Fohász a múzsához
Hangonként bújnak versbe az évek,
régen a dal így ismerte magát.
Tollamból pereg ma ez az ének:
így írom. Életből szimfóniát.
A tételek között fontos a csend:.
szünet két dobbanás közt egy szíven.
Körülöttem dallam játéka leng.
Hallgatásom lehetne rekviem . . .
Megírták ezt is már szebben - tudom -
s holnap is kattogjon más metronóm,
más fülét ne kínozzam féluton:
kényszeren lehessek úr, ne a szón!
2006. március 13., Oronó
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
