NAPLÓK: Baltazar Legutóbbi olvasó: 2025-10-17 11:08 Összes olvasás: 634438Olvasói hozzászólások nélkül| 1618. | Kieg: észít Ő | 2012-10-15 17:30 |
Az Érd-Sóskúti-fennsík 170-220 m-es tengerszint feletti magasságot elérő területébe mintegy 15-35 m mélyen vágódott be az az aszóvölgy, amelyet a helybeliek csak Mélyárok néven emlegetnek, ám a külö-nösen hangzó Fundoklia-völgy néven vált ismertté. Hossza mintegy kilométernyi, de völgyfőjét, felső harmadát elválasztja az M7-es autópálya az alsó, meredek oldalú résztől, amely természeti értékei miatt, 1999 tavaszán helyi védettséget kapott.
A terület igazi csemege a növények iránt érdeklődők számára, gyepei és völgyalji bozótosa több megle-petéssel is szolgált a kutatóknak: az itt előforduló, több mint 300-féle növényből 32 a védett faj, 10-12 növénytársulásából 5 fokozott védelemre és 1 védelemre javasolt, ezek közül 2-nek különleges, helyi változata él a völgy környékén. Az állatvilág kevésbé kutatott, eddig mintegy 20 védett gerinces (emlős, madár, hüllő) és még ennél is kevesebb védett gerinctelen faj jelenléte bizonyított, de valószínűleg ennek többszöröse, a környék bőven rejteget még érdekességeket.
Különlegességét fekvésének és kőzetanyagának köszönheti. Hazánk hegységei zömmel középidői üledékekből állnak vagy vulkáni eredetűek. Fiatal mészkő csak kevés helyen maradt a felszínen, mivel vagy lepusztultak az idősebb kőzetekről, vagy az utolsó 5 millió év vastag üledékrétegei fedték be. Ilyen fiatal mészkő, a 10-15 millió évvel ezelőtti sekély tengerekben, főleg csigák és kagylók héjából összecementálódott szarmata mészkő, amely a Tétény-diósdi térség és az Érd-Sóskúti-fennsík felszíni kőzete. E mészkő jellegzetessége, hogy könnyen aprózódik, porlik, ezáltal felszíne szinte állandóan mozog, így csak a laposabb térszinteken, vagy a horpadásokban alakulhat ki rajta talaj, a vékony, gyorsan kiszáradó redzina. Ebben a sajátságában nagy hasonlatosságot mutat a nagyon nehezen málló, ám jól porlódó dolomithoz.
Korábban valószínűleg ritkás, bokros tölgyerdő borította ezt a hegyvidéket, napjainkban többnyire pusztafüves lejtősztyeppet láthatunk itt. Néhol, a fennsíkot szegélyező lejtők aljában még megtalálni a hajdani lösztakaró maradványait, de a földművelési próbálkozások és a gyakori legeltetés miatt az eredeti növényzet jelentősen károsodott, így csak kisebb foltokban láthatunk löszpusztagyepet, és löszcserjést.
A meredekebb lejtőket az erős lepusztulás miatt váztalaj, vagy csak kőtörmelék, kőpor borítja, több helyen előbukkannak a mészkő vastag rétegei. A kedvezőtlen körülmények miatt szárazságtűrő, keskeny levelű növényfajok képeznek ritkás gyepet. Ez a mediterrán jellegű sziklafüves lejtőgyep, árvalányhajas sziklagyep és a nyílt szarmata mészkősziklagyep otthona. Ritkulnak a gyepképző fajok, s csak a karógyökerüket mélyre eresztő, párnát képező, cserjésedő növények dacolnak a körülményekkel. Az öreg naprózsák töveit tanulmányozva láthatjuk, hogy 5-10 centiméterrel magasabb volt életük kezdetén a talaj. A szarmata mészkő jellegéből származó, természetes eróziós folyamatok képét láthatjuk itt.
