NAPLÓK: az utolsó alma Legutóbbi olvasó: 2025-09-16 02:59 Összes olvasás: 81116Olvasói hozzászólások nélkül| 39. | [tulajdonos]: mintha | 2018-02-14 16:38 | – A sivatagból jöttél?
– Áthajtottam a homokon.
– És megégetett a nap?
– Rám sütött.
– És betemetett a szél?
– Rám fújt.
Hosszú ideig hallgattak.
– Mintha panaszkodtál volna – szólalt meg végül a bozót remetéje.
Akár egy dobra ütöttek volna, úgy támadt a lányra ez a hang. Súlyosan, nagyon telten.
– Én? – riadt fel Szávitri. – Panaszkodtam?
– Mintha panaszkodtál volna, hogy a bozót beléd karmolt.
– Egyetlen szavammal sem akartam panaszkodni.
– De az arcod véres!
A remete hangja megrovó és szigorú volt. Szávitri bűnbánóan lehajtotta fejét.
– Elfelejtettem letörülni.
– És azt mondtad: a szél rád fújt, a nap rád sütött. A bőrödben, a gyulladt szemedben van a panasz. Tanuld meg az alázatot, lányom. Alázatosnak, sokkal alázatosabbnak kell lenned, különben a nap még tüzesebben fog égetni, s a szél még jobban megperzsel. Feledkezz meg a testről, feledkezz meg a fájdalomról. És ha a tüske hegyes, saját magad szúrd a bőröd alá. A bozót remetéje ekkor elhallgatott. Úgy hallgatott, mintha késsel metszette volna el a szavát. Lefeküdt, többé egy szót sem szólt.
(Illés Endre „Szávitri”-jéből)
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 38. | Vezsenyi Ildikó: kívülről szemlélve | 2018-02-13 14:42 | | Világéletemben gyűlöltem a sejtelmes minősítgetéseket, az ítélkezéseket., a fölényeskedő kiszólákosat a sánc mögül. Embergyűlöletről vallanak. Ha magamban fedeztem fel, magamban is. | |
| 37. | [tulajdonos]: fear/joy of missing out | 2018-02-13 13:48 | Ha a világ darabjaira hull, „én kellek hozzá, hogy összerakjam”?
Nehéz nem beszállni a világ-visszazökkentő műveletbe. Író-alkotó embernek különösen.
Meg kellene próbálni néha (gyakran) mégis. A beavatkozásról való lemaradás félelme helyett megélni a távolmaradás örömét. Nem felejtve, hogy fél lábbal muszáj mindig a tudatlanság törpéin taposni. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 36. | weinberger: lebeg | [tulajdonos]: lebegő szigetek -urók | 2018-02-13 13:21 | | Érdekes a bejegyzés szóhasználata. Ha jól emlékszem nagyon régről a fizikai definíciókra, akkor a lebegés - úszás - felszínre kerülés - elmerülés jelensége a két érintett közeg relatív sűrűségétől (régebbi szóval: fajsúlyától) függ. Konkrét példával: Ha egy szilárd tárgy és egy folyadék sűrűsége azonos, akkor bármilyen mélyre nyomjuk le a tárgyat, az ott marad. Ha a tárgy sűrűsége kisebb, akkor a lenyomás után a felszínre jön. Ha nagyobb a sűrűsége, akkor elmerül. Ha viszont a "tárgy" képes megfelelő módon energiát közölni a folyadékkal (például csapkod a végtagjaival vagy van egy működő csavarlapátja), akkor hiába nagyobb a sűrűsége, akkor is képes a felszínre kerülni és a felszínen maradni. Persze a köznapi beszéd eltér a tudományostól, úgyhogy a bejegyzésben való használata rendben van. | |
| 35. | [tulajdonos]: lebegő szigetek -urók | 2018-02-13 13:05 | Uro indiánok,vagy urók -- hosszú óval. Javítom.
