NAPLÓK: nélküled Legutóbbi olvasó: 2025-07-12 13:20 Összes olvasás: 197504225. | [tulajdonos]: helyett | 2016-02-19 15:29 | Mit mondhatnék. A vers mágia, a szó hatalom, amit kimondok megtörik, történhetik, amit óvatlanul ejtek ki a számon. Másképp történik, ha mást mondok. Következmények akadhatnak bele. Az igazán fontosról nem beszélek. Inkább meg se mondom, mi, ki az. Nem mintha olyan bonyolult lenne. Nem tom, milyen verseket írnék, ha arról, azokról, amiről nem írok, mert nem fogom kockára tenni. Csak olyanról, ami veszélytelen. Pl szerelem. Mindig tudtam, hogy csak fedél/páncél, abból a szempontból, amiről itt most szó van, veszélytelen. Szaggat, meg tönkrevág stb, stb, stb, meg megzendül tőle a talpfa (ezt a más verséből vettem), szal lehet róla írni. Még akkor is, ha nem igazán tudom, miből van. Mindenkiben a saját szerelemfélesége benne, tárgyatlanul. Vérmérséklettől, évszaktól függően rápattanva tárgyra. De nem a másik kelti a szerelmet. Csak aktivizálja.
| | Olvasói hozzászólások nélkül223. | perty: jaj nem | 2016-02-15 16:25 | misunderstanding esete forog fenn, sorry! azt kívántam jelezni én csak, hogy 215-ben a bugyrok betege kezdtél lenni. ami pedig -- különösen egy magadfajta, nem épp minden bokorban termõ tehetségnek -- ártalmas volna. több önbizalmat, kedves barátosném! én pl. bízom a mondataidban, miért ne bíznál te is? s méghogy nem mondom, rontom bontom! fel a fejjel, no ennyi. | |
222. | [tulajdonos]: be | perty: 213, 215 | 2016-02-15 16:00 | Fogalmam sincs hogy, de benéztem a számokat. A 215-ben nem írtam beteget. Az lehet, h szarul fogalmaztam. Ha betegít, ne olvass. | |
221. | [tulajdonos]: törlés | perty: 213, 215 | 2016-02-15 15:42 | Sztem nem lehet törölni. Legalábbis én még nem jöttem rá, h hogy kell, mert akkor már nem lenne naplóm. Nem szeretem a 215-öt, mert holt dolgot szólít meg, többek közt azért lehet beteg(ítő), bár mielőtt leírtad, nem jutott eszembe róla. Megkérdezném, mire gondolsz, de, gondolom, nem fogsz válaszolni rá. Abban egyetértünk, h kár volt leírnom. | | Olvasói hozzászólások nélkül220. | perty: 213, 215 | 2016-02-14 21:40 | 213-at pl. élvezet volt olvasni, lagalábbis nagyon jólesett a csattanója. majdhogynem úgy hatott, mint az igen erôs versszövegeid, amelyekbôl van itt jó pár, s tök nyolc, mely bugyorban. na de ez a 215. meg? fú de törölném a helyedben, ha lehetne. legfôképp a gondolatát az agyamból. mielôtt megbetegít. | |
219. | [tulajdonos]: maradék | 2016-02-14 17:43 | Szal igen, ha mind múlik, megszűnök. Én írtam, ne tagadjam. Tán nem múlik mind. Tehát mégse bomlik teljesen, úgy tűnik, mégiscsak VOLTAM. A nem írás itt van tartósan, nem tudok írni. Nem szólal meg semmi, süket az életem, nem vers. Pedig eléggé történik. Erős effektek, szívre, húsra, a valóság a kezeim között. Én a valóság kezei közt. Volt alkalom bátornak lenni. Volt alkalom árulóvá válni. És lettem az előbbi. És nem lettem az utóbbi. Nem írok, élek. Szétfeszíti a kereteim, éjjel nem alszom. Megelevenedett TÖRTÉNET van. Történek.