Másutt, ha egy kicsit lejjebb ereszkedünk, a hazai száraz erdők helyén kialakul tövisesek szokványos melegkedvelő cserjefajai között, még ott találjuk a hajdani tölgyesek és szegélynövényzetének maradványait, majd a bokrok között áttörve, elérjük a lejtő legalját. A völgy mélyét hűvös, párás levegő üli meg, ahol a középhegységek üdébb részeire jellemző gyertyános-tölgyes fái, és aljnövényzete maradt fenn napjainkig. Ez annak köszönhető, hogy a völgy nyugat-keleti irányú, így a déli napsütés nem éri a meredek lejtőjű árok alsó részét, amely hidegcsapdaként működik. Az így kialakuló hőmérsékleti inverzió, és a tovább megmaradó nedvesség miatt régió-alávetődést figyelhetünk meg, vagyis 4-500 méteres tengerszint feletti magasságú hegytető növényzetét láthatjuk itt. Az északnak néző lejtő ugyancsak kevésbé melegszik fel, ezért az északi oldalon a bokrok jóval feljebb kúsznak, míg a gyorsan kiszáradó délinek csak az aljában életképesek.
Könnyű ellenőrizni az igazságot, hiszen a Fundoklia-völgynek létezik egy ikertestvére Sóskút határában. Csakhogy az déli irányban fut, így mindkét oldala és az alja is napos, emiatt a növényzete egyhangúbb, és védett értékekben szegényebb.
Szemben a Kakukk-hegy taposást, bolygatást nem tűrő, féltett lejtőivel a Fundoklia-völgy mint kirándulóhely is javasolható! Sőt, az lenne igazán jó, ha minden érdi ismerné, becsülné, tisztában lenne értékeivel. Mert akkor egy kicsit jobban tudna rá vigyázni is! Séta közben azonban a már meglevő ösvényeket ne hagyjuk el, feleslegesen ne tapossunk le semmit, ne szedjünk virágot, hisz itt is sok a törvénnyel védett ritkaság. Feleslegesen ne zavarjuk a természetet!
Részlet Halász Antal A Fundoklia-völgy című írásából
Forrás: Érdi Krónika II. bővített kiadás 2004 | |
| 1617. | [tulajdonos]: kapcs ford | 2012-10-15 17:28 | Korábban már írtam, hogy szívesen jelenítem meg a naplóba írott bejegyzéseket, extrém eseteket kivéve nem szándékom, hogy távol tartsak innen másokat.
Csak egyet kérek, nagyjából abban a világban igyekezzetek megmaradni, amelyet ezzel a naplóval építgetek. Azzal biztatom magam, hogy elég tágas, nem olyan nehéz kapcsolódni hozzá.
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 1616. | Pálóczi Antal: HELYES ÍRÁS EZ, IGEN | 2012-10-15 17:09 | Igen ezeket tényleg kopiztam, a fejemből. (fej = kop(f) /ném.)
Én így írok helyesen; (fésült haj, tiszta ing, mosoly...; egész helyeskén...)
Tehát (csak a miheztartás végett és mert talán eszel majd a tudás fájáról:)
"Az ablakomból átlátok a Tétényi fennsík felett, Érdig és még tovább. Látom a Duna egy kicsi szakaszát, fölötte a százhalombattai magas parttal. A kettő között húzódik a Fundoklia völgy, Érdliget határában. Annak egyik magaslati pontján találta meg Gáboriné Csánk Vera vagy 40 évvel ezelőtt Európa egyik legjelentősebb neandervölgyi lelőhelyét, amelynek az az érdekessége, hogy nem barlangban, hanem a szabad ég alatt, egy többszobányi mészkő medencében fedezte föl a több ezer év alatt felhalmozódott tábori csontmaradvány hulladékot. Az ősember ott élt és vadászott 50-60 ezer évvel ezelőtt, mert az akkor már létező karszt kimaródás, a "Fundoklia völgy" volt a vadváltó, s a csordák és nagyvadak abban vonultak inni az akkor már "ugyanott", vagyis az említett magaspart alatt folyó ős-Dunához. Majd eltelt 8 ezer év, és egyszer csak megint elfoglalta ugyanazt a helyet az ősember, anélkül, hogy tudott volna elődeiről. S hogy miképp találta meg? Úgy, hogy megfigyelte, honnan nyílik a legjobb kilátás a vadváltóra, s már meg is találta ugyanazt a pontot. És megint több ezer évig időszakosan ott vadászott, eleinte főleg barlangi medvét, ami megdöbbentő, mert hol vannak ott barlangok (a Tétényi fennsík alatt talán feltáratlant karsztüregek rejlenek). Minderről a szerző francia és magyar nyelven írt szakmunkájában lehet olvasni, népszerű változata Az ősember Magyarországon című kötet." | |
| 1615. | [tulajdonos]: megVilágosodás | 2012-10-15 15:00 | Az Elveszett jelentésben sok szó esik japán neves whiskyjéről, a Suntoryról. Nem emlékszem, pontosan hogy is hangzott a filmbeli reklámmondat, de valahogy így: ha eljön az este, eljön a Suntory ideje.
