| KIEMELT AJÁNLATUNK |  |
| Új maradandokkok |  |
| Prózák | |
| FRISS FÓRUMOK | |
| FRISS NAPLÓK | |
| VERSKERESő |  |
| SZERZőKERESő | |
| FÓRUMKERESő | |
|
NAPLÓK: Hetedíziglen Legutóbbi olvasó: 2026-02-07 09:31 Összes olvasás: 445586| 6014. | [tulajdonos]: Helyzet | 2022-11-20 15:44 | | Még egy szavazatra várunk. /Remélem, Páfrány nem lábatlankodik túlságosan! / Kati | |
Olvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkül| 6012. | Edit: voks | 2022-11-20 13:59 | 4-0.5p
6-0.5p | |
Olvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkül| 6010. | Filip Tamás: szavazok | 2022-11-20 10:25 | A játékban nem vettem részt, de szeretnék szavazni.
Fél pont az egyesnek,
fél pont a hatosnak. | |
Olvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkül| 6006. | [tulajdonos]: szavazásra | 2022-11-19 23:35 | | A szavazással együtt még lehet küldeni a megfejtést. / Kati | |
| 6005. | [tulajdonos]: szavazásra | 2022-11-19 23:32 | 1.
...irtás...
hiába forr
hiába kavarog
az utolsó szó
az erdőben csavarog
hiába mégis
hiába minden
reszket a hangom
varázslat sincsen
megfakult kép
megfakult arcok
az erdő csak emlék
a dámvad is
szalagról barcog
2.
Gurítás
"az égre gurítom a sort," (Szabó Magda)
Vers, neked is? Keresett sima szó ami pont belegördül?
És ha gurítod a hang
csillog a szó peremén. Ragyogó krizolit ha az erdő
reszket a talpa alatt,
és kifakult faopál ha hiába a forma igája
mégis a földre gurul.
3.
Ha én egyszer azt mondom...
Amikor látom a felpuffadt egoizmust
diszkréten félrepillantok,
megfakult léptekkel osonok tova.
Ismerem a királyt, tudom ha észreveszi a csöppnyi reszketést,
egy hangban még jobban felerősödik duhaj kedve.
Merő szórakozásból kikergeti az erdőbe a halandót,
persze térkép nélkül, hogy előbb tévedjen el,
mint utána küldene egy keresőbrigádot.
A szolga mégis minden egyes nap szóban
és tettben megcsókolja köpenye szegélyét,
hűséges kutyaszemekkel követi minden mozdulatát,
hátha egyszer felülhet mellé a trónra egy kicsit.
4.
játék
reszketeg az erdő hangja
hiába a könyörgő szó
mégis letarolják zsenge fáit
kifakult az emberség itt
riadt madarak messze szállnak
azt cserregik: el innen el
5.
Advent havában
Fakó vagyok már,
foltozott lélek.
Hangom erőtlen,
reszket, mint
széljárta erdőben
a fák levele.
Ó, te magasságos…
De kinek is beszélek?
Hallja talán, ám nem
érti az efféle beszédet.
Számból mégis egyre
vérzik a szó. Hiába.
Visszhangzik csak az ég,
advent hideg havában.
6.
mégis a szélkakas
fásult vason
még cickahang a reggel
csendes kaland
kis rozsda reszketés
aztán a szél
hangos szóharaggal
erdőt nyerít
ménes dob szerte-szét
hiába ősz
csak fújj fakó hadaddal
levélcsatában
az érccel
nincs esély
7.
Jövendölő
Már nyolcmilliárd ember él,
megtesz mindent, mit eltökél,
nem állja útját semmise,
se guillotine, se szentmise,
elpusztít, fertőz, szétzilál,
alvás közben is lesben áll.
Kihalt fajokat gyarapít,
ciklont, tornádót haragít,
erdőket fektet sok-vállra,
óceánt szennyez foszlánya,
akár a vírus szétterül,
mindenhol pusztít, emberül.
Reszketeg hang a tudós szó,
végre lehűlni volna jó,
fekete vérben tocsogunk,
s forraljuk végül fel magunk,
hiába értjük, túl nehéz,
elengedni, mit fog a kéz.
Köntös, egy saru, ennyi volt,
mit ecce homo birtokolt,
ki kincset gyűjt, az elvakult,
tudása mára elfakult.
És mégis, mégis, élni kell,
változik tán a lét-vitel,
minden marhánk, ha elfogyott,
nyelhetjük majd az éhkoppot,
víz lesz a bor, és bor a víz,
kopott saru a legszebb dísz.
8.
Kihalás
Erdőirtó gépek. Sok nagytestű állat
vijjogó hangja szól, mind párt keres,
dagad a vérolaj, de csak reszketeg
veteránjai ők a szent hidraulikának.
Egykori fanyűvő. Ki mára mégis ócska
roncs lett, fakult jelei elenyésznek,
csendbe, rozsdába fojtja a természet,
hiába is vágyott matchbox markolókra.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
|
