Szakállas Zsolt
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
891.
| 2025.07.03 02:05 | B. Dezső - szerki -- meo | Déltájt maláriáról...
|
| Válasz erre | Látom, többen idegenkednek az efféle régi-új avantgarde expresszív szövegömlenyektől, dehát ez maga a dada aranykora, az örök lírai vérfrissítés, még bizonyos visszatérő motívumokkal is, legalább is ebben a költeményben („szabad akarat”), a Szakállashoz képest fonnyadt Tzara és sleppjei az ősvilágban, de aztán jött Urmuz, a korai Kassák... Zalán Tibornak is volt ilyesmi vad korszaka pár évtizede, meg manap több jó költőnek, (Vass Tibor, Komor Zoltán, stb.) –szóval nincs szükség olvasóbarát finomhangolásokra, ez ilyen műfaj, széttartóan vad, groteszk játék , idegen nyelv ahol nem kell minden szót ismerni, fragmentált közéleti és psziché-kavarta infók dagonyája, maga az Életkerék és a pusztát bemérő pléhrózsa... Egyedül a költészet képes mit kezdeni a szabad akarattal. | 890. 889. 888.
| 2025.07.02 09:19 | szakallas@pr.hu -- re: meo | Eszement
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Nikolett, hát, nehéz az olvasóra gondolnom, ha egyszer ez jön ki belőlem, viszont igaza van és köszönöm szépen a felvilágosítást!
Szeretettel: Zsolt | 887.
| 2025.07.01 21:00 | Kopriva Nikolett - szerki -- meo | Eszement
|
| Válasz erre | Kedves Zsolt, önkényesnek érzem. A szokatlan képzettársításokkal kísérletezést jó ötletnek tartom, pl. Karácsony Benő remekül műveli ezt a Napos oldal c. regényében. Viszont fontos lenne az olvasóra is gondolni (mondjuk ő könnyen megoldja azzal, hogy egyszerűen nem olvassa tovább:)) | | A fenti posztra érkezett válaszok: szakallas@pr.hu | 886. 885.
| 2025.06.29 11:23 | szakallas@pr.hu -- re: gondolatok az objektivitásról
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Mátyás!
Köszönöm az értékes hozzászólását, úgy látom, sokat lehet tanulni Öntől.
Szeretettel: Zsolt | 884.
| 2025.06.29 11:19 | szakallas@pr.hu -- re: nem szólok nyugi
|
Válasz erre
Előzmény | Mit lehet erre válaszolni? Értettem, őrmester!
Tudod, másféle emberek vagyunk, másfajta felfogással.
Szeretettel. Zsolt | 883.
| 2025.06.28 13:16 | V. Szabó Mátyás - szerki -- gondolatok az objektivitásról
|
| Válasz erre | Az alábbiakat nem kritikának szánom, nem is feltétlenül a szerzőnek, hanem csak úgy az automatikus írással kapcsolatban.
A szürrealizmus bölcsőjének is tekintett pszichoanalízis ágazata tartja, hogy a tudattalan konfliktusok tudatosítása megszünteti az általuk okozott tüneteket. De mi is az a tudatosítás? Érdekes módon a pszichoanalízis azt éppen a nyelvvel, a verbalitással, a megfogalmazhatósággal és a kimondás aktusával kapcsolja össze. A puszta szavasításon túl azonban a megoszthatóság is része ennek a gyógyítási folyamatnak. Már csak azért is, mert mindenkinek szüksége van emberekre, és a tudattalanban hatásukat kifejtő megoszthatatlan tartalmak egyik leggonoszabb sajátossága, hogy elzárnak az emberektől.
Eszerint a költő bármennyire is magának ír, mégiscsak egy általános, 'objektív' érthetőségre kell hogy akarjon törekedni, egyszerűen azért, hogy eléggé eltávolítsa magától a belső tartalmakat, olyan távolságra, ahonnan jól rájuk láthat. Meg egyébként is, a tudatfolyam rendezetlen, kaotikus őslevese benne már mindenestül adott, elméletileg unja, és már csak a változatosság kedvéért is akarhatná rendezni.
Azonban a totális rendezés, amely során az alkotó nem hogy a kifejezés és a nyelv szabályai szerint alkot, de egyenesen magára veszi mások kész frázisait természetesen nem ígér semmilyen gyógyító hatást. A szürrealista költészet ezzel az epigonisztikus tendenciával szemben érthető meg igazán, ahogyan fellázad a terméketlen álarcosbál ellen, ami a tartalomba is belerondító forma és hagyomány.
