Csak az a vers kész,
amit nem írsz meg.
Szüntelen ketyeg
benned, mint az óra.
Nappal nem hallani,
az éjszaka felhangosítja;
nem tudsz aludni tőle.
A kulcslyukon át
egy asztalra látni:
nagy könyv, kinyitva.
Valaki a versedet írja,
a könyv fölé hajolva.
Ha megakad, hiába
súgnál neki, nem érti:
nem magyarul írja.