Persze, nem erről akartam. Csak arról, h az a lényeg, h jó verset írjon az ember. H érezze, ha nem jó. Nem szabadna, h a maradás olyan rohadt fontos legyen. Minek lenne velem tele a maradós sáv, ha nem jó, amit írok. Ha jó, azt éreztem mindig, nálam az alig elviselhető, felfokozott állapot. Nem mondom, h rossz. Nem is kellemes. Ritka. Mint a bátorság. | |
218. | [tulajdonos]: Seymour | 2016-02-11 18:40 | "The next voice to speak up was not the Lieautenant's but mine. My mouth was dry, and my groin felt damp. I said I didn't give a good God damn what Mrs Fedder had to say on the subject of Seymour. Or, for that matter, what any professional dilettante or amateur bitch had to say. I said that from the time Seymour was ten years old, every summa-cum-laude Thinker and intellectual men's room attendant in the country had been having a go at him. I said it might be different if Seymour had just been some nasty little high-I.Q. showoff. I said he had never been an exhibitionist. ... I said that not one God-damn person, of all the patronising, fourth-rate critics and column writers, had ever seen him for what he really wa. A poet, for God's sake. And I mean a poet. If he never wrote a line of poetry, he could still flash what he had at you with the back of his ear if he wanted to."
Seymour on Mrs Fedder:
"She's an irritating, opinionated woman, a type Buddy can't stand. I don't think he could ever see her for what she is. A person deprived, for life, of any understanding or taste for the main current of poetry that flows through things, all things. She might as well be ded, and yet she goes on living, stopping off at delicatessens, seeing her analyst, consuming a novel every night, putting on her girdle, plotting for Muriel's health and prosperity. I love her. I find her unimaginably brave."
She hates him.
/Salinger: Raise High the Roof Beam, Carpenters/ | |
217. | [tulajdonos]: szerző | 2016-02-06 14:16 | Egyre inkább biztos vagyok abban, h arra várok tulajdonképpen, hogy megszűnjek, mint szerző. Ez előbb lenyűgözött (mármint, h lehetséges, ahogy lenyűgözött az is ahogy a kificamodott love sztorim felszámolódott, nem a szerelem, a történet). Aztán elkeseredtem, de legújabban - bár sajnos valószínűleg semmi mélyebb oka nincs, mint a napsütés, most kapok csak észbe- inkább felszabadult vagyok. Pőre valóm a semmibe. Van egy Salinger idézet az ácsos könyvben, amit most nem fogok kikeresni, de amennyire emlékszem, az a lényege, h Seymour költő. Ha egy kibaszott verset nem ír egész életében, akkor is. Mert úgy veszi a levegőt, mert a fülében, orrában ott van. Levethetetlenül. Nem vagyok költő. Szerző. Csak az orrom, meg a fülem olyan. | |
216. | [tulajdonos]: felszámolás | 2016-02-05 12:18 | az idő nemcsak előre megy. én megyek előre. vagy amiben vagyok az változik. és ahogy változik lebomlik a jövőm, a jelenem és, aki voltam. nem az vagyok, aki voltam. nem az voltam, aki voltam. de még mindig vagyok, történetétől lecsupaszított, pőre lélegzet, dobogás, ami nem simul bele a mút egy adott pontjától a jövő egy adott pontjáig tartó ívbe. nem tartok sehová, nem tartottam. hogy másképp lenne, azt se én gondoltam, csak mások kötöttek bizonyos tényeket össze. én meg kis rossz érzéssel rájuk hagytam, h jó, akkor a helyemre kerültem, pedig sejtettem, h ha kimondom nincsen többet számomra hely. volt egy titkom, nem mondhattam el, azt hittem, ez zavar. elmondtam, nincs titkom. nemcsak azért, mert most már tudják, hanem, mert megszűnt. már azt tudják, ami azóta nincs. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|