NAPLÓK: Vezsenyi Ildikó Naplója Legutóbbi olvasó: 2025-10-17 00:12 Összes olvasás: 61228| 218. | [tulajdonos]: még valami | 2020-03-05 10:38 | De nyugodjon meg mindenki!
Engem nem érdekel senki magánélete.
Csak, mikor látom, hogy begyűrűzik a Dokkra, a takargatás nem sikeredik tökéletesre, plusz hülyének néznek, na, azt ki nem állhatom. | |
| 217. | [tulajdonos]: na még, hogy világosabb legyen | 2020-03-05 10:27 | Aki félreértett valamit, az Ön, Tamás, aki annyira fel van dúlva, hogy még a biztonsági kódját is kitette a veszélynek. Cserélje le, ha még nem tette, vagy nem szólnak Önnek.
Ha Ön ennyire fel tudja húzni magát valamin, mit gondol más miért nem tűr el mindent, s viselkedik fájintosan? Ahogy az egy egy jól nevelt tojáshoz illik? | |
| 216. | [tulajdonos]: azt a rohadt! | 2020-03-05 10:13 | Így van, kedves Tamás!
S most azt hiszi, hogy Ön mindent a legpontosabban ért.
Csakhogy Ő nem rólam tud mindent, hanem Önről, s itt még nagyon sok emberről.
Ezért lett nem kívánatos személy, mondjuk már ki!
MONDJUK MÁR KI!
Velem együtt, pedig "veszélyessé" vált!
Tudja mit nem értek?
Ha azt gondolják itt, akik őt bántják, hogy pszichés beteg, akkor milyen kegyetlenség kell ahhoz, hogy mindenért csak gyepálják?
Én vagyok itt az egyetlen, aki, hisz az épelméjűségében, s a tehetségében?
Meg talán, még egy-két ember?
S tudja miért?
Mert mi nem használtuk ki Őt!
Bocsánat, ha valaki más is sértve érzi magát!
Nem volt szándékos. | |
| 215. | [tulajdonos]: kiverni néhány biztosítékot, | 2020-03-05 09:41 | nem akkora bűn!
Ha mindjárt csak a valódi nevemen írok, itt, s nem 6 naplóba, most összesen, több mint 44 000 megnyitást mutatna a számláló. Nem számoltam ki, de a naplóim olvasottsága átlag körüli, vagy alatti lehet.
Ha nem több Nick néven írtam volna verset, akkor együtt, egyel több maradóst mutatna az az egy oldalam.
Pár napja kértem az egyesítést egy név alatt, s ha lehet, a naplóimat.
Gondolom, úgy hiányzott ez a kérésem, főleg mostanában, Székely Ferencnek, mint púp a hátára.
Ha megnézzük, ki tudott "egyben" maradni a Dokkon, megtudjuk kinek sérült gyermekkorában kevésbé az integritása.
Aki látszólag engedett a hatásoknak, s hagyta magát széttördelni, ilyen olyan okból, ilyen-olyan hatásoknak, olyan, mintha a Dokk roppantotta volna össze, mint valami odvas diót, vagy edzette meg, mint a növényt a szélcsendek, és a viharok váltakozása.
Persze, most az egyeditől az általános felé haladok, induktív logikával.
Persze, megroppantani csak azt lehet, aki gyengének látszik, mert annak mutatja, elárulja magát, s ellenállni igyekszik. Ezzel kihívja magának az edzést. Mert nem tudja, nem ismeri még fel az okokat, s a saját erejét. Igazi, középkori hatásokat nézhetünk itt végig, a Dokkon.
Úgy írom ezeket a szavakat, mint aki tud valamit? Vagy, úgy, mint akinek hatalma van?
A tudás hatalom. Engedjétek magatokhoz a tudást! Úgy is fogalmazhatnék, magasabb énetek szavát halljátok meg! És a szívetekről, el ne feledkezzetek, Drága Barátaim! Mert az olyan snassz! ;-)
| |
| 214. | [tulajdonos]: exqzmi | 2020-03-05 07:33 | | A Dokk, a maga nagyítózásával, kezd olyan keltetőgéphez hasonlítani, ami levágja azoknak a tojásoknak a széleit, amelyek nem férnek bele az öblös részbe. Vajon miért haragszunk , sértődünk meg egy tojásra, ami dupla szikű, s amit, kakas termékenyített meg? | |
| 213. | [tulajdonos]: Matt zene | 2020-03-02 17:20 | Most tanultam valamit. Hogy küldés közben, noha a klaviatúra engedi, nem írhatok hozzá a szöveghez, mert ha a felkínáltak közül a vázlat mentése opcióra bökök, a hozzáírtat, a program kitörli.
Így jártam az előbb, s elszálltak a leírt gondolataim.
Most próbálom rekonstruálni, mint az álmokat szoktam.
Tehát: most azt gondolom, kiestem az időből, az anyag mi körülvesz, mint díszlet létezik, a nap kinn a spotlámpa, az ég hatalmas kék selyemruha az űr szekrényében.
A ház termeszek építette torony, tele lárvákkal. S az aláfestő zenét, amit hallgatok, egy két funkciós zenegép játssza, ami hűt és fagyaszt is egyszerre, Matt szerzeménye. De elnyomni nem tudja az éterét, ami valamikor nem tudom pontosan mikor, a fejembe a költözött, s fennhangon, mint egy rádió adó szünethangja, harsog, és zeng, és bong, és fütyül, már-már, mint egy szamovár.
| |
| 212. | [tulajdonos]: Régebbiagymenésem.Mintilyennem | 2020-03-01 09:58 | akar másnak látszani. Viszont, aktuálisan hozzáírtam.
