Názáretbõl

az égen élő csillagok,
a végtelenből, számlálatlanok,
már két évezrede volt,
mikor felcsillant az égbolt,
felnéztünk, fel az égre, …

s egy közülük,
egy, az egyetlen,
nézd, ott, ott, ott, …
de csodásan ragyog,
talán supernova,
talán csillag együttállás,
mindegy, fénylik, ragyog,
mutat, mint csoda lámpás,
ott, Betlehem fölött,
nézd, hogy ragyog,
ott, s lelkünkben az öröktől vártra,
Isten küldött áldására,
ragyog, ragyog,
ontja sugarát a názáretire,
hirdetve Istent, s Igét,
hogy áhítsák egyszülött Fiát, …

ragyogj csillag, mutasd az irányt,
minden embernek a Földön,
most és mindörökké,
jelölve, hová érkezett,
s jelent meg, a várt,
s merre tart,
a zsidó király,
az Ember fia,
Mária öle boldogsága,
a sokak messiása,
a hitünk testesülése,
a már örök Názáretből imánkba,
mindenki keresztjét,
az érdemeltet is megváltva, …

názáreti Jézus ! … köszönet és hála


(2006.)





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.