LEBEGŐ SZIGETEK
Az uro indiánok totoranádból készített szigeteken élnek. Islas flotantes, floating islands -- magyarul úszó szigeteknek nevezik őket, de ez a fordítás nem helyes, mert a szigetek nem úsznak, csak lebegnek. Alapjuk a nád gyökérzete; arra szövik az urók az újabb rétegeket, amelyeket a paraziták miatt folyamatosan cserélni kell. A nádszigeteket kötéllel rögzítik. Egy-egy nagyobb viharban ezek a kötelek elszakadhatnak, a nádrétegek leválhatnak a gyökérzetről. Ilyenkor valóban úszni kezdenek, de akkor már nem szolgálnak élőhelyül. Az uróknak újjá kell építeniük az egész szigetet. Három-négy havonta időjárástól függetlenül a viskóik nádtetejét is újraszövik. A viskók alapzata, ami fából készül, egy évig is kibírja javítás nélkül. A Titicaca tó tele van ilyen lebegő szigetekkel.
| |
| 34. | [tulajdonos]: lebegő szigetek | 2018-02-13 12:25 | LEBEGŐ SZIGETEK
Az uro indiánok totoranádból készített szigeteken élnek. Islas flotantes, floating islands -- magyarul úszó szigeteknek nevezik őket, de ez a fordítás nem helyes, mert a szigetek nem úsznak, csak lebegnek. Alapjuk a nád gyökérzete; arra szövik az urok az újabb rétegeket, amelyeket a paraziták miatt folyamatosan cserélni kell. A nádszigeteket kötéllel rögzítik. Egy-egy nagyobb viharban ezek a kötelek elszakadhatnak, a nádrétegek leválhatnak a gyökérzetről. Ilyenkor valóban úszni kezdenek, de akkor már nem szolgálnak élőhelyül. Az uroknak újjá kell építeniük az egész szigetet. Három-négy havonta időjárástól függetlenül a viskóik nádtetejét is újraszövik. A viskók alapzata, ami fából készül, egy évig is kibírja javítás nélkül. A Titicaca tó tele van ilyen lebegő szigetekkel.
| |
| 33. | [tulajdonos]: virtuálshow | 2018-02-07 13:56 | Az internet az exhibicionisták és a kukkolók paradicsoma, olvasom egy internetes oldalon (Metazin).
Az exhibicionistának gyors és könnyen elérhető kielégülést okoz, ha olyan személyes tartalmakat tárhat a világ elé, amelyek diszkréciót érdemelnének; a kukkoló (szakszóval voyeur) érdeklődésének középpontjában pedig éppen az ilyen személyes tartalmak megfigyelése áll. Első alkalommal a kukkoló talán nem is szándékosan leskelődik, de mivel mások benső életének látványa felizgatja, egyre többször és többször vágyik rá, hogy örömet szerezzen magának a leskelődéssel. A kukkolás iránti vágy gyógyításának, olvasom, meglehetősen rossz a prognózisa, mivel maga a beteg nem érez semmi rosszat abban, amit tesz, így változtatni sem akar.
Az egymást nyilvánosan leleplezők a kibertér exhibicionistái és voyerjei is egyben. Úgy teszik közszemlére (kikukkolják, majd mutogatják), amit valamelyik felebarátjuk személyes dolgairól tudnak és/vagy gondolnak, mint az illemhelyeken és hálószobákban készült felvételeket. Gyors és könnyű kárpótlás nyerve ezzel a semmi poklában elszenvedett kínokért. Ó, horror vacui!
Az internetes világfalu rosszabb a hagyományos falvaknál, írja egy Rosen nevű szakértő, hiszen azokban a kis közösségekben legalább elítélték a pletykálkodókat, és volt lehetőség a megbocsátásra. Az interneten azonban nem lehet jóvátenni a múltbeli könnyelműséget, így akár évtizedek múlva is kísértenek az egykori „bűnök”.
Rosen szerint a megbocsátás új formáira van szükség: arra, hogy elnézzük egymásnak a digitális örökkévalóság által kitörölhetetlenné tett botlásokat.
| |
| 32. | [tulajdonos]: megismerésünk még/már töredéke | 2018-02-06 19:57 | "A: Azt olvastam Blanchot Nietzsche és a töredékes írás című esszéjében, hogy a töredékes beszéd olyan, mint a szilánk.
B: Hogy érted ezt?
A: Blanchot szerint a feljegyzések olyan szilánkok, amelyek "darabokra hullva is" egy töredékes beszéd "egészeiként" állnak előttünk.
