A HARMADIK TÖRTÉNET
Egy tanyán voltunk a nagyszüleimmel.
Az öcsém csúzlit faragott egy fából.
Túl jó lett, úgyhogy eltörtem neki.
Ő nem mert szólni, én sem akartam.
Csúzlit faragtam, jobb lett, mint az övé.
Erőt vett magán és eltörte nekem.
Én rögtön beköptem. Még sírtam is talán.
Megejtően tudtam viselkedni akkor.
Hiába mondta, hogy én előbb törtem el neki.
Nekem hittek, mint általában régen,
hazudtam, hánytam, ordítottam velük.
Az öcsém kikapott, én akkor mosolyogtam.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Publikálva: Mozgó Világ, 1999/7