| KIEMELT AJÁNLATUNK |  |
| Új maradandokkok |  |
| FRISS FÓRUMOK | |
| FRISS NAPLÓK | |
| VERSKERESő |  |
| SZERZőKERESő | |
| FÓRUMKERESő | |
|
NAPLÓK: Baltazar Legutóbbi olvasó: 2025-10-21 16:07 Összes olvasás: 635864| 1627. | [tulajdonos]: péntek | 2012-10-27 22:03 | | Feljött az első csillag az égre, a zsidók most egy napra szabbathságra mennek. | |
| 1626. | [tulajdonos]: ESŐ, 2012 ősz | 2012-10-27 13:54 | Alt control del
Szenti Ernő emlékére
Ez volt az utolsó csend a pohárban,
mely félig üres és tele van egészen.
Megszédül, akit a kockák
jégzajlása közben váratlanul
lovaggá ütnek, s a kardlaptól
bekékült váll-lapján
felszikráznak a hullócsillagok.
Hisztek-e nekem, ha azt mondom,
többet ér a kivilágított moha,
mint a sötétben maradt fenyőerdő?
Szálfák és szálkák rogyásig.
Mindkét félmegoldás érdekel,
majd csak összeillesztem őket.
Vezércsel után tisztáldozat jön,
huszárvágta a bástyasétányon.
Csak a király megy gyalog.
Célszalag szakítja át a futót.
Aki fejszével sújt az életfára,
arra vessék az első követ,
s ha már az árnyék elszenesedett,
lökjék a külső sötétre.
Kivárom, amíg újra lesznek
rendkívüli adásnapok, amíg
a menlevél kizöldül, s dűlőre jutnak
egymással a szekértábornokok.
Álmomban talicskáztam a fényt,
vízhólyag nőtt a tenyeremen,
reggel azt hittem, az éjszakai élet
ismert alakja lettem, alig
vártam, hogy megint jöjjön az
este, az idő húzóágazata.
Azt kutattam, ami még a ritkaság-
kereskedésben sem található,
minden villámok legjobbikát,
amelyik bevilágítja a szív és a fej
sötét üregeit. Rátok hagyom
örökül, ifjabb mestereim, tudom,
hogy egyszer úgyis visszajut
hozzám a végtelen időben.
| |
| 1625. | [tulajdonos]: fusion | 2012-10-27 12:14 | | Vivaldi Meola. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 1623. | [tulajdonos]: lóhalálában? | 2012-10-26 22:57 | Egy mondat Az ördög alternatívája c. Frederick Forsyth könyvből.
A fordító nevét nem írom le, biztos nem haragszik érte.
"A felbukkanó kép több száz hektár széles búzaföldet mutatott."
Jó, jó, azt már tudjuk milyen széles, de vajon hány köbméter a hosszúsága?
Mint a régi viccben. Mennyi? Harminc. Mi harminc? Mi mennyi?
| |
| 1622. | [tulajdonos]: láblabda | 2012-10-26 21:26 | Úgy vártuk ezt a zseniális focistát, mint a Messi-
ást. | |
| 1621. | [tulajdonos]: kéz, marok | 2012-10-25 21:14 | | A késmárki várban egy odavalósi lány magyarul kalauzol bennünket. Több mint nyolcvanan vagyunk, elég hangosan kell beszélnie. Remélem, nem éri retorzió ezért a bátor tettéért. Az egyik teremben különböző céhek tárgyai vannak; az egyik foglalkozás nem jut eszébe magyarul, valaki segít neki: a zamocsnyik (tudom, hogy nem így kell írni, csak nincs kedvem keresgélni a megfelelő betűket) magyarul lakatost jelent. Két nappal később, Ólublón jövök rá, hogy ez a szó a zámokból jön, ami annyit jelent, hogy vár. Nyilván azért, mert egy vár tele van kapukkal, ajtókkal, pántokkal, vasalásokkal, zárakkal, lakatokkal. Ha tehát egy ma élő szlovák lakatost hív az otthonába, akkor mintegy működteti az angol mondást: az én házam, az én váram. | |
| 1620. | [tulajdonos]: Bornemissza? | 2012-10-16 21:41 | A meccs előtt többen pozitív előjelnek tekintették, hogy éppen egy EGERVÁRI nevű ember vezeti csatába a magyarokat.