Az automatikus írás nem lehet híján a tudatosítás legalapvetőbb mozzanatának, a szóvá-tételnek, de mégis, mintha félúton állna a teljesen kimondott vers és a kimondatlan anyag között. Felszabadít, de nem tömörít. Sok olvasónak, ha ilyesmivel találkozik, mindig az az érzése hogy a szerző egy ici-pici bolhapaszulyhajszálnyira volt csak valami hatalmas kimondásától, de milyen kár, hogy a szövegében még csak fel sem merülhet ilyesmi. Aztán a figyelme átterelődhet arra az elvre, ami az adott szövegfolyamot kitermelte, és ami elméletileg még a végtelenségig folytathatná- innentől lényegében átkerültünk a konceptualista esztétika felségterületére. Ilyesmi módon elemezte Szabó Marcell Borbély Szilárd 'Hosszú nap el' kötetét (Az abúzus nyelve) ((https://ojs.lib.unideb.hu/studia/article/view/4239))
Aztán Pavel Filonovnak, az általam legnagyobbra tartott festőnek, aki sok verset is írt, van egy 'Az egyetemes rügyfakadás kántusa' című szövege. Ezt nem fordították le magyarra, tudtommal angolra se, de annyit lehet róla tudni, hogy az egyes versszakokban más-más automatikus írás-elveket szólaltat meg, és különböző princípiumok szerint engedi őket egy-egy szövegtömböt alkotni. Állítólag az egyik rész az ásványok, a másik a növények, a harmadik az emberi gépek nyelvén szól és így tovább... ebben persze van egyfajta tervezettség, de mégis, az egyes szavak között nincs egy olyan sem, ami szándékos lenne. Ezt a példát csak arra akartam felhozni, hogy többféle hangnemű automatikus írás is lehetséges, és ezeknek az összekomponálása nagyon izgalmas dolgokat eredményezhetne. | | A fenti posztra érkezett válaszok: szakallas@pr.hu | 882.
| 2025.06.28 12:41 | piciluca@gmail.com -- nem szólok nyugi
|
| Válasz erre |
Zsolt ez a pókerjátékod a sírba visz.. ( akkor most leírom, hogy régóta vitatkozom veled ) Bedobsz két három nevet a kalapba szinte mindig elkanyarodsz a nem kell érteni felé..
Számomra ez már időpocsékolás. És ha nekem válaszolsz, ne keverj bele más neveket. Főleg akkor ha negatív a véleményed.
Krisztina | | A fenti posztra érkezett válaszok: szakallas@pr.hu | 881.
| 2025.06.28 10:28 | szakallas@pr.hu -- re: VÉRALÁFUTÁS
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Piciluca!
Jó a mongúz-bluesod!
Szabó Mátyás, Ő más, Ő jót akart, de szerintem teljesen felesleges vitatkozni Ferenc szerkesztő Úrral, aki egymásra halmozott szavaknak tartja a szürrealizmusomat. Nem lehet megérteni a műveimet? Nem, mert túl vannak az értelmezési tartományon. Értem ezalatt: egy elvont festőtől se kérdezik meg, hogy miért pont odarakta azt a foltot a vásznon és miért nem mondjuk feljebb, egy zeneszerzőtől se akarják megtudakolni, hogy miért azzal a hanganyaggal dolgozott és miért nem mással. Miért olvassa el Ferenc a verseimet, ha nem tetszenek Neki és utána zagyvaságokat ír róluk? olyan ez, mint mikor egy költeményt elemeznek, "magyaráznak", mit, mikor és hogyan gondolt az alkotó. "Csak az olvassa versemet, aki ismer engem és szeret" - írja József Attila és igaza is van. Akinek nem teszik vagy nem ért hozzá, az ne kritizálja a műveimet, hanem inkább maradjon csöndben.
Szeretettel: Zsolt | 880.
| 2025.06.28 01:47 | piciluca@gmail.com -- re: VÉRALÁFUTÁS
|
Válasz erre
Előzmény |
Na itt értek sajnos egyet V. Szabó Mátyással de nagyon! Sajnos meg akar érteni, és a miértjeire feleletet vár..Azt mondom Zsolt kapjon is! Tőled.
