NAPLÓK: az utolsó alma
Legutóbbi olvasó: 2024-03-29 16:04 Összes olvasás: 62715599. | [tulajdonos]: többek-között | 2020-10-25 14:06 |
Ezért (is) szeretek fordítani. A "kárpitfalak" szóra kellett rákeresnem, és ez került elém:
Kassák Lajos: 62
Üveg és vas között úsznak tenyereim ismerem az éjszaka fekete medvéit emlékszem öregeimre akik gyümölcsöt és lakkozott fapipát hoztak beteg- ágyamhoz kegyetlenül nehéz rajtam a föld ahol születtem kinyitom a legyezőt fényből van és a kakas tarajához hasonlít igy tehát nem rólad beszélek nem virrasztok és nem alszom hűvös szél repül a felhők alatt szeretnék le- szállni a mélybe s ablaktalan a ház mely- ből kihajlok hallgasd hogy csikorog a lánc a sötét köpenyeg alatt lásd a nagy kerék amint föl és le gördül gyűlölet és megérkezés az utca mélyén elveszítettem a gyermeket aki én voltam ó kettéhasadt kárpitfalak és tetők melyekből a keserű múlt szivárog.
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!