NAPLÓK: Philosophina Legutóbbi olvasó: 2024-11-21 17:28 Összes olvasás: 863810. | [tulajdonos]: Paff, a bűvös sárkány. Spárta. | 2016-07-17 16:57 | Hétvégén állok a Nagy Bevásárlóközpont sokadik sorában, mélán várakoznak v. egymást figyelik az emberek. Egyszer csak az előttem levő társaság hölgytagja elkezdi énekelni, a " Paff a bűvös sárkány" -t. A többi sorból is látható élvezettel őt figyelik, bluesból a folk területére szakadt pillanatművésznőt Ekkor a pénztárosnő elcsigázott arca is földerül: "Á, művész úr, megint itt nálunk...." A megszólított, nyurga, hosszú hajú, őszülő úr, diszkréten mosolyog, látszik nem először kerül ilyen helyzetbe. Ő a 100 Folk Celsius , egykori énekese. "A kis unokám most tanulja az általános iskolában a Paffot...- mondja még a pénztárgépnél ülő nagymama, átnyújtva a fizetési blokkot. A művész úr biccent, elköszön, közben kisebb esztétikai vita alakul ki a vevők között a zenei oktatás szükségességéről. A sor megy tovább.....
* * *
Van -e olyan óra, amellyel mérni lehet a szubjektív és az objektív idő eltérését?
* * *
(Spárta vs. Athén) Ha az athéni agorán i. e. 400. körül (a 94. olimpiász évében) sétáltunk volna olajbogyó-, halárusok, fazekasok, szatócsok között, bizonyára vitatkozó emberek csoportjaiba is botlottunk volna. Még bennük élt a testvérháború emléke. Öt éve, a győztes spártaiak le akarták rombolni Athént, hogy birkalegelő legyen helyén ( Plutarkhosz ír erről Lüszandrosz életrajzában. A győztes hadvezérek lakomáján egy phoikoszi Euripidész Elektrájából énekelte. " :::Agamennón magzata/ íme ma, Elektra, mezei lakodba jöttem", ekkor megrendültek,s megkönyörültek az athéniakon.).
Nos, láthatnánk a piacon egy 70 év körüli, hamiskás mosolyú, tömpe orrú vénembert, fiatalokkal körül véve, akik odaadóan figyelik, néha nevetnek az őket ugrató megjegyzésein. A társaság tagja egy a 30. éve fele járó arisztokrata, aki az Iszthmosz-i játékokon birkózásban első lett, aki majd megörökíti mesterét az utókornak (csak kétszer említve saját nevét egész életművében. A tanító, Szókratész halálakor így: "Platón nem volt ott." Ez a világirodalom egyik legfájdalmasabb mondata. Még egy tanítvány megírja majd a szofista mester élettörténetét, Xenophón, ki ez időtájt tízezer zsoldost vezet Perzsiából haza a Fekete - tengerig. Mindhárman athéniak, s mindhárman Spárta szimpatizánsok. Majd 30 évig tart a Peloponnészosz-i háború. Voltaképp azért: ki az első a görög államok szövetségében. A perzsa háborúig Spárta (főleg katonai) vezető szerepe megkérdőjelezhetetlen. Utána létrejön a Déloszi Szövetség, Athén főségével, a kincstáron (a védelmi szövetség tagjai rendszeresen fizetnek a közösbe) ők tartják a kezüket. A szövetségből kilépni nem lehet, tagjait Athén kolonizálja (Jellemző, amit az athéni követek Méloszon mondanak: "Nézetünk szerint azt fogjátok tenni, amit helyzetetek megenged.....az emberek közötti tárgyalás alkalmával a jog csak egyenlő kényszerítő erő esetén érvényesül, egyébként pedig az erősebb azt teszi, amihez megvan az ereje, a gyengébb pedig enged.", Thuküdidész, Méloszi dialógus). Ezután Méloszt elfoglalják, férfilakosságát megölik, a z asszonyokat, gyerekeket rabszolgának eladják. E zűrzavaros korból jellemző-szomorú, mai ésszel nehezen fölfogható történet; a spártai hadifoglyoknak azért vágják le a hüvelykujját, hogy dárdát ne tudjanak hajítani, de rabszolgaként az evezőt még használhassák. Ekkor a választott 10 hadvezető -kik e döntéseket hozták- egyike Szophoklész. i.e 399-ben Sz. kiissza a bürökpoharat, Platón Egyiptomba, Szicíliába utazik, majd Athénban megalapítja Akadémiáját. Közel 30 év múlva Hellasz vezető állama Thébai lesz (i.e. 371. Leuktra-i csata Spártával, győzelem) jó 30 évig évig (i. e. 338. Khairóneia-i csata a makedónokkal, vereség). Kezdődik a hellenisztikus kor. A görögség eddig egy lábbal Európában, a másikkal Ázsiában állt. Súlypontja elmozdul, innentől mindkettővel Ázsiában áll.
