Váradi Róbert : Számûzve

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2839 szerző 37600 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Viga Vendel
  Kompetens
Új maradandokkok

Szakállas Zsolt: BUKFENC
Farkas György: Verdun
Szakállas Zsolt: KALIBRÁLNI
Szilvási István: Ha te még ígéret volnál
Nagy Zsuzsanna: ugrató idő
Kosztolányi Mária: haszontalan gondolataim a nagy tévedések idején
Szakállas Zsolt: HÍVNI
Czékmány Sándor: körbefordulás
Kosztolányi Mária: áldozati
Kiss Anna Mária: lecsóballada
FRISS FÓRUMOK

Ötvös Németh Edit 11 órája
Szilasi Katalin 16 órája
Farkas György 16 órája
Nagy Zsuzsanna 17 órája
Bősz Miklós 17 órája
Tóth János Janus 1 napja
Kiss-Teleki Rita 1 napja
Szilvási István 3 napja
Szakállas Zsolt 3 napja
Szilágyi Attila 3 napja
Kosztolányi Mária 3 napja
Tóth Gabriella 3 napja
Nagyító 3 napja
DOKK_FAQ 4 napja
Kiss Anna Mária 5 napja
Karaffa Gyula 7 napja
Busznyák Imre 8 napja
Iván Judit 8 napja
Czékmány Sándor 9 napja
Albert Zsolt 9 napja
FRISS NAPLÓK

 Hetedíziglen 10 perce
Minimal Planet 11 órája
Zúzmara 14 órája
nélküled 17 órája
mix 23 órája
leállósáv 1 napja
Fogyinapló 1 napja
Ötvös Németh Edit naplója 1 napja
az univerzum szélén 2 napja
Kicsi Ólomkatona 3 napja
Gyurcsi 4 napja
argumentum 4 napja
Játék backstage 6 napja
Juli 6 napja
törmelék 6 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Váradi Róbert
Számûzve

Széttört a tégely, a mérge átható.
Még adósa vagyok a halálnak.
Nihilbe fagy a hajnalvirág,
Mennem kell, indul a hajó;
Nem tétovázhatok - már várnak…

Csak a metsző fagy és őrület,
A jeges szél és torzó arcok,
Amik a fedélzeten várnak rám;
Hova tűnt a nyár, hol lehet?!
Kiért folytassam a harcot?!

Körém állnak némán mind:
Seregnyi félholt, nyöszörgő múmia:
Férjek, feleségek, kamaszok.
Fekete szemük rám tekint
Tudom: az összesnek el kell hullnia…

A hajókémény köpi a nehéz füstöt,
Gyomrában dühöngve dohog a kazán,
Itt nincs kapitány, önként megyünk,
Hogy csontjainkkal tápláljuk a dühöt,
S áldozhassunk e közös vermünk asztalán…

Betolakszunk a gépház ajtaján,
S a tűz mohón elnyel bennünket.
Sietnünk kell, hogy célunk elérjük,
S hova száműztek: az örök béke partján
Hánykódó hajónk végül kiköthet…





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.



Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2021-03-14 07:31 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2021-04-16 09:10   Napló: Hetedíziglen
2021-04-15 22:19   Napló: Minimal Planet
2021-04-15 21:39   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2021-04-15 21:16   Napló: Hetedíziglen
2021-04-15 21:14   Napló: Hetedíziglen
2021-04-15 21:13   Napló: Hetedíziglen
2021-04-15 21:13   Napló: Hetedíziglen
2021-04-15 21:13   Napló: Hetedíziglen
2021-04-15 21:12   Napló: Hetedíziglen
2021-04-15 21:12   Napló: Hetedíziglen