Menj fiam, bonts ki egy üveg bikavért, igyunk a győzelemre! | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 1619. | Pálóczi Antal: A TUDÁS FÁJLJA | 2012-10-15 19:54 | És akkor a fölös túlbeszélésés figyelemeleterés helyett ismét a lényegről:
A Fundoklia völgy őstörténeti különlegességéről.
Ha őstörténet a téma, akkor talán máskor a mai földrajzórát..., de igen: itt találta Gáboriné Csánk Vera mindazt, amiről beszéltem.
De mindaz csak alapszinezék.
Alényeg az IDŐ megértése.
Az ezzel kapcsolatos kreatív szemlélet.
Az 50 ezer évvel ezelőtti járószint kikaparása a löszfalból és az arra történő ráállás a szóban forgó költeményben.
Megérteni azt, hogy a meleg korszaknak még folytatódnia kell, mert 50 ezer éve az akkori melegkorszak melegebbé vált a mainál, s akkor jön majd az újabb jégkorszak... Mint eddig négyszer az utolsó 1 millió év alatt. A Günz-, a Mindel-, a Riss- és Würm.
Baltazar majd eldönti, honnan kezdődik egy hozzászólás tudatos, "überkedő" szétoffolása.
A tudni vágyóknak viszont ezt ajánlom (illetve a megadott című könyvet, jobb, mint a "nettalpaló"):
http://web.t-online.hu/matrozvar/Fundoklia.html
Mindenetre itt a tudás fálj
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 1618. | Kieg: észít Ő | 2012-10-15 17:30 |
Az Érd-Sóskúti-fennsík 170-220 m-es tengerszint feletti magasságot elérő területébe mintegy 15-35 m mélyen vágódott be az az aszóvölgy, amelyet a helybeliek csak Mélyárok néven emlegetnek, ám a külö-nösen hangzó Fundoklia-völgy néven vált ismertté. Hossza mintegy kilométernyi, de völgyfőjét, felső harmadát elválasztja az M7-es autópálya az alsó, meredek oldalú résztől, amely természeti értékei miatt, 1999 tavaszán helyi védettséget kapott.
A terület igazi csemege a növények iránt érdeklődők számára, gyepei és völgyalji bozótosa több megle-petéssel is szolgált a kutatóknak: az itt előforduló, több mint 300-féle növényből 32 a védett faj, 10-12 növénytársulásából 5 fokozott védelemre és 1 védelemre javasolt, ezek közül 2-nek különleges, helyi változata él a völgy környékén. Az állatvilág kevésbé kutatott, eddig mintegy 20 védett gerinces (emlős, madár, hüllő) és még ennél is kevesebb védett gerinctelen faj jelenléte bizonyított, de valószínűleg ennek többszöröse, a környék bőven rejteget még érdekességeket.
Különlegességét fekvésének és kőzetanyagának köszönheti. Hazánk hegységei zömmel középidői üledékekből állnak vagy vulkáni eredetűek. Fiatal mészkő csak kevés helyen maradt a felszínen, mivel vagy lepusztultak az idősebb kőzetekről, vagy az utolsó 5 millió év vastag üledékrétegei fedték be. Ilyen fiatal mészkő, a 10-15 millió évvel ezelőtti sekély tengerekben, főleg csigák és kagylók héjából összecementálódott szarmata mészkő, amely a Tétény-diósdi térség és az Érd-Sóskúti-fennsík felszíni kőzete. E mészkő jellegzetessége, hogy könnyen aprózódik, porlik, ezáltal felszíne szinte állandóan mozog, így csak a laposabb térszinteken, vagy a horpadásokban alakulhat ki rajta talaj, a vékony, gyorsan kiszáradó redzina. Ebben a sajátságában nagy hasonlatosságot mutat a nagyon nehezen málló, ám jól porlódó dolomithoz.
