Ma vie

Rendezzük el, amit elrendezni kell.
Takarítsuk ki e ronda boltot.
A romlott részeket jegyeztessük fel,
lajstromozzunk követ, belet, májfoltot.

A kisebb-nagyobb tételből összeáll
mindig valami szokatlan rendszer -
lágyan, mint a lélek a testből ha elszáll.
Sejti ezt csak a révült gyermekember,

aki voltam, s ki itt nyugszik bennem
holtan és majdan új életre vár -
Miért kizárólagosnak lennem

- dolgunk végeztével a bazár bezár -,
ma sínylem amit a gyermek vétkezett,
a világra hogy előttem érkezett.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Kötetben: Szájbarágás (, 1988)