Bartkó Erzsébet
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
7.
2016.06.17 16:16 | Türjei Zoltán - szerki -- meo | Ti ketten
|
Válasz erre | Kedves Erzsébet!
Találtam benne szép sorokat, képeket, amelyek lírává emelhetnék a szöveget, ha több lenne belőlük. Azonban bővelkedik közhelyes, kissé kimódolt mondatokban is, így összességében nem állt össze egy erős verssé. A kezdés nem rossz, itt kiemelném a "világommal teli jászol" sort, ezt igazi költészetnek tartom. Utána kissé ellaposodik, valamint a "múltra néző ablak", a "véletlen hatalma" a "csaták hadisarca" régen elkoptatott frázisok, nem időszerűek. Ezeknél már jóval eredetibb a "csontomba égett aggodalom", ezt el tudnám képzelni a versben. Azt javaslom merjen jobban elrugaszkodni a valóságtól, a beidegződésektől és engedje feltörni a mélyen lappangó képeket, asszociációkat és megtelik világával a jászol.
üdvözlettel: TZ | 6. 5.
2016.06.07 12:16 | Nyírfalvi Károly - szerki -- meo | Gondolatok
|
Válasz erre | Kedves Erzsébet! Hamarjában: nem vagyok haiku-ellenes, szeretem ezt a formát, s nagyon örülök neki, ha nem élnek vele vissza a szerzők. Konkrétabban: ha már csokorban küldi, akkor stílusos ötöt, vagy hetet küldeni, de ez csupán játék a számokkal. Súlyosabb az, hogy hat teljesen különböző haikut küldött, melyek csak formailag haikuk, egyébként epigrammák, vagy versnek remélt aforizmák. A 5-7-5 szótagszám szabályának megfelelnek, de gondolatiságuk, s nyelvi megoldásuk nem szerencsés, nem haikunak megfelelő villanások ezek. Mindjárt az elsőt értelmezni sem bírom, mintha rosszul egyeztetne alanyt, állítmányt és tárgyat, mindez nyilván a haiku szabályainak tömörítő kényszerével történt. Ha kibontom, és értelmezni próbálom nekem így hangzik: Isten a saját köldökén papírembert hajtogat,csak el ne tépje.Vagy a harmadik sorból kiindulva: Isten köldökén papírembert hajtogatok, csak el ne tépjen. De ki? Isten, vagy a papírember. Vagy el ne tépjem? Csak elütés lenne ott? Talán én tévedek. Nem tudom hányadik haikuk a szóban forgó kis darabok,de eszembe jut egy anekdota: A mandarin elmegy a tusfestőhöz, s megrendel nála egy képet, melynek elefántot kell ábrázolnia. Fél év múlva visszatér, s mondja, miért jött. A mester válaszol, foglaljon helyet, félóra múlva kész a mű. Mire a mandarin magából kikelve:De mit csinált az elmúlt félévben. A festő odavezeti egy szekrényhez, kinyitja, s mint a lavina, vagy a vízesés zúdulnak kifelé az elefántról készült vázlatok. Szóval ezek itt erősen nyersanyagok, formailag megfelelnek, de ez kevés a jó haikuhoz. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Bartkó Erzsébet | 4.
2016.06.03 20:32 | Bartkó Erzsébet -- Mantra
|
Válasz erre | Kedves Márk!
Mint öngyilkos merénylő, akinek nem sikerült elsőre a nagy művelet, tértem vissza ide ezzel a verssel. Tisztában vagyok azzal, hogy a írásműveim színvonala nem üti meg azt a mércét, amely a maradandóság feltétele ezen az oldalon. Nem is azért vagyok itt. Mielőtt közszemlére tettem volna líraként nem ható soraimat, kockáztatva azt, hogy nevetségessé válok, beszéltem néhány olyan igazi költővel, akinek versei a maradandokk mappába kerültek. Mindannyian azt mondták, hogy rengeteget tanultak itt a segítőkész szakemberek építő kritikáiból, és az igazán színvonalas, valóban kortárs alkotásokból. Tanulni jöttem ide.
Engedje meg, hogy megköszönjem az előző versemnél (Látlelet) hagyott mondatát, melyben kiemelt két sort, hozzátéve, hogy azokat költészetként tudja felfogni. Talán nem hiszi, de ez a morzsányi pozitívum segített a kínos sorokból építkező vers múlandóságát nyugtázni.
A Mantra c. írásműből példaként kiemelt képet („nem kondulni imát öntöttvas szavakba") sajnos értelmetlennek ítélte (az összes többi zavaros mondattal együtt). Úgy hiszem azonban, hogy vannak súlyos szavak, melyek imává összeállva megkondulnak az ember lelkében. A cím átfogó fogalmi magyarázatát nagyon szépen köszönöm. Valójában, amikor ezt a szót választottam, kicsit tágabban értelmeztem annak jelentését. Megelégedtem azzal, hogy a mantra ismételgetése valamilyen spirituális változást mozdít elő (az elme felszabadítására). Ebben az esetben körülbelül annyit, hogy az ember megpróbál valakibe nem beleszeretni. Őszintén szólva, azt vártam inkább, hogy a „kataton” szó helytelen használatát emeli majd ki (jogosan) hisz határozói szerepben igencsak billeg ott, ahelyt :)
Ezzel együtt nem vitatom, hogy a szöveg egészének értékét illetően önnek igaza van, hiszen kritikája valószínűleg a többi szerkesztő állásfoglalását is tükrözi az effajta „verskísérletekkel” kapcsolatban.
Szeretem a költészetet, azt az igazit, amely valóban maradandó, amelyhez nekem, alkotóként, lehet, hogy sohasem lesz hozzáférésem. Öntől egyelőre csak azt tudtam meg, hogy jelen pillanatban hol nem tartok :) a gondolataim verssé formálásában, így számomra nem marad más, mint sok értékeset olvasni és remélni, hogy a következő merényletem idefröcsköl talán két-három olyan képet, sort, amely értékelhető minőséget mutat.
Üdvözlettel: Erzsébet :)
| 3.
2016.06.02 22:19 | Bártfai Attila Márk - szerki -- meo | Mantra
|
Válasz erre | Kedves Erzsébet!
A mantrák igen mély jelentésűek. Egy mantrában minden szótag tanítások és szimbólumok sokaságát idézi meg. A mantra használatának célja, hogy megvalósuljon az emberfeletti nyelven való teremtő megszólalás tökéletessége. Jelen szövegének érzésem szerint ehhez nincs köze. Ennél zavaróbb, hogy értelmetlen mondatok/közlések sorjáznak írásművében. Például:
"nem kondulni imát öntöttvas szavakba"
Múlik.
Üdvözlettel: Márk | 2. 1.
2016.05.22 19:12 | Bártfai Attila Márk - szerki -- meo | Látlelet
|
Válasz erre | Kedves Erzsébet!
Személy szerint kimódoltnak, természetellenesnek találom ezt a verset. Ugyanakkor ezt a két sort, költészetként tudom fogadni.:
"öreg macska görbül bádog tányérjára ablakon reklámszatyor a hályog."
A szöveg többi része azonban nem hat líraként. Bizonyos sorok pedig kifejezetten kínosak.:
"szemeken hizlal fagyos tükröt a pára,"
"csomagolt mezítláb éneket,"
A nyári lárváról ne is beszéljünk. Meleg napokat emleget? Ez komoly?
A vers múlik.
Üdv, Márk | | A fenti posztra érkezett válaszok: Bartkó Erzsébet | 0 |
|