| |
9. | [tulajdonos]: Este van | 2016-07-16 12:14 | BékE. P.oraira! | |
8. | [tulajdonos]: M. Aurelius a 6 - os villamoso | 2016-07-12 18:45 | Két öreg csöves száll fel rekkenő hőségben a 6 - os villamosra. Az egyikőjük kivénült bunyós, a másik kiapadhatatlan entellektüel. Vastag a szemüvege, szénporos a hangja. Ő beszél: tegnap az a kis zuzmó csaj, letetoválva teste, orrában, szájában apró karikák, mikor már ülnék a helyemre odarikkant: "stop, az az enyém!" Tied ám az én mallorcai nyaralom, ezzel leültem. Elkezdett rikácsolni, mint egy japán kakas, lehetett 16 éves, aszongya, hogy: az ő apja a BRFK -ban dolgozik. - Ide figyelj kisanyám, dolgozhat apád az ORFK - ban, Btk -ban, MTI - ben, OTP - ben, ha nem állsz arrébb, kiveszem az orrodból, de még a szádból is a karikákat. - Nem bántottad? - szólal meg körbepillantva az utasokon az exbunyós. - Ááá, dehogy -l ágyul el a szénporos hangú, ugyan mááár. Ekkor veszem észre ölében fél tucat könyvön Marcus Aurelius Elmélkedéseit. "Közel az idő, mikor mindenkit elfeledsz, közel az idő, mikor téged mindenki elfeled,"
* * *
"Hol az igazság? - kérdi Pilátus. Nem vár feleletre. Kettőzd a tétet - mondja az óra a táncosnak, ki már öregedne. Kettőzd az őrt! - így szól a Hatalom s határokat szabat. Lyukak az égen - mondja a gyermek, ha nézi a csillagokat. (Louis Macneice: Hol az igazság? - ford. Vas István)
Nincs megnyugtató válasz a pilátusi kérdésre, ahogy egy jeles janzenistától tudjuk, más az igazság a Pireneusokon innen, s más a Pireneusokon túl, s szintén ő; ha Kleopátra orra kicsit nagyobb, a történelem másképp alakul. Nem ugyanazt a teleholdat látták a XVI. sz-ban eleink, s nem ugyanazt látjuk mi immáron N. Armstrong lábnyomával. Mégis olyan kilátópontokat, magasleseket keresünk, ahonnan a szellem égboltja a legteljesebb. "Mi a tévedés, ha az igazság is a tévedés egyik fajtája," - kérdi Nietzsche, sejtetve: az optimális tévedések az igazsághoz egyre inkább közelítő, szükséges "éltető hazugságok" . Eképp az aranymosónak a hulladékot, fölösleget is tartalmazó aranyröggel kell beérnie.
* * *
Szódzein tá phainomena (Jelenségek megmentése / megőrzése).
Jól szemlélteti az előbbieket a csillagászattörténet egy - egy fejezete, mikor mindig az az elmélet tűnt életképesebbnek, amelyik leginkább összhangban maradt az újonnan megfigyelt tényekkel. Korrekciók, "hazugságok" tették lehetővé a jelenséges megmentését (pl. a távcső felfedezésével nagyot tágult az égbolt, ekkor születnek Kepler égi, Newton "földi "törvényei). Az ókorban, középkorban, hogy megőrizzék a jelenségeket (szódzein tá phainomena), vagyis az észlelt csillag mozgását tükrözze a körzővel, matematikai eszközökkel papíron kiszámított csillagmozgás, szükség volt bonyolult, kiegészítő elméletekre, így kellett a keringő bolygó középpontját odébb tenni, ahonnan a bolygó egyenletes mozgása már leírható volt (ez az ekvánspont, amitől később frászt kapott Kopernikusz) v. így kellett a keringő bolygó pályájára - ellipszispályában nem gondolkodnak Keplerig, hisz a kör tökéletes, isteni - Püthagorasz, Platón hagyatéka ., deferens kör kerületén forgó kis köröket rajzolni, amin haladva már leírhatóvá vált egy - egy planéta mozgása.