B: Ha jól emlékszem, Blanchot nem feljegyzésekről, hanem aforizmákról beszél. Azt mondja, hogy a töredékes beszéd, mint forma vagy nyelv "az aforizmához közelít" - Nietzsche a példa erre -, "köztudott ugyanis, hogy ebben a formában szól a legtökéletesebben."
A: Nietzsche aforizmái a világ feljegyzésekre való széthullását modellezik.
B: Rendben. De mi történik akkor, ha valaki összefüggő szöveget akar írni?
A: Épp arról van szó, hogy ezt már nem lehet.
B: Miért?
A: Talán megváltozott az emberi egzisztencia világhoz való viszonyáról alkotott képünk. "Tagadhatatlan, hogy ez a forma - a töredékes beszéd - fejezi ki a rendszertől való irtózást, a befejezetlenség szenvedélyét, a kísérlet és a kísértő gondolatát, a kutatás mozgalmasságát és a kalandozó értelmet." A töredékes beszéd nem alkot összefüggő szöveget, csak feljegyzéseket. Lábjegyzeteket egy olyan szöveghez, amelyet nem lehet rekonstruálni.
B: De ezek a feljegyzések vagy szilánkok azért mégiscsak egy nem létező szövegre utalnak?
A: Igen, de ezeknek a szilánkoknak a már nem létező - "szétmorzsált" - egészben elfoglalt helyzetét nem lehet többé meghatározni. "Két töredékes szöveg szembekerülhet egymással, de csak egymás után helyezkednek el, nincsenek egymással kapcsolatban, egy meghatározatlan, üres térköz fűzi össze őket, mely nem választja szét és nem egyesíti a két töredéket, viszont eljuttatja arra a határra, amelyre utalnak."
B: De milyen területek között húzódik ez a határ?
A: Blanchot szerint "töredéket kétféleképpen lehet írni, mivel állandó határhelyzetben létezik." Először is a töredék "kijelentő beszéd, mely csupán a lehetőség számára ismeretlen többletét jelenti ki. Ugyanakkor ez a kijelentés soha nem kategorikus, nem merev, nem biztos."
B: Ha jól értem, azt akarod mondani, hogy amennyiben a töredék kijelentő beszéd, arra tart igényt, hogy evidenciaként számoljanak vele - ez a határ egyik oldala. Ezt az igényt azonban újra és újra átírja az a konzisztens belátás, hogy a töredék (csak) töredék, vagyis "szükségképpen és végtelenül aleatórikus" - ez a határ másik oldala.
A: Így van. Ez pedig azt jelenti, hogy mindaz, ami a gondolkodás - az esszé - számára egy horizont nyitottságában megragadható, csak "a töredék, a sokféleség és a szétválás nyelvén" fogalmazódhat meg. Nem létezik semmiféle koherens filozófiai diskurzus - " az értelem mindig többes számú" - még akkor sem, ha "meg kell jelölnie egy középpontot", ahova a különböző feljegyzések tartanak. A diskurzus "örökösen magába fordul" - eltűnik a metafizika gondolatlabirintusában -, "van benne valami sejtelmes és koncentrált" - konzisztens tájékozódási és sejtéspontokat keres - és ugyanakkor "sötéten erőszakos": ismeri a kétségbeesés halálos természetű betegségét. Összefoglalva: a diskurzus "a töredékesség terébe lép, és vállalja egy olyan gondolkodás kockázatát, amely nem garantálja többé az egységet." "
Pólik József: A FÉLELMETES LEONARDO Beszélgetés-töredék
A teljes beszélgetés-töredék itt:
http://www.c3.hu/~gond/tartalom/18-19/polik.html | |
| 31. | [tulajdonos]: ikarus | 2018-02-04 23:35 | Ikarus -- találó cím.
Film Grigorij Rodcsenkovról, az orosz doppingbotrány kirobbantójáról. Egy jelentéktelen amerikai filmes, aki szeret biciklizni, ki akarja magán próbálni a teljesítményfokozó szereket, így jut el a moszkvai doppinglaboratórium egykori vezetőjéhez. A filmes sejti, hogy méhkasba nyúl, de hogy mekkorába, az csak közben derül ki. Kevés olyan dokumentumfilmet láttam, ami úgy odaszegezett volna a székhez (ágyhoz, mindegy), mint ez. Netflixen megtekinthető.
https://www.youtube.com/watch?v=qXoRdSTrR-4
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
