Eddig véleményem volt, lefeslett rólam a szerep. Halotti toromon ülök, most kezdődik az ismeret.
Hátra arc, elindulni vissza Ez a táj idegen, de ki nem lakoltat. Nem bánom, hogy a nyomát rajtam hagyja. Vannak rossz helyek, és vannak másképp rosszak. Sok jóra ne számítsak, de innentől velem történik minden.
Ma a tanári kávézós részében a vidámabb kollégák annak örültek, hogy már csak 2 évük van nyugdíjig, a borúsabbak meg azt fejtegették, h inkább elmennének takarítani, de ennyi idősen már nem vennék őket fel. Az oktatásért felelős államtitkár pedig elmondta, h egyre vonzóbb a pedagógus pálya. Igaz, ő nem a tanáriban ült.
Igazából írni szeretnék. Meg csöndet és időt. De vmiből pénzt kell teremteni. Annyit, h a gyerekeket iskoláztatni tudjam, ruházni. Szóval tanítok, mert ennél nincs jobb opció.
*
Ha egy más ember lennék, az az extrovertált, magabiztos fajta, akkor most blogba fognék. Mert tanulságos ám, h 24 év középiskolai tanítás után, azután, h elvoltam könyvelve a város/környék egyik legjobb angol tanárának átmentem egy faluba elsőtől nyolcadikig tanítani, értelmi fogyatékosokat integrálni, csoportbontás helyett egész osztályokba. Ahogy erre az emberek reagáltak. A konszenzus az volt, h szakmailag visszalépés. 'Nagyot buktál' fogalmazott az oxfordos könyvterjesztő, mikor felhívott, h döbbenetét és részvétét fejezze ki. Egyikkel se értelk egyet. Csak nem tudok írni róla jó kis cikket, mert abban egyáltalán nem vagyok biztos, h nem bukom bele ebbe az óriási feladatba. De a közgondolkodással lenne mit kezdeni. A sokat emlegetett finneknél egyáltalán nem így fogják fel. Mármint, h aki 'futott még' kategória, az ált suliba még jó lesz. Mért kellenének oda rosszabb tanárok, mint középiskolába? Ha magazin típusú firkász lennék, most hoznék 5 okot, h miért téves ez az elképzelés. Még két dolog mára, aztán vonulok készülni. Egy csomó cigány gyereket is tanítok. Azt hiszem, ezt mindig is akartam. Ami döbbenet, h mintha senki nem fogná fel, h ők nem az anyanyelvükön kapják az oktatást, hanem a második nyelvükön, tehát eleve nehezített pálya. Esetleg a tanítóknak/tanároknak meg lehetne tanulni cigányul, magamat is beleértve. Az eddigi óráimon nem velük volt gond. Próbálok csak angolul beszélni, eddig tök ügyesek voltak: egyenlő esélyek, nem hátráltatta őket a magyar nyelv. (Ez csak tipp, persze.) Meg vidéki morál és szakszervezet: ma aláíratták, h a munkáltatónál nem működik képviselettel rendelkező szakszervezet. Mikor próbáltam értelmezni, a hivatalnok közölte, h csak tudomásvételi jogom van, nem döntési. "Apró halálok kapaszkodnak a szívre."
új szeptember van, új ősz új elmúlás, vadonatúj rükvercben suhanás most megismered az előzményeket furcsa fények a jövő elöregszik axiómák, mint pl, hogy az embert a ruha teszi meg, hogy az első benyomás szart se abszurd dolog lenne remélni eladtad mindened lemondtál arról, aki voltál időt nyerni benn vagy a folyó közepén tudsz úszni valamennyire vagy-vagy szabad vagy, ennyi
koszorút helyez el és a sok rosszízű, nehéz emlék ellenére megtalálja újra az erőt magában a hangot, hogy egy pár meleg szót ejtsen arról, aki elment ez végre jóízű és otthonos felülemelkedni magán és önnön jóságát megélni a szívben, a tudatban semmi nyom egy tökéletes bűntény utolsó símításai
vannak kiúttalan helyzetek el kell fogadni vidékek, ahol nem látni a napot hónapszám papírok sárgulnak az elhagyott osztályterem falán arról értesítenek, hogy az élet legfőbb célja boldognak lenni a többi nem számít amikor a történet fordul egyet akkor nem jóra irreális, mint az, hogy meg tudsz halni
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
Kedvenc versek
Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
