Abszolút nulla fok
Egy rossz megjegyzés, egy félreértett nüansz,
Hirtelen elkerekedő szem és lángra lobbanó arc,
Egy szemérmes mosolyban szirmot bontó virág,
Ponttá szűkül a tér, s elemi erővel kirúgja magát.
Két jégkocka-szem, bennük a világoskék titok,
Mit senki más a földön, de főleg én nem tudhatok,
Egy alaktalan érzés, megfoghatatlan, sokrétű csoda,
Egyszerre tűz, s a plátói szerelem abszolút nulla foka.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
