NAPLÓK: csega Legutóbbi olvasó: 2026-09-07 13:17 Összes olvasás: 44794| 38. | [tulajdonos]: Köszi szépen! | 2006-11-07 09:19 | Köszönöm szépen mindenkinek a kedves hozzászólást. Persze, felnőtt vagyok már, tudom, hogy nem szabad feladni. Megint biztos az volt, hogy túl sokat akartam hirtelen elérni, irreálisan. Majd kiheverek mindent, csak ki kell pihenni magam, és aztán először rendezni mindent az agyamban, szembenézni a szokásos problémákkal, és minden mehet újra tovább. Kívánom, hogy mindannyiotoknak legalább annyi jókedve legyen, mint amennyit most kívántatok nekem!!
Furcsa, a naplók között, a nevem mellett ez a sor állt:
"csega 2006.11.06 18:31 / hagyd békén magad Marno 38 évesen volt első kötetes. Ha minden igaz ..."
Azt hiszem, itt lett egy kiesett megjegyzés még. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 37. | vanda: irigyellek | 2006-11-06 18:26 | | csega. irigyellek azért, hogy ilyen őszintén el tudsz keseredni. hogy ilyen őszintén csega tudsz lenni. ez jó jel. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 36. | FűM: borúra derű | 2006-11-06 18:01 | | Majd holnap kiderül. Nem lenne jó, ha mindig csak derült lenne, mert akkor nem tudnánk értékelni. Amúgy tetszik a szöges versed. | |
Olvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkül| 33. | [tulajdonos]: francba egésszel | 2006-11-06 17:29 | Néha elkap egy furcsa érzés. Olyan, amikor lassan minden beborul. Elborul. Megborul. Tudod, mikor kilépsz lélekben a testedből, körbenézel, magadra, és finoman, halk szavakkal a saját füledbe suttogod, hogy mekkora egy ordenáré balfék vagy. Az is lehet, hogy te nem is tudod.
És akkor eszembe jut, hogy hiába próbálkozom, soha nem leszek olyan kreatív, ami a továbblépéshez kellene.
És akkor eszembe jut, hogy az embereknek úgysem fog tetszeni, amit csinálok, mert saját magukhoz mérik, nem a világhoz. ("Nekem nem tetszik a vers, tehát sz*r. Tehát nem vers.")
És akkor eszembe jut, hogy úgy sem fogják megérteni a verseimet, nem mert bonyolultan fogalmazok, vagy mert ők kevesek hozzá, hanem mert n e m a k a r j á k.
És akkor eszembe jut, hogy csak egy apró pont vagyok a világban. Mint egy porszem a sivatagban. (Közhely, írjál mást.) Mint a csillag az égen. (Közhely, írjál mást.) Mint a névelő a Kalevalában.
És akkor eszembe jut, hogy csak fáj a papírnak, ha még egyet belekarcolok. Más értelme nincs is.
És akkor eszembe jut, hogy biztos minden embernek ellensége vagyok.
És akkor eszembe jut...
hogy mennyi idő lesz, míg újra kikecmergek ebből a sz*rból. Óh, cs*ssze meg, ha másvalakitől hallanám ezt a sz*rt, azt mondanám, mennyire nyámnyila egy tutyimutyi alak, aki nem akar változtatni a sorsán, csak szenvedni, és sajnáltatni magát. Sebaj, különbözöm tőlük: van önkritikám. | |
| 32. | [tulajdonos]: Fázom II. (blődli) | 2006-11-03 08:39 | Akinek van pénze meleg ruhára,
Az szeret korcsolyázni a Balatonon,
Vagy sielni az Alpokban,
Akinek meg nincs,
Az itt fagyoskodik velem együtt
A villamosra várva,
És szidja a vezetőt,
Hogy miért nem várt egy kicsit,
És szidja a városi szennyet,
(Mert a szemét az utcán nem csak hever,
Hanem jár, kel, köpköd, ordibál,
A normális meg ritka,
Mint a rím, amit még nem lőttek el,)
És szidja az anyját, miért ide szülte,
És szidja Árpádot, miért nem ment délre,
És szidja Trianont, miért vették el,
Mert legalább lenne egy tengerünk,
És akkor nyáron hozzánk jönnének
A dagadt túristák pénzt költeni,
És különben is, aki igazi férfi,
Az a nyárra esküszik,
Amikor a feszes meztelen mellek
Félgömb alakba fekszenek
A heverésző női testen,
Mint a lenyugvó nap a horizonton,
Ezek is beragyogják a strandot,
Szinte tapintható a jókedv.
Hideg Budapest, 2006.11.03. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 31. | csega: re: umad | umad: másodlagos | 2006-11-02 11:32 | | Á, én is így voltam vele kb. fél éve, de már ebben sem hiszek. Nem azzal az egy szívvel van a baj, hanem hogy csak két kéz tartozik hozzá. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 30. | jóTom: bocsánat | [tulajdonos]: Kitő '? Nagyitó '? | 2006-11-02 10:34 | | Kedves Csega, ne haragudj, én tettem a te versed elé ezt a verset, nincs mentségem, magyarázat van: nagyon hosszú évek óta ez az a vers, ami nagyon nagy hatást tett rám. Itt ragadt bennem, s igaz nem mostanában olvastam először, de mostanában került megint elém, és (férfikép ide vagy oda) nagyon felzaklatott, (neoszentimentalisták előre!) megríkatott, de nagyon, és egyszerre tette üressé és gazdaggá az életem. S nem hagy nyugodni. Elnézésed kérem újra. | |
Olvasói hozzászólások nélkül
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