Bújkált bennem egy furcsa érzés, meg akartam fejteni, mitől is hangzik olyan különösen ez a szó a kelet-ázsiai környezetben. Ma megvilágosodtam. A Suntory kiejtve szantori, ami csak egy hanggal több, mint az, hogy szatori. Szatori és szantori. Most pedig töltök magamnak egy
szkaccsot. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 1614. | ősnő: idő | 2012-10-15 10:50 | Ez a te naplód, pálóczi?
Ha igen, akkor gratulálok.
Ezeket az őstörténetin szövegeket nyilván másoltad valahonnan (copy+paste),
mert hiányoznak belőle a szokásos orbitális helyesírási hibáid.
Csak így tovább! Fog ez menni!
29 ezer év múlva egész jó lesz. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 1613. | Pálóczi Antal: EGYETEK ELŐBB A TUDÁS FÁJÁRÓL! | 2012-10-15 09:51 | Az ablakomból átlátok a Tétényi fennsík felett, Érdig és még tovább. Látom a Duna egy kicsi szakaszát, fölötte a százhalombattai magas parttal. A kettő között húzódik a Fundoklia völgy, Érdliget határában. Annak egyik magaslati pontján találta meg Gáboriné Csánk Vera vagy 40 évvel ezelőtt Európa egyik legjelentősebb neandervölgyi lelőhelyét, amelynek az az érdekessége, hogy nem barlangban, hanem a szabad ég alatt, egy többszobányi mészkő medencében fedezte föl a több ezer év alatt felhalmozódott tábori csontmaradvány hulladékot. Az ősember ott élt és vadászott 50-60 ezer évvel ezelőtt, mert az akkor már létező karszt kimaródás, a "Fundoklia völgy" volt a vadváltó, s a csordák és nagyvadak abban vonultak inni az akkor már "ugyanott", vagyis az említett magas part alatt folyó ős-Dunához. Majd eltelt 8 ezer év, és egyszer csak megint elfoglalta ugyanazt a helyet az ősember, anélkül, hogy tudott volna elődeiről. S hogy miképp találta meg? Úgy, hogy megfigyelte, honnan nyílik a legjobb kilátás a vadváltóra, s már meg is találta ugyanazt a pontot. És megint több ezer évig időszakosan ott vadászott, eleinte főleg barlangi medvét, ami megdöbbentő, mert hol vannak ott barlangok (a Tétényi fennsík alatt talán feltáratlant karsztüregek rejlenek). Minderről a szerző francia és magyar nyelven írt szakmunkájában lehet olvasni, népszerű változata Az ősember Magyarországon című kötet.
Én naponta "oda látok" az ablakomból s amikor futni megyek a Tétényi fennsíkon, akkor szinte érzékelhetővé válik a Würm (az utolsó) jégkorszak előtti meleg időszak hangulata, amikor ugyanilyen volt az időjárás mint most ugyanezekkel a növényekkel. Csak az állatok pusztultak ki (leszámítva Magyarország mai faunáját, amely akkor is létezett: mezei nyúl, őz, gímszarvas, róka stb. mindig volt itt, csak a barlangi medve, a barna medve, az őshiéna, a farkas, a gyapjas orrszarvú, a mamut , a bölény, a jávorszarvas, a hiúz és egyéb részben ős- részben mai állat tűnt el innen. Egy részük ma is él másutt, más részük kipusztult. A növényzet azonban mindig visszahódítja a területet, s alig történt fajkipusztulás. A meleg időszakokban tölgyesek, bükkösök, fenyvesek borították ezt a vidéket, mint most. A lombjuk felfogta a szitáló kőzetport, a löszt, ami a jelenlegi nyugati óceáni széljárás miatt nem is igen kerül át hozzánk Ázsiából. Ilyenkor képződik a partfal szakadékaiban látható keskeny feketés vagy barnásvöröses csík, amit alul és fölül széles sárga csík fog közre s mindennek legtetején a mai feketés-barnás keskeny réteg fekszik. A mai meleg időszak járó rétege.
Csakhogy egy-két méterrel lejjebb, az a másik sötét csík, az 50 ezer évvel ezelőtti meleg korszak járófelülete volt.
