vacogó zajokon
hideg sötét kabát
a csend
nyirkos ragacs a messzeség
s benne vergődik
a derengés
szél radíroz
fellegek kopnak
és az egyik mögött
túlérett meggy a nap
árnyékok oldódnak
és arra gondolok talán
mégis van Isten
de eszembe jut hogy tegnap
gyerekek égtek benn egy házban
és hiába a napfény
hideg sötét kabát a csend
rám adta valaki