| KIEMELT AJÁNLATUNK |  |
| Új maradandokkok |  |
| Prózák | |
| FRISS FÓRUMOK | |
| FRISS NAPLÓK | |
| VERSKERESő |  |
| SZERZőKERESő | |
| FÓRUMKERESő | |
|
NAPLÓK: Baltazar Legutóbbi olvasó: 2025-11-29 01:58 Összes olvasás: 646886| 21. | [tulajdonos]: próúbalevíl | 2007-06-20 22:08 | | Annyiszor jelenik meg a friss naplók között ez a szegény Baltazár, de valami mindig becsapja a rendszert. Most megtöröm az átkot, és próbálok életet lehelni a naplómba. Kelj föl és járj! | |
| 20. | [tulajdonos]: kín | 2007-04-26 23:45 | | Láthatod, hogy amit a "ti világotoknak" látsz, mennyire kínozhatja még azt is, aki valamennyire a keresztény kultúrkörbe, e vallás erőterébe helyezi el magát. Kérdései olyanok, amelyekkel nem tud konkrét személyhez fordulni - elmondja hát "mindenkinek". | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 19. | pálóczi: fáj bizony | 2007-04-26 23:05 | | Azt pedig végképp természetellenesnek érzem, hogy egy hittérítő "lecsapott" a feleségemre és megtérítette. Otthon nincs hitvita: nyakra főre olvahatja a feleségem a bibliát, meg "Az életem Krisztus a halál pedig az én boldogságom" típusú könyveket. De azért fáj. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 18. | Pálóczi: csak az "egyik" | 2007-04-26 23:01 | | Én nem érzem természetesnek a keresztény hitet. Én természetellenesnek érzem azt, mégpedig az elragadtatott ateista szemszögéből nézve. Aki az igazi Felettünk valót (vagyis a Természetet) az utolsó jégkorszak utáni világot megteremtő zsidó-keresztény Isten felettesének érzi. Ezt csak tájékoztatásul közlöm, hogy tudd: ilyen szerző is ír a DOKK-on. És él nélkül emlékeztetlek: a ti világotok csak az "egyik" nem pedi - "A" - világ. | |
| 17. | [tulajdonos]: fáj | 2007-04-26 21:22 | Jézus mindig úgy szól az emberekhez (még az apostolokhoz is), hogy lényegében nem törődik azokkal a kötelékekkel, amelyek az emberi kapcsolatok szükségképpeni velejárói, szavai mindig az egyedhez szólnak, akinek mintha nem lenne se apja, se anyja, se tstvére, se házastársa, se gyereke, se munkája, se múltja, szokásai, tapasztalatai. Az embert kizárólag az Istenhez való kötődés szempontjából szemléli, ez pedig számomra azokhoz a mai kisegyházakhoz teszi hasonlatossá a kereszténységet, amelyeket manapság megítélünk, mondván, nincsenek tekintettel a családi kapcsolatokra, kiragadják az embert természetes kötelékeiből.
