NAPLÓK: az utolsó alma Legutóbbi olvasó: 2025-09-18 06:33 Összes olvasás: 81309603. | [tulajdonos]: fordítás-közben | 2020-10-30 15:42 | Idáig jutottam. Épp most.
"-- Te is tudod, hogy egyetlen találkozás nem elég ahhoz, hogy valakiről képet alkossunk. Egy profilozó ilyesmire nem vállalkozhat. -- Oké, akkor majd én: a delikvensünk narcisztikus személyiségjegyeket mutat. Felsőbbrendűnek hiszi magát, legalábbis a saját értékrendje szerint: kulturálisan, társadalmilag és intellektuálisan. „Fiatalok”-nak nevezett bennünket, mintha ő lenne az idősebb, holott fordítva van. Ezzel is a fölényét fitogtatja. A valóságtól elzárkózik, egyedül is jól elvan. Hedonista alkat. Szép tárgyakkal veszi körül magát, szereti a jó ételeket, igazi ínyenc. Antiszociális beütései ellenére, élvezi a nők társaságát, és tudja, hogyan kell bánni velük. Öntelt hólyag, empátiának jelét sem adja. -- Oké, elfogadom: legyen narcisztikus. Elég régóta dolgozom a bűnügyi osztályon ahhoz, hogy tudjam: a felszínen jól kontrollált, rejtett nárcizmus könnyen átfordulhat bűncselekménybe. Egy ilyen alaknak hamar elborul az agya, ha valaki az útjába áll. De miért akart volna bárki megölni?"
| | Olvasói hozzászólások nélkül602. | vajdics: becsületkódex=sportszerűség | 2020-10-29 11:41 | "A 11. századi klerikusok "felfedezték", hogy a népesség az úr akaratából oszlik háromfelé: azokra, akik imádkoznak, azokra, akik harcolnak, s végül a „maradékra”, akik dolgoznak. Hosszú időkre ez a felosztás vált a középkori világrend egyik alapjává, és a fölfedezés jelentőségét nehéz túlbecsülni, hiszen némely hatása még a jelenkorban is érződik. Az egyház, amidőn kijelölte a „harcosok” helyét a társadalmi munkamegosztásban, feladataikról sem feledkezett meg, és a lovagi erények oly terjedelmes katalógusát állította össze számukra követendő például, hogy még megtanulni sem volt könnyű, nemhogy megtartani. A lovag kénytelen volt abban a tudatban élni, hogy Isten tetszését egyedül a hitetlenek aprításával nem nyerheti el; ezen felül – egyebek között – könyörületesnek kell lennie, és ki kell tűnnie az özvegyek, az árvák és általában az elesettek gyámolítójaként." (Hadsereg és társadalom a lovagkorban, História 1984-056) | |
601. | [tulajdonos]: feleség(g) | 2020-10-28 21:34 | Varró Dániel: Feleségem ha felmegy a facebookra
Feleségem ha felmegy a facebookra,
ott a seggét mindenkinek szétrúgja.
Jaj annak, ki arra bármit nyelvtanilag helytelenül riposztol,
mit az én kis feleségem a facebookon kiposztol!
Harciasan népnevel és hitoktat,
szellemi és nyelvi fölényt fitogtat,
nem tűri, hogy egyetlen kis vesszőhiba megtorlatlan maradjon,
notórius nyelvtannáci az én édes galambom.
Bámulom őt szerelemtől kamaszon,
feleségem virtuális amazon,
pengeéles szarkazmusát feje fölött suhogtatva lépeget,
és
mellékesen megnézi a vicces cicás képeket.
Feleségem monitorján három csetbox van nyitva,
boldog, kinek küld egy szmájlit kék-fehér kis ablakába kattintva.