* * *
Akira Kuroszava feledhetetlen filmjének, " A vihar kapujában" - nak két Akutagava Rjunószuke novella - A cserjésben, A vihar kapujában - adja az alapsztoriját (Az 1927 - ben, 35 évesen elhunyt japán író készített egy esszét az öngyilkosságról, majd megvalósítva azt, itt hagyta ezt az árnyékvilágot.). A filmbeli történet szerint egy fiatal szamuráj hazafelé tart feleségével, mikor egy haramia megtámadja őket, asszonyát megerőszakolja, őt párbajban megöli. A történteknek tanúja egy arra járó parasztember. Ő adja elő a tanúvallomásokat - a bíróságon előadott verziók szerintit, ahol a halott szelleme is megjelent -, zuhogó esőben, éhínség idején egy szűk társágnak, 4 látószögből, 4 igazságot. A filmnéző a parasztember meséjének adna hitelt, mikor is egyik hallgatója rápirít: rábizonyítva egy értékes tárgyat eltüntetett a helyszínről. A zuhogó esőben fedezékül szolgáló (buddhista? ) kolostor kapujába letesznek egy síró csecsemőt, -akár egy mai csecsemőinkubátorba- mikor is a narrátor főszereplőnk fölemeli, hazaviszi ("ahol jut nyolc éhes szájnak, jut egy kilencediknek is"),30 éve láttam a filmet, a fiatal buddhista pap , aki a történetmondás alatt végig hitetlenkedik ("az ember gonosz, hazug, menthetetlen") visszaszerzett hitével álltam fel én is sokakkal a moziban. Avval a katarzissal, ami minden nagy művészet sajátja.
* * *
Mintha víz alól néznék fölfelé, az éj csillagokkal lékelt csónak. Ül -e benne valaki, vagy csak egymagában hányódik az űróceánban? | |
7. | [tulajdonos]: Platón és a matematikusok | 2016-07-09 16:45 | Nehéz metafizikai naplót nem írni, hogy a római katona költőt parafrazeáljam - fitoktatva egyben csekélyke klasszika -filológiai tudásom. A katonáról bátyám egy kalandja jut eszembe - Isten nyugosztalja szegényt - , aki lokátoros volt a 70 es évek békeidejében, s már - már elkeseredésében arra gondolt, a Honvéd Körházba vonul. B. tizedes 40 x felsöpörtette velük szeptember végén a laktanyát a lőszerraktárral összekötő 1,5 km -es utat, Z őrmester felmenőiket szinte atyai természetességgel pocskondiázta naponta, Gumi százados pedig- szó szerint- a gatyájába rázta, miután a fél tucatszor megismételtetett performenszben sem sikerült neki a szabvány szerint jelentenie. Mondom bátyám mélabúsan ült a lokátoros térkép előtt, figyelte az éppen a Fertői -tó felől berepülő személyszállító gépet, ami később Székesfehérvár fölött tűnt fel, elálmélkodott a technika, általa addig nem látott fejlettségén. A radarozó masina mellett cigarettára gyújtva jutott eszébe a bevonulás előtt olvasott Platón-i párbeszéd. Kalliklész az erősek jogairól győzködi hallgatóságát, mikor megszólal Szókratész "feleded, hogy milyen nagy hatalom az arányos mértani egyenlőség az istenek és az emberek között." Akkor megnyugodott bátyám.
* * *
Mondják, kétféle matematikus van: a platónikus, ki valós létet ad a számoknak, amik változatlan ideák a tünékeny jelenségvilágban és az, ki az elme szüleményének, így nem valóságosnak tartja őket . Nehéz eldönteni milyen léttel bír a még meg nem talált elkövetkező legnagyobb prímszám (a most ismert 22 millió számjegyből áll), ami ugyan létezik egy platonikus prímszámvilágban, csak mi még nem ismerjük. Vajon értelmesen feltehető a kérdés; létezne ugyanez a szám az emberi elme "detektálása" nélkül is?
