Bocsánatot kérek, Zoltántól. Nem nézek utána, elhiszem, hogy Duma kapott szavazatot Szilasitól. azt kellett volna írnom, Valaki. Biztosan azért kapta, mert megérdemelte. Ahogyan te is megérdemelted volna, Zoltán, vagy bárki.
Adok neked most tíz pontot. Csak úgy. Kérek minden árgus szemekkel figyelőt kizárólag erre hivatkozzon legközelebb tényként, semmi másra.
Agysejtjeim számát ne számoljátok. Higgyétek el, egyre kevesebb. A.
Tudod, kedves Zoltán, nehéz helyzetbe hoz minket az Internet gyorsasága.
Régen egy levél megírása több időt hagyott a töprengésre, arra, hogy akár meg is gondoljuk magunkat. Még úton a postaláda felé is rengeteg időnk volt rá, hogy visszaforduljunk.
Az Internet még ott is kiszolgáltatottabbá tesz minket akár még a személyes beszélgetésénél is, hogy amit leírtunk, visszavonhatatlan, örökké ott marad, és nem hagyja magát elfelejteni.
Gondold végig, írtál-e már olyat, amit legszívesebben kisatíroztál volna? Én biztos, hogy igen. Nincs más lehetőségünk, mint átgondolni, hogy a másik ember is kerülhet hasonló helyzetbe!
El elfajult vita magától nem oldódik fel, csak mélyül. A felek egymást hergelik, és ezt csak fokozza, hogy mások előtt akarjuk megvédeni igazunkat.
Itt, a Dokkon már mindannyian számtalanszor kitárulkoztunk, már mindenki elhelyezett magában minket egy fiókban. Nem hiszem, hogy komoly mértékben megváltozna a pozícióm azért, mert momentán egy újabb vitában nekem van-e igazam. Az viszont biztos, hogy nyilvánvaló ingerültségem láttán elriasztom magamtól az embereket. Kinek lesz kedve bárkinek kapcsolatot keresni velem, ha láthatóan egy ketyegő bomba vagyok?
Még egyet: - a sértődöttség, a harag csak a saját életünket keseríti meg. Másnak módja van kikerülni minket, de nekünk a nap 24 órájában együtt kell élnünk vele.
Kedves Gyurcsi! Te olyan bölcs vagy. Hagynom kellett volna? Nehéz, mert sokszor voltam kárvallottja már. Ez egy folyamat. Amit A. tévedésből írt rólam, arra X. vagy Y. legközelebb már tényként hivatkozást. Ehhh.
Már bocsánat, de hol és mikor kaptam én jogcím nélküli, plusz szavazatot Szilasi Katitól? Amikor Kati vezette a játékot, furim, Duma György és Francesco de Orellana szavazott rám. Kati nem. Ő Duma Gyuri versére. Így kerültünk 3-3 ponttal holtversenybe. Aki nem hiszi, nézzen utána. Semmiféle jogtalan előnyt nem szereztem, ami fölött Anikónak szemet lehetett volna hunynia. Sőt. Most meg, így utólag, akaratlanul is megbélyegez ezzel a megjegyzéssel.
Akkor viszont elnézően hallgatott, amikor egy játékban ugyanazon személy két néven vett részt és két néven összehangoltan szavazott, miközben mindenki más csak egy személyként, a maga nevében volt jelen.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a játékot nem én találtam ki. A két nagyobbik fiamtól tanultam, akik egy kiváló pedagógustól, Pósa Lajos bácsitól tanulták. Pósa Lajos matematika-táborokat szoktak szervez iskolás gyerekeknek. Napközben matekoznak, esténként ilyen irodalmi játékokat játszanak, mint a mi Végejónk.
A videón látható az eredeti szülőatya.
A.
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
Kedvenc versek
Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
