Hûs vizek
Most hűs vizekre gondolok,
lassú karcsapásokra, mintha
lebegnénk, nevetésre, és, hogy
közben a szánkba folyik a víz,
egy kis félelemre gondolok,
ahogy a hínár bokánkra
tekeredik, a vaslépcsőre, ami
valamiért nem rozsdásodott,
rátok gondolok, ti egyre kisebb
foltok a parton, reklámszatyorban
fuldokló halak nosztalgiája ez,
ahogy most a hűs vizekre gondolok.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Publikálva: Élet és Irodalom, 2005/24
Kötetben: Az összes nevem (Budapest, 2006)
Kiadó: Széphalom Könyvmûhely