Jézus többször mond szinte megbotránkoztatót (ilyenkor mindig szeretném azt hinni, hogy az evangelista túloz buzgalmában), aminek persze mindig az a célja, hogy az embereket Istenhez vigye közelebb, akár minden egyéb kapcsolatuk kárára. Jézus sohasem beszél munkáról, családról, tanulásról, művészetről, államról - vagyis mindig az élet egy (legyünk méltányosak: a legfontosabb) dimenzióját állítja mondandója középpontjába. A hagyomány sokat gazdagított-finomított ezen, lassacskán beemelte azokat az elemeket a tanításba, amelyek Jézus (leírt) szavaiban nem szerepelnek, csak így alakulhatott ki, hogy ma már a keresztény hit és a családi élet összekapcsolását természetesnek érezzük. | |
| 16. | [tulajdonos]: oral history | 2007-04-15 21:53 | | Pontosan két hete történt, Budapesten, egy napfényes délelőttön. A Csepel felől érkező Suzuki Swift a Soroksári út belső sávjára fordult. A piros lámpánál nagy sebességgel indult, könnyedén lehagyva a mögötte lévő Volvo terepjárót. A Volvo aztán beérte a Suzukit, vezetője lehúzta az ablakot és válogatott trágárságokat zúdított annak sofőrjére és utastársára. A vezető egy apa volt, utasa pedig húsz éves lánya. Aztán eléjük vágott, majd többször erőteljesen fékezett, hátha beléje szalad a kisautó. Aztán visszasoroslt a középső sávba, és próbálta a Suzukit leszorítani az útról. Ez nagyjából a Boráros tér előtt, a Duna-háznál sikerült is. Megálltak, a Volvós kiszállt, a Suzukit vezető férfi is. A Volvósnál (mondani se kell, kigyúrt, kopasz fickó) kisebbfajta kard méretű kés. A lány ezt meglátva kipattant a kocsiból, és a kés és apja közé ugrott. A kést mellének szegezte a férfi, és megkérdezte: "Leszúrjalak?". A Volvóból kiszállt az utas, talán "főnöke" a sofőrnek, és leállította a fenyegetőt, aki búcsúzól még arcul köpte az apját védő lányt. | |
| 15. | [tulajdonos]: pofa be | 2007-04-13 22:23 | | Korábban azt hittem, hogy a széttört mettlachi lapokból összeállított mozaikok kizárólag a hatvanas évek Magyarországának jellegzeteségei voltak. A kor szűkös kínálatából alakította ki a magyar találékonyság ezeket a még mindig sok helyen látható járófelületeket. A minap azonban láttam a Pofa be című francia vígjátékot, amelyben egy vidéki kocsma kőburkolatában ráismertem erre, a "hungarikumnak" hitt megoldásra. | |
| 14. | [tulajdonos]: ha | 2007-04-09 22:16 | | Ha egyszer lesz honlapom, akkor HOMME-PAGE-nek fogom hívni. | |
| 13. | [tulajdonos]: anyaország | 2007-04-09 21:59 | Van egy ember, akinek a családnevét a román helyesírás szerint IUHOS-nak kellett írni. Még az ötvenes években kötelezték a családot, hogy az eredetileg használt JUHOS-t erre változtassák. Nincs appelláta, diktatúra van.
A fiú áttelepül Magyarországra, magyar állampolgárságot szerez, és nem kapja vissza a rendes, magyar helyesírás szerinti nevét, mert az eredeti állapotot nem tudja bizonyítani. Van ugyan egy egyházi dokumentum a birtokában, de ezt a magyar hatóságok nem fogadják el, mivel csak az állami anyakönyvezés előtti egyházi okiratoknak van ilyen kérdésben bizonyító erejük.
Adva van tehátz egy magyar nemzetiségű, Magyarországon élő, magyar állampolgársággal rendelkező ember, aki román helyesírás (és -ejtés) szerinti nevet visel. Ha jól meggondolom, névváltoztatási kérelmet kell benyújtania ahhoz, hogy visszakapja azt, ami az őseié és az övé.
MOSTOHAANYAORSZÁG.
| |
| 12. | [tulajdonos]: szig | 2007-04-04 18:58 | Ma láttam egy ideiglenes személyazonosító igazolványt. Kedves kis kártya, miniatűr betűkkel. Az állampolgárságra vonatkozó rész ennyit tartalmazott: hun.
Tehát azok a honfitársaim, akik igazolványuk elvesztése vagy ellopása miatt ideiglenes okmányt kapnak, átmenetileg állampolgárságot váltanak, és hunokká válnak. Könnyű azt mondani, hogy hun állam nincs, így hun állampolgárság sem létezik, de nincs mit tenni, ezt egy közokirat tartalmazza.
Szinte hallom, egyesek némi lesajnáló hangsúllyal azt mondják, itt a hun szó annyit jelent, hogy az illető hun(garian), vagyis magyar, csupán a hivatkozott közokirat ezen része Shakespeare nyelvén íródott. Érdemes megfontolni ezt az érvet is, de én képtelen vagyok elhinni, hogy az egész világot elárasztó angol nyelv egy magyar közokiratba képes legyen beférkőzni, kiszorítva onnan egy magyar szót. Ennél még az is valószínűbb, hogy a hun-magyar rokonság magukat gondosan álcázó hívei bevették a közigazgatás eme bástyáját, és a mindenki éberségét kijátszva elintézték ezt a kedves kis csalafintaságot...
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
|
