A folyón vöröslőn hömpölygött lefelé az alkony,
Rozsdás levélhajók pörögtek rajt előre
Fázós szél söpört zörgő avart a parton
S fáradt őszt kavart a tájra belőle
Dőzsölt az elmúlás.
Szája a tájat habzsolva aratta,
S ha nem tudnám, jön majd megújulás,
Rajtam e bús kedély víg győzelmet aratna.
