokat. Mert akkor a tőke kimenne, s tőke nélkül nincsen ipari termelés.
Mindenhol az ipari termelés adott színvonala határozza meg, lehet-e fizetéseket emelni, vagy elbocsátások jönnek.
Esetleg gyárbezárások, mint Gyurcsány/Bajnai időszakában. Amikor 12 magyar cukorgyárból 11-et be kellett záratni. Pedig a magyar cukor is volt olyan édes mint az olasz vagy a francia.
(Még a hatvani cukorgyár is bezárt, pedig valaha annak extraprofitjából alapította Hatvany cukorbáró a Nyugatot, a fejlett magyar irodalom bölcsőjét. Majd erről máskor többet!)
Most idézzük Karaffa igaz állításait:
„Olvasóimat rendszeresen tévútra vezetem, és kihasználom a művészi fogyatékkal élők összebújási „nyájösztönét”.
Ez igaz.
„Mivel csak egyágú létrám van, így az irodalmi lapokban csak elfogadhatatlan kisteljesítményeket nyújtok.”
Részben ez is korrekt. (Tessék vidéki lapok helyett mondjuk az Élet és Irodalomba bekerülni! Ahogyan Filip, esetleg én…)
„Általában pocsolyában fürdök, ezért is vagyok olyan büdös, mint a városi döglött macska.”
Ez pontatlan. A pocsolyafürdő metaforát a Dokk-igénytelenség kifejezésére használtam, nem Karaffa tisztálkodási szokásait mutattam be.
„Tudatosan parasztlázadásra uszítok (főleg parasztok nélküli tömegeket), meg a nosztalgó proli osztálygyűlöletet terjesztem, mint a pestist.”
Nem nagy túlzás. Fentebb ecseteltem, miért.
„Krasznai Gyula néven voltam mocskos szájú börtönőr, és 15 évig nem szolgáltam a Hazámat, mert csak a pénzt kerestem a híven dolgozó újságírók és jogászok által befizetett adóforintokból. Jól éreztem magam odabenn, kiélhettem minden alantas ösztönömet, ahogy azt általában a börtönőrök teszik. Apám Karaffa Gyula névvel született, s én tudatos ezt a nevet használtam... volna, ha nem halott főszerkesztőknek küldök torzszülött verseket.” (Idézett szakasz vége.)
Pardon! Kezdjük a végével, mert az kissé érthetetlen.
Ha az apja Karaffa Gyula, akkor miért Krasznai néven anyakönyvezték? Mert ha úgy dolgozott börtönőrként, akkor nyilván a Krasznai az anyakönyvi neve.
A Karaffa nem írói név? Mint mondjuk Szabó helyett nálam a Pálóczi? Hogy-hogy apai név? Nem vette nevére a papája? Akkor is úgy kell tudatni, hogy a Krasznai név helyére vette föl írói névként apai nevét.
Nálam egyszerűbb ez, mert a Pálóczi a dédnagyanyám neve. S apai nevemet cseréltem fel ezzel.
Úgyhogy ebben részletes felvilágosítást várunk, mert nem várható el, hogy e magánéleti vonatkozásokat magunktól találjuk ki. S elvégre ez egy önéletrajz, ne legyen benne ekkora „satírozás”.
Igen, gondoltam, hogy Karaffa jól érezte magát börtönőrként „odabent” mert 15 évig megfelelt neki ez a beosztás.
Ismertek az irodalomból hasonló példát? Van még rajta kívül börtönőrünk, akár a hazai, akár a világirodalomban? Mit is ír önvallomásában? „…kiélhettem minden alantas ösztönömet, ahogy azt általában a börtönőrök teszik.”
Erről bővebb kifejtést kérek, ugyanis szeretném ezt jobban megérteni.
Azt tudni kell kettőnk valahai viszonyáról, hogy tizenéve én vállaltam, hogy Karaffa első mesekönyvét elvigyen és átadjam akkor példaképének, aki személyes ismerősöm volt és Berecz Andrásnak hívják.