-------------------------------
mongúz blues
kék mongúz lesz, tudod Würtz Ádámos. miért? mutass valakit aki kék mongúzzal nyeri meg a rajzversenyt! akvamarin, és ultramarin beütéssel...ha valakinek ez a téma eszébe jut.. és felröhögtem
( ez én vagyok különdíjasként,a kék mongúzommal ha mást nem is
különdíjat kaptam )) kilógtam és a sok süketbe sikerült beletáplálnom, hogy a Csendes-óceáni szigetcsoportnál barnáskékek a mongúzok. Mindezt egy kommunista újságírónak.)
mosolyogva..
| | A fenti posztra érkezett válaszok: szakallas@pr.hu | 879.
| 2025.06.27 22:26 | Simon Adri - szerki -- meo | Eszement
|
| Válasz erre | Nem tudom, mi felől tudnám én olvasóként megragadni a szöveget, persze minden szöveg öncélú, de jó, ha nekem is élni segít. Ez most így nem tudom, hogy segíthetne élni. | 878. 877. 876.
| 2025.06.26 22:24 | Tesch Gábor Ferenc - szerki -- meo | VÉRALÁFUTÁS
|
| Válasz erre | Azt majd az olvasó eldönti, hogy mennyi ebben a valódi szürrealizmus és mennyi a valódi költészet. A szavak automatikus egymás után dobálásából nem sokszor képes az ember verset írni. Tétnélkülinek érzem ezt a mentalitást, hozzáállást. Egyik nagy kedvencem Kafka "Átváltozás" című novellája. Mikor először olvastam, egész nap ezen röhögtem. Meghökkentett, vicces volt és mégis valódinak tűnt, bele tudtam képzelni magamat a történetbe. Vagy említhetném József Attila "eszmélet" című versét is. Rengeteg példa van. Egy biztos, amikor írunk, akkor nem az ecset, nem a festék, nem a kalapács, nem a filmszalag az anyag. Hanem maga a nyelv. Amiben muszáj koherenciát teremteni. Szerintem a szürrealizmus nem azt a fajta szabadságvágyat képviseli, amit ön érezhet írás közben. Hanem egy olyan eszmét, ami arra tanít, hogy a dolgok valódiságát, a mi általunk ismert valóságot más szemszögből is lehet értelmezni. Szeretem a szürrealizmust. De az ön verseiben egyelőre kevés jó mondatot olvasok. Mint kerek egész, pedig teljesen inkoherens szövegek. Se eleje, se vége. Képhalmazok. Ebben találtam egy használható részt;
"A kötélcsomóktól rettegek
a kohéziós tároló rendszer hibátlanságától
szintúgy
Leltározni milyen
fárasztó lehet
Gyűrd a szád
meghalt a cipész
a rózsabokor elkülönült" | | A fenti posztra érkezett válaszok: szakallas@pr.hu | 875. 874. 873. 872. 871.
| 2025.06.23 19:16 | V. Szabó Mátyás - szerki -- re: VÉRALÁFUTÁS
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Zsolt!
Nem kételkedhetek abban, hogy az automatikus írása automatikus, de mégis, annyi tudatosság kell hogy legyen benne, hogy az ember valamikor rászánja magát, hogy így és nem máshogy közelíti meg a költészetet. Ez pedig mindenképpen feltételez bizonyos előképeket, elvárásokat, amiket elnyomni már nagyon is akaratlagos művelet lenne. Inkább arra akartam utalni, hogy az automatikus írással kapcsolatos várakozások, belső képek új referenciákkal való gazdagítása lehet, hogy hozzájárulhatna a szövegei textúrájának gazdagodásához. | | A fenti posztra érkezett válaszok: szakallas@pr.hu, szakallas@pr.hu | 870.
| 2025.06.23 19:10 | szakallas@pr.hu -- re: VÉRALÁFUTÁS
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Mátyás!
Örülök a hosszú fejtegetésének és köszönöm az Ódám méltatását! De sok mindenben nem értünk egyet. Minek a szójáték ott, ahol a verseim telis-tele vannak szóleleménnyel?
Egyébként is, a szürrealizmusnál a legkevésbé követelmény a rímképletek használata és a retorika. A szavakkal való játék meg inkább a dadaista művekre jellemző. Teljesen más adja meg egy-egy szürrealista mű értékét; nálam zsigerből jönnek a sorok és csak keveset javítok rajtuk!
Az én szürrealizmusom abban áll, hogy olyan elemek kötődnek össze a tudatalattimban, amelyek nem a valóságban gyökereznek, pl; (a megkapált vizek vagy körömdarabkákkal kínált a tegez.) Mi ez, ha nem szürrealizmus? Ami az utóízeket illeti, azok mindenkinél mások. Írás közben, amilyen folyamatok lezajlanak az elmémben, azok valahonnan máshonnan érkeznek, mintha csak a mély énem lépne közbe.