* * *
Számokkal elképzelt, volt, most v. majd létező dolgokat jelölünk. Pl. 2 lehetséges háború, 1 asztal velem szemben, 5 megszületendő gyerek, 1 világvége, 3 isten, 4 tündér, sat. Beszélhetek egy ház egy ablakáról, egy szék egy lábáról. Legnagyobb nemfogalom a lét, így a legátfogóbb halmaz, amire még az egy alkalmazható (tudva végtelen az a halmaz, aminek eleme lehet egy másik végtelen halmaz - természetes számok halmazának része a páros számok halmaza, s mindkettő végtelen) a lét, ami VAN. A rómaiak az univerzumot egyszülöttnek nevezték, ez a kifejezés (görögül: monogenész) került be a Hiszekegy imádságba. Egyszülött és nem elsőszülött (prótotokosz).
* * *
Ha 10 éves, átlagos értelmű gyermek elé teszek 3 számsorozatok, többnyire tudják folytatni, szemfülesebbek a három sorozat között kapcsolatot is észreveszik. Egy belső mintázatot, harmóniát, arányosságot. 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9..... 1, 4, 9, 16, 25, 36, 49, 64, 81,... 3, 5, 7, 9, 1, 13, 15, 17, ....... Az első sorozat a természetes számoké, a második ezek önmagukkal szorzott (négyzetszámaik) párjaiké, a harmadik a második sorozat számai közt lévő számok különbségének sorozata, könnyen észrevehető: a páratlan számoké.
Galeilei a szabadesés törvényét e sorozatok arányosságában, viszonyaiban lelte meg. A természet rejtekezni szeret - írta a homályos Hérakleitosz, a természet nyelve a matematika - mondta a világosságra törekvő pisai filozófia professzor. Visszatérve az első és harmadik sorozathoz: az első idő egység alatt minden szabadon eső test 3 egységet esik, a másodikban 5 egységet, harmadikban 7 egységet; összehasonlítva az első és második sorozatot: minden szabadon eső test gyorsulva esik, a megtett út a megtett idő négyzetével egyenlő (arányos). 5 idő egység alatt 25 útegység, 6 alatt 36, s.í.t.
Újból Szókratész: a Gorgiaszból: "A lélek rendjét és összhangját ismét a törvényszerű fejezi ki. Általa lesznek törvénykövetővé és rendszeretővé az emberek. Ez pedig nem más, mint az igazságosság és a mértékletesség. Így van - e? " | |
6. | [tulajdonos]: Egy nő sír a HÉV -en | 2016-07-08 16:47 | Egy nagydarab nő siet a Cs. - i HÉV végállomása felé. Hangosan sír. - Még cigarettázik is - jegyzi meg a kis presszó mellettem álló csaposa. Két vékony férfi kíséri fegyelmezetten. Mi bánthatja? Ott hagyta a férje, meghalt valakije, meglopták, beteg a gyereke, nem kapta meg a fizetését? Annyi ok van a sírásra.Szerencsétlenségemre a kis társaság kupéjába szállok fel. A nő folytatja. A keszeg férfi egykedvűen néz maga elé. A másikon konok nyugalom. Panaszos bömbölése hullámként nyeli el hajótörött szavait. Sírás része lesz jelenlétének, akár a levegővétel. Mindig sír valaki, egyik abbahagyja, a másik elkezdi - írja S. Beckett talán a Godot -ban.
* * *
A görög nő mindennapi életéről keveset tudunk, férfiakéhoz képest mindenképp. Megállapítható, más ókori kultúrákban nem jutott olyan alkotó szerep a szépnemnek, mint a hellénekében. Elég a költőnőkre gondolni: Szapphóra, Korinnára, Anütéra. Korinna egyes szerzők szerint többször legyőzte költői versenyen a szintén Thébai -i Pindaroszt. I. sz. V. sz. - i Alexandria vezető csillagásza, matematikusa az újplatónikus Hüpatia, akit a Szt. Kürillosz által felbőszített tömeg meglincsel; kagylóhéjakkal levájják a húsát.