Senkit nem akarok bántani benne. Remélem nem is veszi annak senki, még a néven nevezett sem.
Szóval inkább, mint tettleg!
*
Nem baba!
Volt abban valami egészségtelen
Ahogy, előbb nyitott lettem,
majd elkezdtem vágyni ..... véleményére.
Meg is lett az eredménye.
Talán azért történt ez így,
mert nem azzal foglalkozom, amivel kéne.
De ez a gondolat, nem teljesen az én logikámból ered.
Milyen megalázó már, unva lenni,
és vagy, nem tudni hatni valakire. Legyen az szerki, vagy ......., vagy a férjem.
Pedig, biztos máskor is, még sokszor előfordul,
csak nem mondják meg, vagy ki, mert nem kapják meg hozzá a felhatalmazást.
Múltkor is kaptam már rossz kritikát, (s kaptam akkor is mikor nem védett semmi),
de valami védett, s talán az írás emlékének,még oly eleven gyönyöre kárpótolt érte.
Egy újabb, másik logika szerint, hiába azt érzem, .... nem engem, hanem a műsort utasítja el, az aktuális műsort, s a jövőben, (is) a neki tetsző műsorra, nekem tetsző választ fog adni.
Eddig a gondolatig eljutva, ami, egy tanult gondolat volt, már nem is fáj annyira amit írt.
De írhatta volna másképp. Úgy, hogy elveszi az élét. Pl. egy ilyennel: :), vagy egy ilyennel: ;)
De az is lehet, őt is csalódás érte. Hogy ezért a versért, (ezekért), nem érte meg az álmatlanság. (Ami persze nem függ össze a szerkiséggel, inkább az életkorral, vagy a lelkiismerettel.)
Nekem meg, nem érte meg az agyam süttetése a Wifivel.
De az is lehet, nem csak unta, idegesítette is.
Mindegy. Ezzel is csak kifárasztom magam.
De, a fáradtság érzése jobb, mint a felszakadt lelki seb sajgása, kínja.
De, amit pfj írt itt anno, az sem volt kíméletes, mégsem volt sohasem bántó.
Talán strapabíróbb is voltam. Meg muszáj volt valakiben bíznom, ha haladni akartam.
A Védett gondoltok pl. kifejezetten tetszett neki.
De lehet, ha feltöltöm, másnak nem, vagy már neki sem tetszett volna annyira. Előfordult már ilyen.
A "kérges kezű" ember lányának változó körülmények között, változó véleményekkel kell szembesülnie, együtt élnie, ha életben akar maradni ezen az oldalon.
Vajon mikor hagyom már abba a külső biztonság keresését, a külső megerősítés szükségét mikorra elégítem ki, mikor lépek már felsőbb osztályba, és osztályzatba?
Vajon, mikor?
S egy kérdés, a nemrég felvetődött kérdések közül.
Miért nem tanuljuk női költők művészetét az egyetemen?
Ennek a pár sornak a fogantatására már nem emlékszem, legfeljebb a születésére.
S mintha a, "a jövő úgy szilárdul meg, ahogy a jég reped" megfogalmazást már valahol olvastam volna, de hiába kerestem nem találtam.
Aki NEM-et nyom a latba, nem engem, hanem a műsort utasítja el. A NEM, pedig, legtöbbször, szinte mindig annyit jelent: MOST NEM. Vagy, EZT MOST NEM. Vagy újabban , INKÁBB, NEM.
A férfias énem, az írásban domborodik ki. A bensőmet, a lelki heréimet feszítő erő,
a tárhelyéről, kész szövegként lök ki, szaporán, mint magvaimat.
A kilövelléskori gyönyör ígérete, mint állati ösztön, előre beépített.
Széttaposhatják magvaim, kiselejtezhetik, akkor is megfogannak, mikor a lélek női beállítottságú, azaz befogadó természetével találkoznak, s nem frigid vagy válogatós, részrehajló, kondicionált, előítéletes, finnyás és megtanult, vagy diszkrimináló minőségével.
Mert, ez utóbbi, nem lenne BABA!
A JÓ ISTEN, meg a Szépirodalmi Esztétikum legyen veletek, Barátaim! :-)
| |
| 211. | [tulajdonos]: fel, fel dobott kő | 2020-02-28 21:15 | Aminek ellenállsz, az fennáll.
Amit nyomsz, az ellenáll.
Mi se egyszerűbb.
Légy optimális!
Dolgozz rajta,
mint szerinted kéne
másoknak kéne verseken.
Nem érted az embereket?
s panaszkodsz,
senki nem ért.
| |
| 210. | [tulajdonos]: kiemelve | 2020-02-27 15:58 | Filip Tamás
Nem az születik
Összedőlt kocsmában iszom a
nem létező asztal alá magam.
Az alkonyat megint nyugtalan.
Vörösre horzsolja a falakat.
Megbabonázott klaviatúrán
ütöm a billentyűket, és nem
az születik, amit akartam.
Ne akarj semmit. És mondataid
fölszikráznak a napviharban.
Sistergő szavak ütik át a vásznat.
A moziban barlangsötét van,
a nézők csapott homlokú ősemberek.
A megadás fehér zászlajára háborús
filmet vetítenek a győztesek. | |
| 209. | [tulajdonos]: mentés | 2020-02-27 15:45 | Pillantásod eltörli nyomaim, benned
folytatódom. (Filip Tamás Vakítón fénylik) | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