A tartalmukat meg van, aki elutasítja és van, aki fel tud oldódni benne. Hát, ilyenek vagyunk, mi emberek...
| 869.
| 2025.06.23 19:07 | szakallas@pr.hu -- re: VÉRALÁFUTÁS
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Mátyás!
Örülök a hosszú fejtegetésének és köszönöm az Ódám méltatását! De sok mindenben nem értünk egyet. Minek a szójáték ott, ahol a verseim telis-tele vannak szóleleménnyel?
Egyébként is, a szürrealizmusnál a legkevésbé követelmény a rímképletek használata és a retorika. A szavakkal való játék meg inkább a dadaista művekre jellemző. Teljesen más adja meg egy-egy szürrealista mű értelmét; kérem, higgye el, hogy nálam zsigerből jönnek a sorok és csak keveset javítok rajtuk!
Az én szürrealizmusom abban áll, hogy olyan elemeket kötök össze a tudatalattimban, amelyek nem a valóságban gyökereznek, pl; (a megkapált vizek vagy körömdarabkákkal kínált a tegez.) Mi ez, ha nem szürrealizmus? Ami az utóízeket illeti, azok mindenkinél mások. Írás közben, amilyen folyamatok lezajlanak az elmémben, azok valahonnan máshonnan érkeznek, mintha csak a mély énem lépne közbe.
A tartalmukat meg van, aki elutasítja és van, aki fel tud oldódni benne. Hát, ilyenek vagyunk, mi emberek...
| | A fenti posztra érkezett válaszok: V. Szabó Mátyás - szerki | 868.
| 2025.06.21 20:01 | V. Szabó Mátyás - szerki -- VÉRALÁFUTÁS
|
| Válasz erre | Kedves Zsolt!
Sok szerkesztőben hagynak a szövegei valamilyen rossz utóízt, és mintha minden arra utalna, hogy ez az automatikus írással kapcsolatos.
De mi van, ha ez a rossz utóíz nem abból adódik, hogy a versei túl szürrealisták, hanem abból, hogy túl kevéssé azok? Én ugyanis azt érzem, hogy a szavak következetesen következetlen összeöltése mellett a mondatok mögött megbúvó beszédmód túlságosan is egységes, még nagyon is túl tudatos, kiábrándítóan emberi, vagy legalábbis nem sokat nyit a tudatosság egzotikus formái felé.
Mintha a nagyon is tudatos meghökkenteni-akarás gesztusa vetné partra az egyes sorokat, amiknek így a szürrealizmusa eleve eltompult formában nyilatkozik meg. Miért nincs több gondolatritmus az újabb verseiben, mint például ennek a legelején? Miért nem retorikusabban retorikus néhol, miért nem elevenít meg gyakrabban pl. rímszerű, időmértékszerű formákat? Miért nem játszik szövegrontásos elemekkel? Miért nem születnek olyasmi formációi, mint pédául Borbély Szilárdnál a Hosszú nap el jambusai ("Már nem vagyok Már nem vagyok sesemmi/Már nem sosemmikor Már volt vagyok/Már volttalan Már majdtalan Már nincsem")? Elvileg ezek az automatikus írás őslevesébben gyakrabban kéne, hogy váltsák egymást... számomra a legérdekesebb írása még mindig a másik nevén feltöltött 'ÓDA', ahol sokkal kevésbé monoton textúrákkal dolgozott, és bár kevésbé volt szürrealista, a szürrealista elemeket jobban lehetett értékelni a kontrasztot képező anyaggal szemben. | | A fenti posztra érkezett válaszok: szakallas@pr.hu, szakallas@pr.hu, piciluca@gmail.com | 867.
| 2025.06.19 20:57 | Bak Rita - szerki -- meo | Eszement
|
| Válasz erre | Kedves Zsolt!
Laza szerkezetű szöveg.
Az automatikus írás(od) a tudatalatti felszabadításából isered(het), a bizarr képzettársítások, a kissé álomszerű szöveg továbbra is szürreális szöveggé teszi számomra a versed.
Marasztalom. | | A fenti posztra érkezett válaszok: szakallas@pr.hu | 0 25 50 75 100 125 150 175 200 225 250 275 300 325 350 375 400 425 450 475 500 525 550 575 600 625 650 675 700 725 750 775 800 825 850 875 |
|