Korábban valószínűleg ritkás, bokros tölgyerdő borította ezt a hegyvidéket, napjainkban többnyire pusztafüves lejtősztyeppet láthatunk itt. Néhol, a fennsíkot szegélyező lejtők aljában még megtalálni a hajdani lösztakaró maradványait, de a földművelési próbálkozások és a gyakori legeltetés miatt az eredeti növényzet jelentősen károsodott, így csak kisebb foltokban láthatunk löszpusztagyepet, és löszcserjést.
A meredekebb lejtőket az erős lepusztulás miatt váztalaj, vagy csak kőtörmelék, kőpor borítja, több helyen előbukkannak a mészkő vastag rétegei. A kedvezőtlen körülmények miatt szárazságtűrő, keskeny levelű növényfajok képeznek ritkás gyepet. Ez a mediterrán jellegű sziklafüves lejtőgyep, árvalányhajas sziklagyep és a nyílt szarmata mészkősziklagyep otthona. Ritkulnak a gyepképző fajok, s csak a karógyökerüket mélyre eresztő, párnát képező, cserjésedő növények dacolnak a körülményekkel. Az öreg naprózsák töveit tanulmányozva láthatjuk, hogy 5-10 centiméterrel magasabb volt életük kezdetén a talaj. A szarmata mészkő jellegéből származó, természetes eróziós folyamatok képét láthatjuk itt.
Másutt, ha egy kicsit lejjebb ereszkedünk, a hazai száraz erdők helyén kialakul tövisesek szokványos melegkedvelő cserjefajai között, még ott találjuk a hajdani tölgyesek és szegélynövényzetének maradványait, majd a bokrok között áttörve, elérjük a lejtő legalját. A völgy mélyét hűvös, párás levegő üli meg, ahol a középhegységek üdébb részeire jellemző gyertyános-tölgyes fái, és aljnövényzete maradt fenn napjainkig. Ez annak köszönhető, hogy a völgy nyugat-keleti irányú, így a déli napsütés nem éri a meredek lejtőjű árok alsó részét, amely hidegcsapdaként működik. Az így kialakuló hőmérsékleti inverzió, és a tovább megmaradó nedvesség miatt régió-alávetődést figyelhetünk meg, vagyis 4-500 méteres tengerszint feletti magasságú hegytető növényzetét láthatjuk itt. Az északnak néző lejtő ugyancsak kevésbé melegszik fel, ezért az északi oldalon a bokrok jóval feljebb kúsznak, míg a gyorsan kiszáradó délinek csak az aljában életképesek.
Könnyű ellenőrizni az igazságot, hiszen a Fundoklia-völgynek létezik egy ikertestvére Sóskút határában. Csakhogy az déli irányban fut, így mindkét oldala és az alja is napos, emiatt a növényzete egyhangúbb, és védett értékekben szegényebb.
Szemben a Kakukk-hegy taposást, bolygatást nem tűrő, féltett lejtőivel a Fundoklia-völgy mint kirándulóhely is javasolható! Sőt, az lenne igazán jó, ha minden érdi ismerné, becsülné, tisztában lenne értékeivel. Mert akkor egy kicsit jobban tudna rá vigyázni is! Séta közben azonban a már meglevő ösvényeket ne hagyjuk el, feleslegesen ne tapossunk le semmit, ne szedjünk virágot, hisz itt is sok a törvénnyel védett ritkaság. Feleslegesen ne zavarjuk a természetet!
Részlet Halász Antal A Fundoklia-völgy című írásából
Forrás: Érdi Krónika II. bővített kiadás 2004 | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
|
