Akkor végre
Végül is, magamat meg sem kérdeztem.
Ha nem gyáva lennék,
mit mondtam volna?
Hogy elég a követ megkerülni,
hogy nem érdekel, mi is van alatta?
Most mit kezdjek ezzel?
Egyszer elmegy minden meg nem értett.
Vagy meghal, vagy félreáll,
utólag már meg se védjed.
Nem számít ki mit mond,
hogy bólint-e szóra, mosolyra, versre,
(magamat miért nem kérdeztem,
miért adtam kulcsokat idegen kezedbe?).
Se nem angyal, se nem ördög,
csak őszinte voltam ma.
Már nehéz a követ megkerülni,
nehezebb vagyok… mi is van alatta?
De akkor leszek a legnehezebb,
mikor könnyűvé válok – majd ne cipelj, tégy le.
Akkor - hogy mit is akartam -
tudod, magamtól… megkérdeztem végre.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2022-01-04 16:25:29
Utolsó módosítás ideje: 2022-01-04 16:25:29