A költők révén ránk hagyott nőalakok (Ariadné, Andromakhé, Antigoné) képet adnak önfeláldozó nagyságukról. Egy pillanatra elfordítva fejünket, megfeledkezve a hetérákról (Aszpaszia).
* * *
Ascher Oszkár idézi Kosztolányit: "A jó író mindennap elfelejt egy szót." Nyugtalanító gondolat, nem feltétlen igaz.
| |
5. | [tulajdonos]: K.N.! | 2016-07-07 16:25 | Tehát: (helyesen .....) írom a továbbiakban.
* * *
Jó pár éve Nagy Frigyesről szóló filmben hangzott el a király haldoklásakor: "Istenem kezedbe ajánlom lelkem." "De van -e Isten? De van - e lelkem?"
* * *
Vannak nagy clitoris - ú férfiak, kik reménytelenül keresik kis phallos - ú női párjukat. A'la Platón.
* * *
La Rochefoucauld maró gúnya mögött ott van Mme de la Fayette elnéző mosolya.
* * *
Ókor vége: mikor elhagyták az istenek. Filológusok Plutarkhoszra hivatkoznak. aki leírja, egy hajóról hallották matrózok kiabálását: "A nagy Pán halott!"
Longosz Daphnisz és Chloé c. bukolikus regényében (amit Goethe szerint minden évben el kellene olvasni) a pásztor fiú megkéri a pásztorlány kezét esküdve Artemiszre, Aphroditéra, Hérára stb. A kislány nem adja be a derekát. Azt monda: Esküdj meg a juhaidra! Akkor hiszek neked.
| |
4. | [tulajdonos]: Kedves Naplóm! | 2016-07-07 15:48 | Köszönet a DOKK-nak, hogy felületet ad, ami nekem tükör, az olvasónak ablak. Mottónak Szt. Ágoston szavait írhatnám: - Mit is szeretnék megismerni? - Semmit, csak Istent és a lelket. - És semmi mást? - Valóban semmi mást.
Persze egy napló az őszinteség elkendőzésére szolgál, így én sem szeretnék magamutogató álpózában tetszelegni. Mégis metafizikainak nevezhető (mi más lenne Isten és a lélek) gondolataim, szösszeneim cetlijegyzeteit írom a tobábbiakban.
| |
3. | [tulajdonos]: Kedves Naplóm! | 2016-07-07 15:48 | Köszönet a DOKK-nak, hogy felületet ad, ami nekem tükör, az olvasónak ablak. Mottónak Szt. Ágoston szavait írhatnám: - Mit is szeretnék megismerni? - Semmit, csak Istent és a lelket. - És semmi mást? - Valóban semmi mást.
Persze egy napló az őszinteség elkendőzésére szolgál, így én sem szeretnék magamutogató álpózában tetszelegni. Mégis metafizikainak nevezhető (mi más lenne Isten és a lélek) gondolataim, szösszeneim cetlijegyzeteit írom a tobábbiakban.
| |
2. | [tulajdonos]: Kedves Naplóm! | 2016-07-07 15:48 | Köszönet a DOKK-nak, hogy felületet ad, ami nekem tükör, az olvasónak ablak. Mottónak Szt. Ágoston szavait írhatnám: - Mit is szeretnék megismerni? - Semmit, csak Istent és a lelket. - És semmi mást? - Valóban semmi mást.
Persze egy napló az őszinteség elkendőzésére szolgál, így én sem szeretnék magamutogató álpózában tetszelegni. Mégis metafizikainak nevezhető (mi más lenne Isten és a lélek) gondolataim, szösszeneim cetlijegyzeteit írom a tobábbiakban.
| |
1. | [tulajdonos]: Kedves Naplóm! | 2016-07-07 15:48 | Köszönet a DOKK-nak, hogy felületet ad, ami nekem tükör, az olvasónak ablak. Mottónak Szt. Ágoston szavait írhatnám: - Mit is szeretnék megismerni? - Semmit, csak Istent és a lelket. - És semmi mást? - Valóban semmi mást.
Persze egy napló az őszinteség elkendőzésére szolgál, így én sem szeretnék magamutogató álpózában tetszelegni. Mégis metafizikainak nevezhető (mi más lenne Isten és a lélek) gondolataim, szösszeneim cetlijegyzeteit írom a tobábbiakban.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|