Ezért kaparja el a versalteregóm a löszfal oldalából azt az "őrbódé fülkényi" üreget, ugyanis rá akar állni az 50.000 évvel ezelőtti járófelöletre, amit akkor a nap sütött s amelyen a mamutok jártak nyomukban az érdligeti neandervölgyi emberrel. Itt van A TUDÁS FÁJLJA című verskezdemény az üzenő falamról:
A TUDÁS FÁ(JL)JA
az a fekete sáv
jaj
a fekete sáv kapard el gyorsan a port
por az sárga kőzetpor csupán
kapard el kapard
kapard ki a fekete csíkot a vízmosás falán
A sárgás, több méteres lösz akkor kerül rá a feketés járórétegre, amikor a meleg időszak nyugatia óceáni széljárása keletire fordul és száraz poros levegő érkezik Ázsia kőrengetegei felől. A kvarchomoknál sokkal apróbb szemcséjű lösz kőzetpor valójában. S több ezer évig szitál, szitál és szitál. A hideg miatt délre húzódik a lombos erdő határ. Megjelenik az északi növényzet, a tundra, hideg és száraz lesz az éghajlat. S ezen a vidéken általában hó nélkül! Az északi gleccserek jégfala ugyanis egészen a Kárpátok hegykaréjáig ér. Mögötte összefüggő, 2-3 ezer méter vastag jégtakaró az Arktiszig. Ettől változik nyugatiról keletire a széljűrűs, de keletről csak az ázsiai kőzetport hozhatja, az eső így a hó is elmarad. A lösz sztyepp azonban csapadék nélkül is megél. A mamutnak és a rénszarvasnak ez kiváló életteret biztosított, az ős-Duna csökkenő vizhozama is csörgedezett még, csak a jégkorszak leghidegebb és legszárazabb időszakában tűnt el a neandervölgyi ember innen.
"A TUDÁS FÁJLJÁBAN" benne lesz mindaz, amiről eddig szóltam: a fő élmény annak megértése, mi az, hogy
IDŐ.
(Mint tudjuk, a piramisok egyes titkos nyílásait az ókori mérnökök bizonyos csillagállások felé irányozták.
Nem tudták, hogy a Föld tengelyferdesége 29 ezer év alatt leír egy kört, olyan formán, mint amikor a búgócsiga kileng és a nyomógomb leír egy kört. Ez a kör, ha a földet "bógócsiga távlatból" nézzük, akkora mint az Antarktisz körvonala, vagyis elég nagy. Tehát évezredek alatt eltolódik a földről látható csillagképek sőt, a napjárás képe. "Nem arról hajnallik amerről hajnallott." Ez igen fontos szempont volt, amikor ma napsütötte barlangokban keresték az ősember maradványokat, s nem találták, mert azok a ma nap nem sütötte barlangokban voltak.
Mert 15 vagy 30 vagy 45 vagy 60 vagy 75 ezer évvel ezelőtt a ma árnyékos barlangokat sütötte a nap.
A napról napra állandóan változó fényviszonyok pont 29 ezer évvel ezelőtt "október 15-én délelőtt fél tízkor" voltak ugyanolyanok, mint ma. Illetve előtte 56 ezer, meg 84 ezer éve.
Vagyis a ma reggeli fényviszonyok (mikrométerrel mérve) nem tegnap meg tavaly ilyenkor voltak "ugyanilyenek", hanem pont 29 ezer éve.
Íme az IDŐ.
Mindennek "nem ember léptékű" áttekintése és felfogása a versalteregó letaglózó élménye. S e tervezett szabad versben majd "elmegy" az ősi lelőhelyre, egyik hajnalon, lassú futással mint a vadászatra induló primitív törzsek tagjai, hogy odaérjen napfelkeltére, amely 29 ezer évvel, vagy épp kétszer 29 ezer évvel visszaviszi őt az időben.
58 ezer évvel ezelőtt, az érdligeti neandervölgyyi tábor ugyanonnan látta meg a napot, mint akkor ő. (29 ezer évvel ezelőtt a Würm leghidegebb szakasza volt soron, akkorra az ősemberek elköltöztek onnan.)
Előtte azonban a leletek tanulsága szerint akkora volt itt a vadbőség, hogy csak a levágott első és hátsó sonkákat hozták be a táborba. A tudósok szinte nem találtak bordákat meg gerincet több - főleg nagyobb - állatfaj esetében!