Ő a „’nagy magyar mesemondó”.
(Kevesen tudják, hogy Berecz nem a Hargitán született, hanem Budapesten, és nem az erdélyi Sóvidéken nőtt fel, hanem a XI. kerületi Hengermalom utcában és még ugyanabban a kerületben a Műszaki Egyetemet is elvégezte a táncházba járás mellett, csak akkor még nem beszélt tájszólásban.
Azt öreg korára sajátította el.
Ő is csak annyira paraszt, amennyire Szürke Bagoly, az angol író kanadai indián volt. Pedig a „Két kicsi hód” című könyvének világsikere idején még mindenki annak hitte. Később nagy indián főnökök találkozni akartak híres képviselőjükkel. S amikor szemtől szemben állt a legidősebbel, az megérintette borotvált arcát és megérezte rajta a „fehéremberi szakálltüskéket”. Majd a többi indián felé fordulva hangosan hahotázni kezdett. Azok is vele nevettek – de szent volt a béke. Mert az angol író tisztelettel írt róluk.)
Nézzük Karaffa módosított életrajzát, amit 18-án tett fel, Szomszéd című versével, a Dokk üzenőfal HIVATALOS (!) önéletrajzaként. S ebbe már az én 15-én írt szövegrészleteimet is belelopta:
„Ha ismertem volna Petőfi Caraffa (kiejtése Karaffa) című vígeposzát, nem tettem volna, istenuccse! Egyébként a Karaffa név csak szimplán üvegest jelent, s mint azt egyenesági elsőszülött leszármazottam kiderítette, az 1600-as években őseink már a Felvidék megbecsült üvegművesei voltak, tehát már akkor ott éltek, amikor Antonio még arra sem járt.
Börtönőr, no meg a Karaffa név... a kettő együtt tényleg sok(k)...
Tisztelettel, Karaffa Gyula, az eperjesi hóhér egyenesági leszármazottjának a névrokona.”
Idézet vége.
Újra kérdem: ugye milyen rossz ízlésre vall, ha valaki POÉNBÓL az eperjesi hóhért emlegeti, a Karaffa névvel kapcsolatban? Mi – rámutató szándékkal megtehetjük a Petőfi darabon keresztül, ő – menőzésből – szerintem ne tegye!
A végére maradt Lombroso.
Az ő hírhedt – és téves – antropológiai tipológiája sorolta bűnözői típusba az egyes emberi karaktereket. Pusztán külsődleges jegyek alapján s ezért tudománytalanul. Pontosabban féltudományosan.
Izgalmas összefüggést fedeztek fel ugyanis a kritikusai a lombrosói karakterjegyek és bizonyos bűnöző típusok között, csak nem úgy, ahogyan az Cesare Lombroso képzelte.
A bűnözői típusnak kikiáltott karakterjegyek ugyanis, ha azok egyáltalán valódi bűnözői karakterjegyek, két típusnál ütköztek ki a legnagyobb gyakorisággal.
A bűnözőnek nézett csoport tagjai között…,
És szinte ugyanakkori gyakorisággal a bűnüldözők és büntetés végrehajtók körében.
Karaffánál állandóan azt éreztem, hogy mint volt börtönőr „rám ismert”, hogy „kiszemelt magának”(mint szerinte „Lombroso típust”)!
(Egyszer még Jónás Tamás is rászólt ezért, hogy Karaffának úgymond „célja van ezzel”.)
Hátha (rajtam kívül) Karaffa is „Lombroso típus”.
Hátha van is hozzá hasonló!
Tárjuk föl ezt, Karaffa!
Versenyezzünk, hogy ki tud nagyobb bornírtságot – vagy jó, megengedem: parasztságot – feltételezni a másikról!
Szerintem ez szórakoztatóbb lesz káros magánszámodnál! | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
