Váradi Róbert : Számûzve

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2840 szerző 37960 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Tolnai Ottó
  A flamingó térde
Új maradandokkok

Ötvös Németh Edit: a barátságról
Gyurcsi - Zalán György: Hazamennék
Bara Anna: időtlenül avagy “ahogy a napok rövidülnek”
Kiss-Teleki Rita: vége se
Kosztolányi Mária: minden nyár után
Bara Anna: Égbe szakadt gyökereim hangján
Kosztolányi Mária: angyalok Burgoszban
Bátai Tibor: konfesszió
Tóth János Janus: felhőláb lábnyomán
Tóth János Janus: Tisza-szép
FRISS FÓRUMOK

Tóth Gabriella 27 perce
Gyurcsi - Zalán György 30 perce
Kosztolányi Mária 1 órája
Nagyító 4 órája
Farkas György 4 órája
Szilvási István 5 órája
Busznyák Imre 6 órája
Ötvös Németh Edit 8 órája
Bátai Tibor 8 órája
DOKK_FAQ 8 órája
Gyors & Gyilkos 13 órája
Vezsenyi Ildikó 1 napja
Szilágyi Erzsébet 1 napja
Szilasi Katalin 1 napja
Kiss Anna Mária 1 napja
Bara Anna 1 napja
Nagy Zsuzsanna 1 napja
Albert Zsolt 2 napja
Kiss-Teleki Rita 3 napja
Bősz Miklós 3 napja
FRISS NAPLÓK

 Hetedíziglen 1 órája
Baltazar 11 órája
Beszéljük meg 12 órája
Ötvös Németh Edit naplója 18 órája
törmelék 1 napja
Gyurcsi 1 napja
Juli 1 napja
ELKÉPZELHETŐ 1 napja
Vezsenyi Ildikó Naplója 2 napja
Etzel Mark Bartfelder 3 napja
Minimal Planet 3 napja
fejlakók... 4 napja
hozzá lehet szólni 4 napja
Szőnyeg 4 napja
történések 5 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Váradi Róbert
Számûzve

Széttört a tégely, a mérge átható.
Még adósa vagyok a halálnak.
Nihilbe fagy a hajnalvirág,
Mennem kell, indul a hajó;
Nem tétovázhatok - már várnak…

Csak a metsző fagy és őrület,
A jeges szél és torzó arcok,
Amik a fedélzeten várnak rám;
Hova tűnt a nyár, hol lehet?!
Kiért folytassam a harcot?!

Körém állnak némán mind:
Seregnyi félholt, nyöszörgő múmia:
Férjek, feleségek, kamaszok.
Fekete szemük rám tekint
Tudom: az összesnek el kell hullnia…

A hajókémény köpi a nehéz füstöt,
Gyomrában dühöngve dohog a kazán,
Itt nincs kapitány, önként megyünk,
Hogy csontjainkkal tápláljuk a dühöt,
S áldozhassunk e közös vermünk asztalán…

Betolakszunk a gépház ajtaján,
S a tűz mohón elnyel bennünket.
Sietnünk kell, hogy célunk elérjük,
S hova száműztek: az örök béke partján
Hánykódó hajónk végül kiköthet…





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.



Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2021-12-06 23:44   új fórumbejegyzés: Tóth Gabriella
2021-12-06 23:41   új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2021-12-06 23:00   Napló: Hetedíziglen
2021-12-06 22:46       ÚJ bírálandokk-VERS: Misinszki Hanna Szakadás III.
2021-12-06 22:38   új fórumbejegyzés: Kosztolányi Mária
2021-12-06 22:21   Napló: Hetedíziglen
2021-12-06 22:21   Napló: Hetedíziglen
2021-12-06 22:21   Napló: Hetedíziglen
2021-12-06 22:21   Napló: Hetedíziglen
2021-12-06 22:21   Napló: Hetedíziglen