Szeretlek nézni



Szeretlek nézni ahogy öltözöl,
amint  letepert ruháid bontod,
most eszméltünk a végtelenből,
   tudom - van még ezernyi gondod.

Utánad nyúlok.. kívánlak még,
melleidtől   nehéz búcsúznom,
  varázsod nekem soha nem elég,
veled ébred, s nyugszik is napom.

Rab vagyok a te édes fogdádban,
fénylő aranyháló tömlöcöm fala,
bár szőtt cellám ajtaja nyitva van,
én nem szököm meg innen soha.

Rám hajolsz mosolyos csókoddal,
súgod hogy sietsz majd vissza,
átbúgom körmönfont bókommal:
„szeretlek, mint medrét a Tisza”.








Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Kötetben: Lelkek tükre (Debrecen, 2006)
Kiadó: ser-müller kiadó kft