Élményvers XXXIV.
Szenvedő Krisztusom! –
jártam Nálad Isten mezején,
a hegyen, az égi kaszálón.
Fáztál.
Megosztottam Veled orosz nyakú
kardigánom, s láttam átvérzett
Szíved.
Mondtad: az Atya tud minden
gabonaszemről, ne dézsmáljak sokat.
Te tudod és előre látod,
ki a bűnös, milyen tragédia
várható…
És alászálltam –
vigyázva útra vezettél,
s én áhítom újra a találkozást.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2025-04-18 18:24:56
Utolsó módosítás ideje: 2025-04-18 18:24:56