Én meg csak itt búslakodok magamba,
senki nem ír az üzenőfalamra,
úgy kisírom emiatt a szemeimet, kisangyalom, reggelre,
hogy
a facebookon még a saját asszonykám se taggel be. | |
600. | [tulajdonos]: malombalomba | 2020-10-28 13:16 | "A következő éjszakát a petershaini kovácsműhely szénapadlásán töltötték, és ott esett meg először, hogy Krabat azt a különös álmot látta. Egy rúdon tizenegy varjú ült, és őt nézték. Észrevette, hogy a rúd bal végén egy hely üresen maradt. Aztán valami hangot hallott. Rekedt volt ez a hang, és mintha nagyon messziről jött volna: az ő nevét kiáltotta. Krabat nem mert válaszolni. – Krabat! – hangzott fel másodszor, majd harmadszor is: – Krabat! Azután így folytatta a hang: – Gyere a schwarzkollmi malomba, nem bánod meg! Erre a varjak is felemelkedtek a rúdról, és így károgtak: – Hallgass a Mester szavára, engedelmeskedj neki! Erre aztán felriadt Krabat. "Hogy miket össze nem álmodik az ember!" – gondolta, átfordult a másik oldalára, és újra elaludt. Másnap folytatta útját a pajtásaival, s ha eszébe jutottak a varjak, csak nevetett. De a következő éjszakán megismétlődött az álom. Megint csak nevén szólította a hang, és újfent ezt károgták a varjak: "Engedelmeskedj neki!" S ez már gondolkodóba ejtette." (Otfried Preußler: Krabat a Fekete Malomban) | |
599. | [tulajdonos]: többek-között | 2020-10-25 14:06 | Ezért (is) szeretek fordítani. A "kárpitfalak" szóra kellett rákeresnem, és ez került elém:
Kassák Lajos: 62
Üveg és vas között úsznak tenyereim ismerem az éjszaka fekete medvéit emlékszem öregeimre akik gyümölcsöt és lakkozott fapipát hoztak beteg- ágyamhoz kegyetlenül nehéz rajtam a föld ahol születtem kinyitom a legyezőt fényből van és a kakas tarajához hasonlít igy tehát nem rólad beszélek nem virrasztok és nem alszom hűvös szél repül a felhők alatt szeretnék le- szállni a mélybe s ablaktalan a ház mely- ből kihajlok hallgasd hogy csikorog a lánc a sötét köpenyeg alatt lásd a nagy kerék amint föl és le gördül gyűlölet és megérkezés az utca mélyén elveszítettem a gyermeket aki én voltam ó kettéhasadt kárpitfalak és tetők melyekből a keserű múlt szivárog.
| | Olvasói hozzászólások nélkül598. | olvasó: uott | 2020-10-21 22:59 | "Mindenesetre a koala-lövöldözés mint sport nem való érzékenyebb lelkületű embereknek, mert a megsebzett állatok gyakran hangosan kiáltoznak, és hangjuk félelmetesen hasonlít a magára hagyott kisgyermek panaszos sírására. Emellett ezek a kis teddymackók még akkor is görcsösen kapaszkodnak az ágakon, ha már félig holtak, és már csak az egyik lábukat vagy karjukat tudják használni.” | |
597. | [tulajdonos]: itt-esetenként | 2020-10-21 22:51 | "E könyv címét látva nem szabad mindjárt rejtelmes dolgokra gondolnunk. Sőt, a cím jócskán útszéli. Egy út szélén, Queenslandben, Ausztráliában, egy táblán olvasható nagyjából ugyanez a szöveg. KOALAS CROSS HERE AT NIGHT. A képen, ahol ez mifelénk is látható, egy szép könyv szép magyar kiadásában, épp igen élénk a forgalom. Vagyis… ott élénk a forgalom, no persze; a HXC 752 rendszámú személygépkocsi túlhaladt már a jelzésen, és fenyegetően közeledik egy teherautó. „Queenslandben”, olvasom a kép aláírását, „ezen a helyen nyolc év alatt harminc koalát gázoltak halálra a járművek. Ezért állította fel az ausztrál közlekedésrendészet ezt a különös figyelmeztető táblát: ITT ESETENKÉNT KOALÁK MÁSZNAK ÁT AZ ÚTON.” Az „esetenként”, az biztosan „esténként” akar lenni. De hát mit akarunk mi? Mit akarunk, mit akarunk. Szó lesz ebben a könyvben bizonyos helyről, tengerparton, ahol egészen mulatságosnak ígérkezne az örökfekvés… már így elgondolva, persze; de hát az aligha lehetséges. És szó lesz azokról, akik miatt feltétlenül örökké kellene élnem; és ez is aligha lehetséges. Lehetséges viszont, hogy nem lesz szó magáról a címről, mert arról talán egyszer csakugyan írok; már egy kicsit meg is van, hogy mit. „Itt éjszaka koalák járnak”, az lesz a címe; hanem ott se csak erről lesz szó, hogy is lehetne azt. Ahogy most, például; pontot teszek itt, aztán „bemegyek a városba”, és remélem, nagyon-nagyon jó lesz. Még nem tudom, micsoda. De én igyekezni fogok, hogy úgy érezzem; és ez, ha igazságosak vagyunk a dolgokhoz, nem lehet lehetetlen."
https://konyvtar.dia.hu/html/muvek/TANDORI/tandori00239/tandori00239_o/tandori00239_o.html | | Olvasói hozzászólások nélkül596. | Ö. N. E.: gyerekversek | 2020-10-20 16:33 | Kívülről fújtam a Kati-patikát 1975- ben . :) De jó, hogy megemlítettétek Orbán Ottót. :) | |
595. | [tulajdonos]: néma-mentál-nem-lamentál | 2020-10-20 13:41 | Petri György
Mentálhigiénia
„Ne szólj szám, nem fáj fejem.” De akkor meg minek a fej, a száj? | | Olvasói hozzászólások nélkül Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|