...
Nem folytatom.
Csak jelzem, mit jelent nekem ez a téma.
...
Sajnálnám azokat, akik nem igazi keresztények – MIVEL NEM ETTEK A TUDÁS FÁJÁRÓL – és úgy akarnának vitázni velem...
Inkább távozom. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 1612. | jégkorszak: jajjj | 2012-10-14 20:58 | Antal, add már oda a szöveged ! Isteni jó abszurdot írok belőle, habár így is abszurd nekem...csak így elmerengve évmilliókon át, jégkorszakon innen és túl...nézd már meg a mesefilmet is ... a címe: jégkorszak, és tündéri...
...... Szerinted szükség lesz egyel több kerékre?....
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 1611. | Pálóczi Antal: JÉGKORSZAK KÖZELEG | 2012-10-14 18:34 | Már csak kicsit kell az ausztrál őslakosoknak kitartaniuk, már csak pár száz év, s az általános felmelegedés után – amely olyan lesz, mint az előző jégkorszak előtti felmelegedés, amikor a Rajna folyó ősében víziló úszott, nálunk a tarajos sül tenyészett és az Alpok mai hóhatárán, 2000 méter magasban, mogyoró termett a pollenvizsgálatok szerint kb. 50 ezer éve. Várhatóan eddig melegszik most is a klíma, aztán az egyre jobban párolgó óceánok egyre több esőjéből, amely a hegyekben és a sarkokon hó formájában hull le, továbbá a Föld tengelydőlésének periodikus körbefordulása miatt (amelynek ideje 29 ezer év), jön az újabb, az utolsó egymillió év alatt immár az ötödik jégkorszak. (Most csak az utolsó három neve jut eszembe: Mindel, Riss Würm. Érdekes, hogy a MIndel és Riss közötti felmelegedést, sőt, a Riss jégkorszakot, majd a Riss Würm felmelegedést (benne a vízilóval a Rajnában meg a mogyoróbokrokkal az Alpok mai hóhatárán) a neandervölgyi ember túlélte. Kérdés, hogy vajon a civilizációnk túléli-e az újabb jégkorszakig tartó felmelegedést és a jégkorszakot. A legtöbb esélyük erre az ausztrál bozótlakóknak van, akik már ma is a elmelegedett sivatagi életviszonyokhoz szoktak, s náluk csak 150 éve tart az elpuhulás, hamar visszaszokhatnak a kőkorszaki technológiákra, mert úgy megint napi 3-4 órai munkával el tudják tartani magukat, mint a 30-as években, Róheim Géza Freud-rajongó antropológus expedíciójának idején.
Aztán ha jön a jégkorszak és megint alacsony lesz a tenger, az ausztrálok visszatérhetnek az addigra elnéptelenedő ázsiai földrészre ahonnan jöttek. Olyan lesz ez, mint amikor az indiánok átkeltek Amerikába a Berring-szoroson, 15 ezer éve. Az ő példájukból tudjuk, hogy 10 ezer évnyi vadász-nomád életmód után ismét jöhetnek a földművelő városállamok, mint Amerikában egymás után több földrajzi környezetben, egymástól teljesen függetlenül, s párhuzamosan a nagy ókori eurázsiai birodalmakkal.
Vajon az ember most fölfedezi a kereket?
Csillagászata és matematikája és természetesen költészete megint lesz, de vajon a kereket felfedezi-e újra? Amerikában ez nem sikerült.
S persze megint jönnek a világvallások, majd az újabb világháborúk, aztán az újabb felmelegedés és az újabb jégkorszak.
A dinók 100 millió évnél hosszabb ideig uralkodtak a Földön. Semmi sem indokolja, hogy a mi fajunk kevesebb idő alatt "öregedjen el". S mi még csak 1 millió évnél tartunk.
Az apokalipszis alighanem elmarad. | |
Olvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkül| 1609. | Kiss Máté: szempontok | 2012-10-13 23:13 | 1607-hez:
Igazad van. Minden más viszonylatot félretéve, hogy ki van előttünk és ki van utánunk, csak önmagunk keservein kellene szomorkodnunk. Azon, hogy ma rosszabb a helyzet, mint tegnap volt s holnap még rosszabb lesz, mint ma.
Ez az egyetlen elfogadható ismérv, ami el kell hogy keserítsen.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
