Szerelmes vers
Távolról szól egy halk zongora:
Nem más ez, mint a szerelem szava.
De halk, milyen távoli,
gyönyörű, angyali hallali
Közeleg felém. Jön, máris látom;
De ő nem lát
Ez lesz a halálom.
Csak egyszer nézne rám boldog lennék,
elég lenne ez a tompa, öreg emlék
És élnék, tán vidáman is
Nem kell más, csak ez:
egy finom, halk mosoly,
és én már élnék, omolnék elé;
Ó de nem: elmegy, távolodik futva,
és nem marad itt belőle semmi,
csak egy halk, szelíd mozdulat:
elnéző, bátor, baráti.
És csöndesen zendül az utolsó akkord
.
És ezt nem látta más, csak ő meg én.
Távolról szól egy halk zongora:
Nem más ez, mint a szerelem szava.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
